1 Then we turned, and went up the way to Bashan. Og the king of Bashan came out against us, he and all his people, to battle at Edrei. 2 Yahweh said to me, "Don’t fear him; for I have delivered him, with all his people and his land, into your hand. You shall do to him as you did to Sihon king of the Amorites, who lived at Heshbon."

3 So Yahweh our God also delivered into our hand Og, the king of Bashan, and all his people. We struck him until no one was left to him remaining. 4 We took all his cities at that time. There was not a city which we didn’t take from them: sixty cities, all the region of Argob, the kingdom of Og in Bashan. 5 All these were cities fortified with high walls, gates, and bars, in addition to a great many villages without walls. 6 We utterly destroyed them, as we did to Sihon king of Heshbon, utterly destroying every inhabited city, with the women and the little ones. 7 But all the livestock, and the plunder of the cities, we took for plunder for ourselves. 8 We took the land at that time out of the hand of the two kings of the Amorites who were beyond the Jordan, from the valley of the Arnon to Mount Hermon. 9 (The Sidonians call Hermon Sirion, and the Amorites call it Senir.) 10 We took all the cities of the plain, and all Gilead, and all Bashan, to Salecah and Edrei, cities of the kingdom of Og in Bashan. 11 (For only Og king of Bashan remained of the remnant of the Rephaim. Behold, his bedstead was a bedstead of iron. Isn’t it in Rabbah of the children of Ammon? Nine cubits was its length, and four cubits its width, after the cubit of a man.) 12 This land we took in possession at that time: from Aroer, which is by the valley of the Arnon, and half the hill country of Gilead with its cities, I gave to the Reubenites and to the Gadites; 13 and the rest of Gilead, and all Bashan, the kingdom of Og, I gave to the half-tribe of Manasseh—all the region of Argob, even all Bashan. (The same is called the land of Rephaim. 14 Jair the son of Manasseh took all the region of Argob, to the border of the Geshurites and the Maacathites, and called them, even Bashan, after his own name, Havvoth Jair, to this day.) 15 I gave Gilead to Machir. 16 To the Reubenites and to the Gadites I gave from Gilead even to the valley of the Arnon, the middle of the valley, and its border, even to the river Jabbok, which is the border of the children of Ammon; 17 the Arabah also, and the Jordan and its border, from Chinnereth even to the sea of the Arabah, the Salt Sea, under the slopes of Pisgah eastward.

18 I commanded you at that time, saying, "Yahweh your God has given you this land to possess it. All of you men of valor shall pass over armed before your brothers, the children of Israel. 19 But your wives, and your little ones, and your livestock, (I know that you have much livestock), shall live in your cities which I have given you, 20 until Yahweh gives rest to your brothers, as to you, and they also possess the land which Yahweh your God gives them beyond the Jordan. Then you shall each return to his own possession, which I have given you."

21 I commanded Joshua at that time, saying, "Your eyes have seen all that Yahweh your God has done to these two kings. So shall Yahweh do to all the kingdoms where you go over. 22 You shall not fear them; for Yahweh your God himself fights for you."

23 I begged Yahweh at that time, saying, 24 "Lord Yahweh, you have begun to show your servant your greatness, and your strong hand. For what god is there in heaven or in earth that can do works like yours, and mighty acts like yours? 25 Please let me go over and see the good land that is beyond the Jordan, that fine mountain, and Lebanon."

26 But Yahweh was angry with me because of you, and didn’t listen to me. Yahweh said to me, "That is enough! Speak no more to me of this matter. 27 Go up to the top of Pisgah, and lift up your eyes westward, and northward, and southward, and eastward, and see with your eyes; for you shall not go over this Jordan. 28 But commission Joshua, and encourage him, and strengthen him; for he shall go over before this people, and he shall cause them to inherit the land which you shall see." 29 So we stayed in the valley near Beth Peor.

1 És megfordulánk, és felmenénk Básán felé, és kijöve elõnkbe Óg, Básánnak királya, õ és minden népe, hogy megvívjon velünk Edreiben.

2 De az Úr monda nékem: Ne félj tõle, mert a te kezedbe adtam õt és minden õ népét és földjét; és úgy cselekedjél vele, a mint cselekedtél Szihonnal, az Emoreusok királyával, a ki Hesbonban lakik vala.

3 És kezünkbe adá az Úr, a mi Istenünk Ógot is, Básánnak királyát és minden õ népét, és úgy megvertük õt, hogy menekülni való sem maradt belõle.

4 És abban az idõben elfoglaltuk minden városát; nem volt város, a melyet el nem vettünk volna tõlök: hatvan várost, Argóbnak egész vidékét, a Básenbeli Ógnak országát.

5 Ezek a városok mind meg valának erõsítve magas kõfalakkal, kapukkal és zárokkal, kivévén igen sok kerítetlen várost.

6 És fegyverre hánytuk azokat, a mint cselekedtünk vala Szihonnal, Hesbon királyával, fegyverre hányván az egész várost: férfiakat, asszonyokat és a kisdedeket is.

7 De a barmokat és a városokból való ragadományokat mind magunk közt vetettük prédára.

8 És elvettük abban az idõben az Emoreusok két királyának kezébõl azt a földet, a mely a Jordánon túl vala, az Arnon pataktól fogva a Hermon hegyéig.

9 (A Sidoniak a Hermont Szirjonnak, az Emoreusok pedig Szenirnek hívják.)

10 A síkságnak minden városát, és az egész Gileádot, meg az egész Básánt Szalkáig és Edreig, a melyek a Básánbeli Óg országának városai voltak.

11 Mert egyedül Óg, Básánnak királya maradt meg az óriások maradéka közül. Ímé az õ ágya vas-ágy, nemde Rabbátban az Ammon fiainál van-é? Kilencz sing a hosszasága és négy sing a szélessége, férfi könyök szerint.

12 Ezt a földet pedig, a [melyet] abban az idõben örökségünkké tettünk, Aróertõl fogva, a mely az Arnon patak mellett van, és a Gileád hegyének felét, és annak városait odaadtam a Rúbenitáknak és Gáditáknak.

13 A Gileád többi részét pedig, és az egész Básánt, az Óg országát odaadtam a Manassé fél törzsének, Argóbnak egész vidékét. Ezt az egész Básánt óriások földének hívták.

14 Jair, Manassénak fia, kapta Argóbnak egész vidékét, a Gessuriták és Maakátiták határáig; és azokat a Básánnal együtt az õ nevérõl Jair faluinak hívják mind e mai napig.

15 Mákirnak pedig adtam Gileádot.

16 A Rúbenitáknak és a Gáditáknak pedig adtam Gileádtól fogva Arnonnak patakáig (a határ pedig a patak közepe) és a Jabbók patakáig, a [mely] az Ammon fiainak határa;

17 És a síkságot és határul a Jordánt, a Kinnerettõl a Síkság tengeréig, a Sóstengerig, a mely a Piszga-[hegy] lába alatt van napkelet felõl.

18 És parancsolék abban az idõben néktek, mondván: Az Úr, a ti Istenetek adta néktek ezt a földet, hogy bírjátok azt; felfegyverkezvén, menjetek át a ti atyátok fiai, Izráel fiai elõtt mind, a kik hadakozásra valók vagytok.

19 Csak feleségeitek, kicsinyeitek és barmaitok ([mert] tudom, hogy sok barmotok van) maradjanak a ti városaitokban, a melyeket én adtam néktek.

20 Mindaddig, a míg nyugodalmat ád az Úr a ti atyátokfiainak, mint néktek, és azok is bírhatják a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád nékik a Jordánon túl. Azután térjetek vissza, kiki az õ örökségébe, a melyet adtam néktek.

21 Józsuénak is parancsolék abban az idõben, mondván: Szemeiddel láttad mindazt, a mit cselekedett az Úr, a ti Istenetek ama két királylyal; így cselekszik az Úr minden országgal, a melyen átmégy.

22 Ne féljetek tõlök, mert az Úr, a ti Istenetek, maga hadakozik ti érettetek!

23 Könyörgék is az Úrnak abban az idõben, mondván:

24 Uram, Isten, te elkezdetted megmutatni a te szolgádnak a te nagyságodat és hatalmas kezedet! Mert kicsoda olyan Isten mennyben és földön, a ki cselekedhetnék a te cselekedeteid és hatalmad szerint?

25 Hadd menjek át kérlek, és hadd lássam meg azt a jó földet, a mely a Jordánon túl van, és azt a jó hegyet, és a Libanont!

26 De megharaguvék az Úr én reám ti miattatok, és nem hallgatott meg engem; hanem ezt mondá az Úr nékem: Elég ez néked, ne szólj többet már nékem e dolog felõl!

27 Menj fel a Piszga tetejére, és emeld fel a te szemeidet napnyugot felé és észak felé, dél felé és napkelet felé, és nézz szét a te szemeiddel, mert nem mégy át ezen a Jordánon.

28 Józsuénak pedig parancsolj, és bátorítsd õt, és erõsítsd õt, mert õ megy át e nép elõtt, és õ teszi õket örököseivé annak a földnek, a melyet meglátsz.

29 És ott maradánk a völgyben, Beth-Peórral szemben.