1 O rei Hirão, da cidade de Tiro, enviou embaixadores a Davi. Ele mandou toras de cedro e também carpinteiros e pedreiros para construírem um palácio para Davi. 2 E assim Davi entendeu que o Senhor o havia confirmado como rei de Israel e que, por amor ao seu povo, estava fazendo o seu reino progredir.
3 Em Jerusalém, Davi casou com outras mulheres e foi pai de mais filhos e filhas. 4 São estes os nomes dos seus filhos que nasceram em Jerusalém:
Samua, Sobabe, Natã, Salomão, 5 Ibar, Elisua, Elpelete, 6 Noga, Nefegue, Jafia, 7 Elisama, Beeliada e Elifelete.
8 Quando os filisteus souberam que Davi tinha sido ungido como rei do país inteiro de Israel, o seu exército saiu para prendê-lo. Davi soube disso e saiu para encontrar-se com eles. 9 Os filisteus chegaram ao vale dos Gigantes e começaram a atacar e a roubar. 10 Então Davi perguntou a Deus:
— Devo lutar contra os filisteus? Tu me darás a vitória?
— Vá! — disse o Senhor. — Eu lhe darei a vitória.
11 Davi os atacou em Baal-Perazim e os derrotou. Ele disse:
— Como se eu fosse uma enchente que derruba tudo, Deus me usou para abrir uma brecha no meio do exército inimigo.
Por isso, aquele lugar é chamado de Baal-Perazim .
12 Quando os filisteus fugiram, deixaram os seus ídolos para trás, e Davi ordenou que fossem queimados.
13 Mas logo os filisteus voltaram ao vale e começaram a atacar. 14 Mais uma vez Davi consultou a Deus, e ele respondeu:
— Não os ataque daqui. Dê a volta e ataque pelo outro lado, perto das amoreiras. 15 Quando você ouvir o barulho de marcha por cima das amoreiras, ataque-os porque isso quer dizer que eu estou indo na sua frente para derrotar o exército dos filisteus.
16 Davi fez o que Deus havia mandado e obrigou os inimigos a recuar desde Gibeão até Gezer. 17 A fama de Davi se espalhou por toda parte, e o Senhor fez com que todas as nações ficassem com medo dele.
1 Hírám, Tírusz királya követeket küldött Dávidhoz, meg cédrusfákat, kőműveseket és ácsmestereket, hogy palotát építsenek neki.
2 És megértette Dávid, hogy az ÚR megerősítette a királyságát Izráelben, és hogy fölemelte királyságát népének, Izráelnek a javára.
3 Dávid még több feleséget vett Jeruzsálemben, és nemzett még Dávid fiakat és leányokat.
4 Ez a nevük azoknak, akik Jeruzsálemben születtek: Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon,
5 Jibhár, Elisúa és Elpelet,
6 Nógah, Nefeg és Jáfía,
7 Elisámá, Beeljádá és Elifelet.
8 Amikor meghallották a filiszteusok, hogy Dávidot egész Izráel királyává kenték, felvonultak a filiszteusok mindnyájan, hogy megkeressék Dávidot. Meghallotta ezt Dávid, és kivonult ellenük.
9 A filiszteusok megérkeztek, és ellepték a Refáim-völgyet.
10 Ekkor megkérdezte Dávid az Istent: Fölvonuljak-e a filiszteusok ellen? Kezembe adod-e őket? Az ÚR ezt felelte neki: Vonulj föl, kezedbe adom őket!
11 Fölvonultak tehát Baal-Perácimba, és megverte ott őket Dávid. Akkor ezt mondta Dávid: Áttört az Isten az én ellenségeimen az én kezem által, mint a víz szokott a gáton! Ezért nevezték el azt a helyet Baal-Perácimnak.
12 A filiszteusok otthagyták isteneiket, Dávid pedig azt parancsolta, hogy égessék el azokat.
13 Később ismét ellepték a filiszteusok a völgyet.
14 Dávid újra megkérdezte az Istent, és az Isten azt felelte neki: Ne vonulj közvetlenül utánuk, hanem kerüld meg őket, és a szederfák irányából támadj rájuk.
15 És ha majd lépések neszét hallod a szederfák teteje felől, akkor vonulj ki a harcra, mert előtted megy az Isten, hogy megverje a filiszteusok táborát.
16 Dávid úgy tett, ahogyan az Isten megparancsolta neki, és vágták a filiszteusok seregét Gibeóntól Gézerig.
17 Dávidnak híre ment minden országban, és az ÚR rettegést keltett iránta valamennyi nép között.