Ezequiel 3

1 Nā, ka kī mai ia ki ahau, "E te tama a te tangata, ko tāu i kite ai kainga; kainga tēnei pukapuka, ka haere, ka kōrero ki te whare o Īharaira." 2 Nā, kua hāmama tōku māngai, ā, meinga ana ahau e ia kia kai i taua pukapuka.

3 I mea anō ia ki ahau, "E te tama a te tangata, kia kai tōu kōpū, kia kī anō hoki tōu puku i tēnei pukapuka ka hoatu nei e ahau ki a koe." Kātahi ka kainga e ahau. Nā, me te honi taua mea i roto i tōku māngai te reka.

4 Nā, ka mea ia ki ahau: "E te tama a te tangata, whakatika, haere ki te whare o Īharaira, kōrerotia āku kupu ki a rātou. 5 Ehara hoki i te mea e unga ana koe ki te iwi he tauhou tōna reo, he pakeke rānei; engari ki te whare o Īharaira. 6 Ehara i te mea ki ngā iwi maha he rerekē nei, he pakeke hoki tō rātou reo, e kore nei koe e mōhio ki ā rātou kupu. He pono, ki te ungā koe e ahau ki a rātou, kua whakarongo rātou ki a koe. 7 E kore ia te whare o Īharaira e pai ki te whakarongo ki a koe; nō te mea e kore rātou e pai ki te whakarongo ki ahau; he rae pakeke hoki tō te whare katoa o Īharaira, he ngākau pakeke. 8 Nanā, kua oti tōu mata te mea e ahau kia pakeke ki ō rātou mata; tōu rae kia pakeke ki ō rātou rae. 9 Kua oti tōu rae te mea e ahau kia rite ki te kōhatu tino mārō, mārō atu i te matā. Kaua e wehi i a rātou, kaua hoki e pairi ina titiro rātou, ahakoa he whare whakakeke rātou."

10 I mea anō ia ki ahau: "E te tama a te tangata, ko āku kupu katoa ka kōrerotia e ahau ki a koe rongoātia ki tōu ngākau, whakarangona mai anō e ōu taringa. 11 Nā, whakatika, haere ki ngā whakarau, ki ngā tama a tōu iwi, kōrero ki a rātou, mea atu, ‘Ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā’; mā rātou e rongo, mā rātou rānei e kore e rongo."

Ko Ehekiera kei te Awa Kepara

12 Kātahi ka hāpainga ake ahau e te wairua, ā, ka rangona e ahau i muri i ahau he reo, he haruru nui e mea ana, Kia whakapaingia te korōria o Ihowā i tōna wāhi. 13 I rongo anō ahau i te haruru o ngā parirau o ngā mea ora e pā ana tētahi ki tētahi, i te haruru anō o ngā wīra i tō rātou taha, he haruru nui e ngateri haere ana. 14 Heoi, ka hāpainga ahau e te wairua, kāhakina ana ahau e ia; ā, haere pōuri ana ahau, me te pāwera o tōku wairua; ā, i kaha te ringa o Ihowā ki runga ki ahau. 15 Kātahi ahau ka tae ki ngā whakarau i Tereapipi, e noho rā i te awa, i Kepara, ki te wāhi hoki i noho ai rātou; ā, e whitu ngā rā ōku e noho ketekete ana i roto i a rātou.

16 Nā, i te mutunga o ngā rā e whitu, ka puta mai te kupu a Ihowā ki ahau, i mea ia: 17 "E te tama a te tangata, kua oti koe te mea e ahau hei kaitūtei mā te whare o Īharaira. Nā, whakarongo ki te kupu i tōku māngai, ā, ko koe hei kaiwhakatūpato māku i a rātou. 18 Ki te mea ahau ki te tangata kino, ‘Ko te mate kau mōu,’ ā, ka kore koe e whakatūpato i a ia, ka kore e kōrero, e whakatūpato i taua tangata kino ki tōna ara kino kia ora ai ia; ka mate taua tangata kino i runga i tōna hē. Otiia, ka rapua e ahau he utu mō ōna toto i tōu ringa. 19 Engari, ki te whakatūpato koe i taua tangata kino, ā, ka kore ia e tahuri mai i tōna kino, i tōna ara kino, ka mate ia i runga i tōna hē; otiia kua ora i a koe tōu wairua.

20 "Nā, ki te tahuri atu te tangata tika i tōna tika, ā, ka mahia e ia te kino, ā, ka hoatu e ahau he tūtukitanga waewae ki tōna aroaro, ka mate ia. I te mea kīhai koe i whakatūpato i a ia, ka mate ia i runga i tōna hara, e kore anō āna mahi tika i mahia e ia e maharatia; otiia ka rapua e ahau he utu mō ōna toto i tōu ringa. 21 Nā, ki te whakatūpato koe i te tangata tika kia kaua te tangata tika e hara, ā, ka kore ia e hara, he pono ka ora ia, nōna hoki i rongo ki te whakatūpato, ā, ka ora tōu wairua i a koe."

Ka Wehea, ka Wahangūtia a Ehekiera

22 Nā, kua tae mai te ringa o Ihowā ki runga ki ahau; ā, ka mea ia ki ahau, "Whakatika, haere ki te mānia, ā, ka kōrero ahau ki a koe ki reira." 23 Kātahi ahau ka whakatika, ā, haere ana ki te mānia. Nā, ko te korōria o Ihowā i reira e tū ana, rite tonu ki te korōria i kitea e ahau ki te awa, ki Kepara, ā, tāpapa ana ahau.

24 Kātahi ka uru te wairua ki roto ki ahau, ā, ka meinga e ia ōku waewae kia tū ki runga. Nā, ka kōrero mai ia ki ahau, ka mea ki ahau: "Haere, tūtakina atu koe ki roto ki tōu whare. 25 Ko koe ia, e te tama a te tangata, nanā, ka meatia iho e rātou he here ki a koe, ā, ka herea koe ki aua here, e kore anō koe e puta ki roto ki a rātou. 26 Ka meinga anō e ahau tōu arero kia piri ki tōu ngao, ā, ka wahangū koe, e kore anō koe e waiho hei kairiri mō tō rātou hē; nō te mea he whare whakakeke rātou. 27 Otiia, i te wā e kōrero ai ahau ki a koe ka whakatuwheratia e ahau tōu māngai, ā, ka mea koe ki a rātou, ‘Ko te kupu tēnei a te Ariki, a Ihowā.’ Ko te tangata e rongo ana, māna e whakarongo; ko te tangata e kore e rongo kaua ia e whakarongo; he whare whakakeke hoki rātou."

Isten levelet ad a prófétának, hogy egye meg

1 És mondá nékem: Embernek fia! a mi előtted van, edd meg; edd meg ezt a türetet, és menj, szólj az Izráel házának. 2 Felnyitám azért számat, és megéteté velem azt a türetet. 3 És mondá nékem: Embernek fia! hasadat tartsd jól és belső részeidet töltsd meg ezzel a türettel, a melyet adok néked. És megevém azt, és lőn az én számban, mint az édes méz. 4 És mondá nékem: Embernek fia! eredj, menj el az Izráel házához, és szólj az én szavaimmal nékik. 5 Mert nem valami homályos ajkú és nehéz nyelvű néphez küldetel te, hanem az Izráel házához. 6 Nem sok népekhez, a kik homályos ajkúak és nehéz nyelvűek, kiknek nem érthetnéd beszédöket; bizony, ha ő hozzájok küldöttelek volna, ők hallgatnának reád. 7 De az Izráel háza nem akar téged hallgatni, mert nem akarnak engem hallgatni, mert az egész Izráel háza kemény homlokú és megátalkodott szívű. 8 Ímé keménynyé tettem orczádat, a milyen az ő orczájok, és keménynyé homlokodat, a milyen az ő homlokuk. 9 Olyanná, mint a gyémánt, a mely keményebb a tűzkőnél, tettem a te homlokodat; ne félj tőlök, és meg ne rettenj tekintetöktől, mert pártos ház. 10 És mondá nékem: Embernek fia! minden beszédimet, a melyeket szólok néked, vedd szívedbe, és füleiddel halld meg. 11 És eredj, menj el a foglyokhoz, a te néped fiaihoz, és szólj és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten, vagy hallják vagy nem.

Ezékiel elragadtatik

12 És fölemele engem a lélek, és hallék mögöttem nagy dörgés szavát: Áldott az Úrnak dicsősége az ő helyéről. 13 És amaz állatok szárnyainak zúgását, a melyek egymást érik vala, és mellettök a kerekek csikorgását, és nagy dörgés szavát. 14 És a lélek fölemele és elragada engem, és elmenék, elkeseredvén haragjában az én lelkem, az Úrnak keze pedig rajtam erős vala. 15 És eljuték Tél-Ábibba a foglyokhoz, a kik lakoznak vala a Kébár folyó mellett, és leülék, ők is ott ülvén; és ott ülék hét nap némán ő közöttük.

Ezékiel Izráel háza felett őrállóul rendeltetik

16 És lőn hét nap mulva az Úr szava hozzám, mondván: 17 Embernek fia! őrállóul adtalak én téged Izráel házának, hogy ha szót hallasz számból, intsd meg őket az én nevemben. 18 Ha ezt mondom a hitetlennek: Halálnak halálával halsz meg, és te őt meg nem inted és nem szólasz, hogy visszatérítsd a hitetlent az ő gonosz útjáról, hogy éljen: az a gonosztevő az ő vétke miatt hal meg, de vérét a te kezedből kívánom meg. 19 De ha te megintetted a hitetlent, és ő meg nem tért hitetlenségéből és gonosz útjáról: ő az ő vétke miatt meghal, de te megmentetted a te lelkedet. 20 És ha elfordul az igaz az ő igazságától, és cselekszik álnokságot, és én vetek eléje botránkozást: ő meg fog halni; ha meg nem intetted őt, vétke miatt hal meg és elfelejtetnek igazságai, a melyeket cselekedett; de vérét a te kezedből kívánom meg. 21 Ha pedig te megintetted azt az igazat, hogy az igaz ne vétkezzék, és ő nem vétkezik többé: élvén él, mert engedett az intésnek, és te a te lelkedet megmentetted.

Ismét látja a próféta az Úr dicsőségét

22 És lőn ott az Úrnak keze rajtam, és monda nékem: Kelj fel, menj ki a völgybe, és ott szólok veled. 23 Fölkelék azért és kimenék a völgybe és ímé ott áll vala az Úrnak dicsősége, hasonlatos ahhoz a dicsőséghez, a melyet a Kébár folyó mellett láttam, és orczámra esém. 24 És jöve belém a lélek, és állata engem lábaimra, és szóla hozzám és monda nékem: Menj be és zárd be magadat a te házadban. 25 És te, oh embernek fia, ímé köteleket vetnek reád és azokkal megkötöznek téged, és ki nem mehetsz közikbe; 26 Nyelvedet pedig én ragasztom ínyedhez, és néma leszel, hogy ne légy közöttök feddőző férfiú, mert ők pártos ház. 27 Mikor pedig szólok veled, megnyitom a te szádat, és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten; a ki hallja, hallja, a ki nem akarja, nem hallja, mert ők pártos ház.