1 Finally, brothers, pray for us, that the word of the Lord may spread rapidly and be glorified, even as also with you, 2 and that we may be delivered from unreasonable and evil men; for not all have faith. 3 But the Lord is faithful, who will establish you and guard you from the evil one. 4 We have confidence in the Lord concerning you, that you both do and will do the things we command. 5 May the Lord direct your hearts into God’s love and into the perseverance of Christ.

6 Now we command you, brothers, in the name of our Lord Jesus Christ, that you withdraw yourselves from every brother who walks in rebellion and not after the tradition which they received from us. 7 For you know how you ought to imitate us. For we didn’t behave ourselves rebelliously among you, 8 neither did we eat bread from anyone’s hand without paying for it, but in labor and travail worked night and day, that we might not burden any of you. 9 This was not because we don’t have the right, but to make ourselves an example to you, that you should imitate us. 10 For even when we were with you, we commanded you this: "If anyone is not willing to work, don’t let him eat." 11 For we hear of some who walk among you in rebellion, who don’t work at all, but are busybodies. 12 Now those who are that way, we command and exhort in the Lord Jesus Christ, that they work with quietness and eat their own bread.

13 But you, brothers, don’t be weary in doing what is right. 14 If any man doesn’t obey our word in this letter, note that man and have no company with him, to the end that he may be ashamed. 15 Don’t count him as an enemy, but admonish him as a brother.

16 Now may the Lord of peace himself give you peace at all times in all ways. The Lord be with you all.

17 I, Paul, write this greeting with my own hand, which is the sign in every letter. This is how I write. 18 The grace of our Lord Jesus Christ be with you all. Amen.

1 Végezetre imádkozzatok értünk atyámfiai, hogy az Úrnak beszéde terjedjen és dicsõíttessék, a miként ti köztetek is.

2 És hogy meneküljünk meg az alkalmatlan és gonosz emberektõl. Mert nem mindenkié a hit!

3 De hû az Úr, a ki megerõsít titeket és megõriz a gonosztól.

4 Bízunk is az Úrban reátok nézve, hogy megteszitek és meg is fogjátok tenni azokat, a miket parancsolunk.

5 Az Úr pedig igazgassa a ti szíveteket az Isten iránt való szeretetre, és Krisztus iránt való állhatatosságra.

6 A mi Urunk Jézus Krisztus nevében pedig, rendeljük néktek, atyámfiai, hogy vonjátok el magatokat minden atyafitól, a ki rendetlenül él, és nem ama utasítás szerint, a melyet mi tõlünk kapott.

7 Magatok is tudjátok, mimódon kell minket követni; mert nem viseltük magunkat közöttetek rendetlenül.

8 Sem ingyen kenyeret nem ettünk senkinél, hanem munkával és fáradsággal, éjjel-nappal dolgozva, hogy közületek senkinek se legyünk terhére.

9 Nem azért, mintha nem volna rá jogunk, hanem hogy magunkat például adjuk néktek, hogy minket kövessetek.

10 Mert a mikor nálatok voltunk is, azt rendeltük néktek, hogy ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.

11 Mert halljuk, hogy némelyek rendetlenül élnek közületek, a kik semmit nem dolgoznak, hanem nyughatatlankodnak.

12 Az ilyeneknek azonban rendeljük és kérjük õket a mi Urunk Jézus Krisztusra, hogy csendesen munkálkodva, a magok kenyerét egyék.

13 Ti pedig, atyámfiai, meg ne restüljetek a jó cselekvésben.

14 Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél által való beszédünknek, azt jegyezzétek meg; és ne társalkodjatok vele, hogy megszégyenüljön.

15 De ne tartsátok ellenségnek, hanem intsétek, mint atyafit.

16 Maga pedig a békességnek Ura adjon néktek mindenkor minden tekintetben békességet. Az Úr [legyen] mindnyájatokkal!

17 A köszöntést én Pál [írom] a saját kezemmel, a mi ismertetõ jegye minden levelemnek. Így írok.

18 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme mindnyájatokkal! Ámen.