1 לֹא לָנוּ יְהוָה לֹא לָנוּ כִּי־לְשִׁמְךָ תֵּן כָּבֹוד עַל־חַסְדְּךָ עַל־אֲמִתֶּךָ׃

2 לָמָּה יֹאמְרוּ הַגֹּויִם אַיֵּה־נָא אֱלֹהֵיהֶם׃

3 וֵאלֹהֵינוּ בַשָּׁמָיִם כֹּל אֲשֶׁר־חָפֵץ עָשָׂה׃

4 עֲ‍צַבֵּיהֶם כֶּסֶף וְזָהָב מַעֲשֵׂה יְדֵי אָדָם׃

5 פֶּה־לָהֶם וְלֹא יְדַבֵּרוּ עֵינַיִם לָהֶם וְלֹא יִרְאוּ׃

6 אָזְנַיִם לָהֶם וְלֹא יִשְׁמָעוּ אַף לָהֶם וְלֹא יְרִיחוּן׃

7 יְדֵיהֶם ׀ וְלֹא יְמִישׁוּן רַגְלֵיהֶם וְלֹא יְהַלֵּכוּ לֹא־יֶהְגּוּ בִּגְרֹונָם׃

8 כְּמֹוהֶם יִהְיוּ עֹשֵׂיהֶם כֹּל אֲשֶׁר־בֹּטֵחַ בָּהֶם׃

9 יִשְׂרָאֵל בְּטַח בַּיהוָה עֶזְרָם וּמָגִנָּם הוּא׃

10 בֵּית אַהֲרֹן בִּטְחוּ בַיהוָה עֶזְרָם וּמָגִנָּם הוּא׃

11 יִרְאֵי יְהוָה בִּטְחוּ בַיהוָה עֶזְרָם וּמָגִנָּם הוּא׃

12 יְהוָה זְכָרָנוּ יְבָרֵךְ יְבָרֵךְ אֶת־בֵּית יִשְׂרָאֵל יְבָרֵךְ אֶת־בֵּית אַהֲרֹן׃

13 יְבָרֵךְ יִרְאֵי יְהוָה הַקְּטַנִּים עִם־הַגְּדֹלִים׃

14 יֹסֵף יְהוָה עֲלֵיכֶם עֲלֵיכֶם וְעַל־בְּנֵיכֶם׃

15 בְּרוּכִים אַתֶּם לַיהוָה עֹשֵׂה שָׁמַיִם וָאָרֶץ׃

16 הַשָּׁמַיִם מַיִם לַיהוָה וְהָאָרֶץ נָתַן לִבְנֵי־אָדָם׃

17 לֹא הַמֵּתִים יְהַלְלוּ־יָהּ וְלֹא כָּל־יֹרְדֵי דוּמָה׃

18 וַאֲנַחְנוּ ׀ נְבָרֵךְ יָהּ מֵעַתָּה וְעַד־עֹולָם הַלְלוּ־יָהּ׃

1 Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsõséget, a te kegyelmedért és hívségedért!

2 Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az õ Istenök?

3 Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.

4 Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.

5 Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;

6 Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;

7 Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az õ torkukkal.

8 Hasonlók legyenek azokhoz készítõik, [és] mindazok, a kik bíznak bennök!

9 Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa õ.

10 Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa õ.

11 A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa õ.

12 Az Úr megemlékezik mi rólunk [és] megáld [minket]; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.

13 Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.

14 Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.

15 Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.

16 Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.

17 Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.

18 De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!