1 לַמְנַצֵּחַ מַשְׂכִּיל לְדָוִד׃
2 בְּבֹוא ׀ דֹּואֵג הָאֲדֹמִי וַיַּגֵּד לְשָׁאוּל וַיֹּאמֶר לֹו בָּא דָוִד אֶל־בֵּית אֲחִימֶלֶךְ׃
3 מַה־תִּתְהַלֵּל בְּרָעָה הַגִּבֹּור חֶסֶד אֵל כָּל־הַיֹּום׃
4 הַוֹּות תַּחְשֹׁב לְשֹׁונֶךָ כְּתַעַר מְלֻטָּשׁ עֹשֵׂה רְמִיָּה׃
5 אָהַבְתָּ רָּע מִטֹּוב שֶׁקֶר ׀ מִדַּבֵּר צֶדֶק סֶלָה׃
6 אָהַבְתָּ כָל־דִּבְרֵי־בָלַע לְשֹׁון מִרְמָה׃
7 גַּם־אֵל יִתָּצְךָ לָנֶצַח יַחְתְּךָ וְיִסָּחֲךָ מֵאֹהֶל וְשֵׁרֶשְׁךָ מֵאֶרֶץ חַיִּים סֶלָה׃
8 וְיִרְאוּ צַדִּיקִים וְיִירָאוּ וְעָלָיו יִשְׂחָקוּ׃
9 הִנֵּה הַגֶּבֶר לֹא יָשִׂים אֱלֹהִים מָעוּזֹּו וַיִּבְטַח בְּרֹב עָשְׁרֹו יָעֹז בְּהַוָּתֹו׃
10 וַאֲנִי ׀ כְּזַיִת רַעֲנָן בְּבֵית אֱלֹהִים בָּטַחְתִּי בְחֶסֶד־אֱלֹהִים עֹולָם וָעֶד׃
11 אֹודְךָ לְעֹולָם כִּי עָשִׂיתָ וַאֲקַוֶּה שִׁמְךָ כִי־טֹוב נֶגֶד חֲסִידֶיךָ׃
1 Az éneklõmesternek; Dávid tanítása;
2 Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.
3 Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!
4 Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!
5 Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.
6 Szeretsz minden ártalmas beszédet, [és] az álnok nyelvet.
7 Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élõk földérõl. Szela.
8 És látják [ezt] az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:
9 Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erõsségévé, hanem az õ gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az õ gonoszságában volt! [ (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelõ olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. ] [ (Psalms 52:11) Áldlak téged örökké, hogy [így] cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos [vagy,] a te híveid elõtt. ]