Te Hinganga o Heriko
1 Nā, he mea tino tūtaki a Heriko i te wehi i ngā tama a Īharaira; kāhore he tangata i haere ki waho, kāhore hoki tētahi i haere ki roto.
2 Ā, ka mea a Ihowā ki a Hohua, "Titiro, kua hoatu e ahau ki tōu ringa a Heriko, me tōna kīngi, rātou ko ngā mārohirohi. 3 Nā, taiāwhiotia te pā e koutou, e ngā tāngata hāpai patu katoa, me haere ā tawhio noa te pā, kia kotahi anō āwhiotanga. Kia ono ngā rā e pēnā ai koe, 4 ā, kia tokowhitu ngā tohunga e mau i ngā tētere haona hipi e whitu ki mua i te āka. Ā, i te whitu o ngā rā me taiāwhio e koutou te pā, kia whitu ngā taiāwhiotanga, ā, me whakatangi e ngā tohunga ngā tētere. 5 Ā, ka roa te tangi o te haona hipi, ā, ka rangona e koutou te tangi o te tētere, me hāmama katoa te iwi, kia nui te hāmama; nā, ka hinga te taiepa o te pā, papa rawa ki raro, ā, ka piki atu te iwi, tērā, tērā, i ngā wāhi e rite mai ana ki a rātou."
6 Nā, ka karanga a Hohua, te tama a Nunu, ki ngā tohunga, ka mea ki a rātou, "Hāpainga te āka o te kawenata, ā, mā ngā tohunga tokowhitu e mau ngā tētere haona hipi e whitu ki mua i te āka a Ihowā." 7 Ā, i mea rātou ki te iwi, "Haere, taiāwhiotia te pā, ā, ko ngā tāngata hāpai patu e haere i mua i te āka a Ihowā."
8 Heoi, i te kōrerotanga a Hohua ki te iwi, nā, ka mau ngā tohunga tokowhitu ki ngā tētere haona hipi e whitu, ā, haere ana i mua i a Ihowā, me te whakatangi anō i ngā tētere; i haere hoki te āka o te kawenata a Ihowā i muri i a rātou. 9 Ā, ko ngā tāngata hāpai patu i haere i mua i ngā tohunga e whakatangi ana i ngā tētere, ko te hiku i haere i muri i te āka, haere ana ngā tohunga me te whakatangi haere i ngā tētere. 10 Ā, i whakaako a Hohua i te iwi, i mea, "Kaua e hāmama, kaua ō koutou reo e rangona, kei puta hoki tētahi kupu i ō koutou waha, ā tae noa ki te rā e mea ai ahau ki a koutou, kia hāmama; hei reira koutou ka hāmama." 11 Nā, meinga ana e ia kia taiāwhiotia te pā e te āka a Ihowā, haere ana ā tawhio noa, kotahi anō taiāwhiotanga; nā, ka haere rātou ki te puni, ā, moe ana ki te puni.
12 Ā, ka maranga wawe a Hohua i te ata, ā, hāpainga ake ana e ngā tohunga te āka a Ihowā. 13 I mau anō hoki ngā tohunga tokowhitu i ngā tētere haona hipi e whitu i mua i te āka a Ihowā, i haere tonu me te whakatangi haere i ngā tētere; ā, ko ngā tāngata hāpai patu i haere i mua i a rātou; ko te nuinga ia i haere i muri i te āka a Ihowā. Haere ana ngā tohunga me te whakatangi anō i ngā tētere. 14 Ā, i te rua o ngā rā i taiāwhiotia e rātou te pā, kotahi anō taiāwhiotanga, ā, hoki ana ki te puni; ā, pērā tonu rātou i ngā rā e ono.
15 Nā, i te whitu o ngā rā, ka maranga wawe rātou i te pūaotanga o te rā, ka taiāwhio hoki i te pā, e whitu ngā taiāwhiotanga, ko taua ritenga rā anō; otiia i taua rā e whitu ā rātou taiāwhiotanga i te pā. 16 Nā, i te whitu o ngā taiāwhiotanga, ka whakatangi ngā tohunga i ngā tētere, ka mea a Hohua ki te iwi, "Hāmama; kua hōmai hoki e Ihowā te pā ki a koutou. 17 Hei mea oti atu anō te pā mā Ihowā, a reira me ngā mea katoa i roto; ko Rahapa anake, ko te wahine kairau, ko ia kia ora me ngā mea katoa i a ia i roto i te whare, mōna i huna i ngā tāngata i tonoa atu e tātou. 18 Ko koutou ia, kia hopohopo ki te mea kua oti te kanga, kei tākina he kanga ki a koutou, ki te tango i tētahi wāhi o te mea kua oti te kanga; ā, ka meinga te ope o Īharaira kia kangā, ā, whakararua iho e koutou. 19 Engari ngā hiriwa me ngā kōura, me ngā mea parāhi, rino hoki, kia tapu ēnā mā Ihowā; me riro ēnā ki roto ki te whare taonga a Ihowā."
20 Heoi, ka hāmama te iwi, ā, ka whakatangi ngā tohunga i ngā tētere. Nā, i te rongonga o te iwi i te tangi o te tētere, ko te tino hāmamatanga o te iwi, he nui te hāmama, ā, hinga iho te taiepa, papā rawa ki raro, ā, piki atu ana te iwi ki roto ki te pā, tērā, tērā, i te wāhi e rite mai ana ki a ia, nā, horo ana i a rātou te pā. 21 Ā, tino hunā rawatia e rātou ngā mea katoa i te pā, ngā tāne, ngā wāhine, ngā taitamariki, ngā koroheke, ngā kau, ngā hipi, ngā kāihe, ki te mata o te hoari.
22 Ā, i mea a Hohua ki ngā tāngata tokorua i tūteia ai te whenua, "Haere ki te whare o te wahine kairau, mauria mai hoki i reira te wahine me ngā mea katoa i a ia, whakaritea tā kōrua i oati ai ki a ia." 23 Nā, ka haere aua taitama, ngā tūtei, ā, mauria ana mai e rāua a Rahapa, tōna pāpā, tōna whaea, ōna tungāne, me ngā mea katoa i a ia, ā, mauria katoatia mai ana hoki e rāua ōna whanaunga katoa ki waho; ā, waiho ana i waho o te puni o Īharaira.
24 Nā, tahuna ake e rātou te pā ki te ahi, me ngā mea katoa i roto; ko te hiriwa anake, me te kōura, me ngā mea parāhi, rino hoki, i hoatu e rātou ki te whare taonga o te whare o Ihowā. 25 Otiia ko Rahapa, ko te wahine kairau, ko te nohoanga o tōna pāpā, me ngā mea katoa i a ia, i whakaorangia e Hohua; ā, noho ana ia i waenganui o Īharaira ā tae noa mai ki tēnei rā, mōna i huna i ngā tāngata i tonoa e Hohua ki te tūtei i Heriko.
26 Nā, ka whakaoati a Hohua i a rātou i taua wā, ka mea: "Ka kangā te tangata ki te aroaro o Ihowā e whakatika ana, ka hanga i tēnei pā, i Heriko:
Ka whakatūria e ia
hei runga i tāna mātāmua,
ka whakanohoia anō ngā tatau
hei runga i tāna tama ō muri."
27 Heoi i a Hohua tonu a Ihowā; ā, pakū ana tōna rongo puta noa i te whenua.
Jerikót beveszik és lerombolják
1 Jérikhó pedig be- és elzárkózott vala az Izráel fiai miatt, se ki nem jöhetett, se be nem mehetett senki. 2 És monda az Úr Józsuénak: Lásd! kezedbe adtam Jérikhót és királyát a sereg vitézeivel együtt. 3 Azért járjátok körül a várost mind ti hadakozó emberek, megkerülvén egyszer a várost. Így cselekedjél hat napon át. 4 És hét pap hordozzon hét kos-szarvból való kürtöt a láda előtt; a hetedik napon azonban hétszer kerüljétek meg a várost, a papok pedig kürtöljenek a kürtökkel. 5 És ha majd belefúnak a kos-szarvba, mihelyt meghalljátok a kürtnek szavát, kiáltson fel az egész nép nagy kiáltással, és leszakad a város kőfala magától, és felmegy arra a nép, kiki az előtte való helyen. 6 Előhívá azért Józsué, a Nún fia, a papokat és monda nékik: Vegyétek fel a frigyládát, hét pap pedig vigyen hét kos-szarvból való kürtöt az Úr ládája előtt. 7 A népnek pedig monda: Menjetek el, és kerüljétek meg a várost, a fegyveresek pedig menjenek az Úr ládája előtt. 8 És úgy lőn, a mint mondotta vala Józsué a népnek. A hét pap ugyanis, a kik a kos-szarvból való hét kürtöt vivék, az Úr előtt megy vala, és kürtölt vala a kürtökkel, az Úrnak frigyládája pedig utánok megy vala. 9 A fegyveresek pedig előttök mennek vala a kürtölő papoknak, és a köznép követi vala a ládát, menvén és kürtölvén kürtökkel. 10 A népnek pedig parancsolt vala Józsué, mondván: Ne kiáltsatok, hangotokat se hallassátok, és szó se jőjjön ki szátokból addig a napig, a míg azt mondom néktek: Kiáltsatok; és akkor kiáltsatok. 11 Körüljárák azért az Úrnak ládájával a várost, egyszer megkerülvén; azután visszatérének a táborba, és az éjszakát a táborban tölték. 12 Józsué pedig felkele jó reggel, és felvevék a papok az Úrnak ládáját. 13 És a hét pap, a kik a kos-szarvból való hét kürtöt vivék, az Úr ládája előtt megy vala folyton, és kürtöl vala a kürtökkel, a fegyveresek pedig előttök mennek vala, és a köznép követi az Úrnak ládáját, menvén és kürtökkel kürtölvén. 14 A második napon is egyszer kerülék meg a várost, azután visszatérének a táborba. Így cselekedének hat napon át. 15 És lőn a hetedik napon, hogy felkelének, mihelyt a hajnal feljöve, és megkerülék a várost a szokott módon hétszer; csak ezen a napon kerülék meg a várost hétszer. 16 És lőn, hogy a hetedik forduláskor kürtölnek vala a papok a kürtökkel, Józsué pedig monda a népnek: Kiáltsatok, mert néktek adta az Úr a várost! 17 És legyen a város maga, és minden, a mi benne van, teljesen az Úrnak szentelve; csak a parázna Ráháb maradjon életben, ő és mindazok, a kik vele vannak a házban, mert elrejtette a követeket, a kiket küldöttünk volt. 18 Mindazáltal ti óvjátok meg magatokat a teljesen Istennek szentelt dolgoktól, hogy miután néki szentelitek, el ne vegyetek a teljesen néki szentelt dolgokból, hogy Izráel táborát átkozottá ne tegyétek, és bajba ne keverjétek azt. 19 Hanem mivel minden ezüst- és arany-, meg réz- és vasedény az Úrnak van szentelve, az Úrnak kincse közé jusson. 20 Kiálta azért a nép, mihelyt kürtölének a kürtökkel. Lőn ugyanis, a mint meghallá a nép a kürtnek szavát, kiálta a nép nagy kiáltással, és leszakada a kőfal magától, és felméne a nép a városba, kiki az előtte való helyen, és bevevék a várost. 21 És teljesen kipusztítának mindent, a mi csak vala a városban, a férfitól az asszonyig, a gyermektől az öregig, sőt az ökörig, juhig és a szamárig, fegyver élivel.
Ráhábot és háznépét megkimélik
22 A két férfiúnak pedig, a kik megkémlelték vala a földet, monda Józsué: Menjetek be a parázna asszonynak házába és hozzátok ki onnét az asszonyt és mindazt, a mije van, a miképen megesküdtetek néki. 23 Bemenének azért a kémlő ifjak, és kihozák Ráhábot, és az ő atyját, anyját és az ő atyjafiait, és mindazt, a mije vala, és minden cselédjét is kihozák, és helyezék őket Izráel táborán kivül. 24 A várost pedig megégeték tűzzel, és mind azt, a mi benne vala; csakis az ezüstöt és aranyat és a réz- és vasedényeket rakták az Úr házának kincsei közé. 25 A parázna Ráhábot pedig, és az ő atyjának háznépét és mindenét, a mije vala, élni hagyta vala Józsué, és ott lakik az Izráel között mind e mai napig; mert elrejtette vala a követeket, a kiket küldött volt Józsué, hogy kikémleljék Jérikhót. 26 És átkot szóla Józsué azon a napon, mondván: Átkozott legyen az Úr előtt az a férfiú, a ki felkél, hogy megépítse e várost, Jérikhót! Az ő első szülöttjére rakja le annak alapját s legifjabb fiára állítsa fel annak kapuit! 27 És vala az Úr Józsuéval, és lőn híre az egész földön.