1 Therefore, holy brothers, partakers of a heavenly calling, consider the Apostle and High Priest of our confession: Jesus, 2 who was faithful to him who appointed him, as also Moses was in all his house. 3 For he has been counted worthy of more glory than Moses, because he who built the house has more honor than the house. 4 For every house is built by someone; but he who built all things is God. 5 Moses indeed was faithful in all his house as a servant, for a testimony of those things which were afterward to be spoken, 6 but Christ is faithful as a Son over his house. We are his house, if we hold fast our confidence and the glorying of our hope firm to the end. 7 Therefore, even as the Holy Spirit says,

"Today if you will hear his voice,

8 don’t harden your hearts as in the rebellion,

in the day of the trial in the wilderness,

9 where your fathers tested me and tried me,

and saw my deeds for forty years.

10 Therefore I was displeased with that generation,

and said, ‘They always err in their heart,

but they didn’t know my ways.’

11 As I swore in my wrath,

‘They will not enter into my rest.’"

12 Beware, brothers, lest perhaps there might be in any one of you an evil heart of unbelief, in falling away from the living God; 13 but exhort one another day by day, so long as it is called "today", lest any one of you be hardened by the deceitfulness of sin. 14 For we have become partakers of Christ, if we hold the beginning of our confidence firm to the end, 15 while it is said,

"Today if you will hear his voice,

don’t harden your hearts, as in the rebellion."

16 For who, when they heard, rebelled? Wasn’t it all those who came out of Egypt led by Moses? 17 With whom was he displeased forty years? Wasn’t it with those who sinned, whose bodies fell in the wilderness? 18 To whom did he swear that they wouldn’t enter into his rest, but to those who were disobedient? 19 We see that they weren’t able to enter in because of unbelief.

1 Annakokáért szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek, a mi vallásunknak apostolára és fõpapjára, Krisztus Jézusra,

2 A ki hû ahhoz, a ki õt rendelte, valamint Mózes is az õ egész házában.

3 Mert ez nagyobb dicsõségre méltattatott, mint Mózes, a mennyiben a ház építõjének nagyobb a tisztessége, mint a háznak.

4 Mert minden háznak van építõje, a ki pedig mindent elkészített, az Isten az.

5 Mózes is hû volt ugyan az õ egész házában, mint szolga, a hirdetendõknek bizonyságára,

6 Krisztus ellenben mint Fiú a maga háza felett, a kinek háza mi vagyunk, ha a bizodalmat és a reménységnek dicsekedését mind végig erõsen megtartjuk.

7 Annakokáéért a mint a Szent Lélek mondja: Ma, ha az õ szavát halljátok,

8 Meg ne keményítsétek a ti szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés ama napján a pusztában,

9 A hol a ti atyáitok próbára tevéssel megkísértének engem és látták az én cselekedeteimet negyven esztendeig.

10 Azért megharagudtam arra a nemzetségre és mondám: mindig tévelyegnek szivökben; õk pedig nem ismerték meg az én útaimat.

11 Úgy hogy megesküdtem haragomban, hogy nem fognak bemenni az én nyugodalmamba.

12 Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikõtöknek hitetlen gonosz szíve, hogy az élõ Istentõl elszakadjon;

13 Hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikõtök se keményíttessék meg a bûnnek csalárdsága által:

14 Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erõsen megtartjuk.

15 E mondás szerint: Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket, mint az elkeseredéskor.

16 Mert kik keseredtek el, mikor ezt hallák? Nemde mindazok, a kik kijövének Égyiptomból Mózes által?

17 Kikre haragudott vala pedig meg negyven esztendeig? avagy nem azokra-é, a kik vétkeztek, a kiknek testei elhullottak a pusztában?

18 Kiknek esküdött pedig meg, hogy nem mennek be az õ nyugodalmába, hanemha az engedetleneknek?

19 Látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenség miatt.