1 For every high priest, being taken from among men, is appointed for men in things pertaining to God, that he may offer both gifts and sacrifices for sins. 2 The high priest can deal gently with those who are ignorant and going astray, because he himself is also surrounded with weakness. 3 Because of this, he must offer sacrifices for sins for the people, as well as for himself. 4 Nobody takes this honor on himself, but he is called by God, just like Aaron was. 5 So also Christ didn’t glorify himself to be made a high priest, but it was he who said to him,

"You are my Son.

Today I have become your father."

6 As he says also in another place,

"You are a priest forever,

after the order of Melchizedek."

7 He, in the days of his flesh, having offered up prayers and petitions with strong crying and tears to him who was able to save him from death, and having been heard for his godly fear, 8 though he was a Son, yet learned obedience by the things which he suffered. 9 Having been made perfect, he became to all of those who obey him the author of eternal salvation, 10 named by God a high priest after the order of Melchizedek.

11 About him we have many words to say, and hard to interpret, seeing you have become dull of hearing. 12 For although by this time you should be teachers, you again need to have someone teach you the rudiments of the first principles of the revelations of God. You have come to need milk, and not solid food. 13 For everyone who lives on milk is not experienced in the word of righteousness, for he is a baby. 14 But solid food is for those who are full grown, who by reason of use have their senses exercised to discern good and evil.

1 Mert minden fõpap emberek közül választatván, emberekért rendeltetik az Isten elõtt való dolgokban, hogy ajándékokat és áldozatokat vigyen a bûnökért,

2 A ki képes együttérezni a tudatlanokkal és tévelygõkkel, mivelhogy maga is körül van véve gyarlósággal.

3 És ezért köteles, miképen a népért, azonképen önmagáért is áldozni a bûnökért.

4 És senki sem veszi magának e tisztességet, hanem a [kit] Isten hív el, miként Áront is.

5 Hasonnlóképen Krisztus sem maga dicsõítette meg magát azzal, hogy fõpap lett, hanem az, a ki így szólott hozzá: Én Fiam vagy te, ma szûltelek téged.

6 Miképen másutt is mondja: Te örökké való pap vagy, Melkisédek rendje szerint.

7 Ki az õ testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erõs kiáltás és könyhullatás közben járult ahhoz, a ki képes megszabadítani õt a halálból, és meghallgattatott az õ istenfélelméért,

8 Ámbár Fiú, megtanulta azokból, a miket szenvedett, az engedelmességet;

9 És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzõje lett mindazokra nézve, a kik neki engedelmeskednek,

10 Neveztetvén az Istentõl Melkisédek rendje szerint való fõpapnak.

11 A kirõl nekünk sok és nehezen megmagyarázható mondani valónk van, mivel restek lettetek a hallásra.

12 Mert noha ez idõ szerint tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek kezdõ elemeire tanítson valaki titeket; és olyanok lettetek, a kiknek tejre van szükségetek és nem kemény eledelre.

13 Mert mindaz, a ki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú:

14 Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint a kiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre.