1 Que formosos são os teus passos dados de sandálias,

ó filha do príncipe!

Os meneios dos teus quadris

são como colares trabalhados por mãos de artista.

2 O teu umbigo é taça redonda,

a que não falta bebida;

o teu ventre é monte de trigo,

cercado de lírios.

3 Os teus dois seios, como duas crias,

gêmeas de uma gazela.

4 O teu pescoço, como torre de marfim;

os teus olhos são as piscinas de Hesbom,

junto à porta de Bate-Rabim;

o teu nariz, como a torre do Líbano,

que olha para Damasco.

5 A tua cabeça é como o monte Carmelo,

a tua cabeleira, como a púrpura;

um rei está preso nas tuas tranças.

6 Quão formosa e quão aprazível és,

ó amor em delícias!

7 Esse teu porte é semelhante à palmeira,

e os teus seios, a seus cachos.

8 Dizia eu: subirei à palmeira,

pegarei em seus ramos.

Sejam os teus seios como os cachos da vide,

e o aroma da tua respiração, como o das maçãs.

9 Os teus beijos são como o bom vinho,

vinho que se escoa suavemente para o meu amado,

deslizando entre seus lábios e dentes.

10 Eu sou do meu amado,

e ele tem saudades de mim.

11 Vem, ó meu amado, saiamos ao campo,

passemos as noites nas aldeias.

12 Levantemo-nos cedo de manhã para ir às vinhas;

vejamos se florescem as vides,

se se abre a flor, se já brotam as romeiras;

dar-te-ei ali o meu amor.

13 As mandrágoras exalam o seu perfume,

e às nossas portas há toda sorte de excelentes frutos,

novos e velhos;

eu tos reservei, ó meu amado.

1 Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban, &oh fejedelem leánya! &A te csípõd hajlásai [olyanok,] mint a kösöntyûk, &mesteri kezeknek míve.2 A te köldököd, mint a kerekded csésze, &nem szûkölködik nedvesség nélkül; &a te hasad [mint a] gabonaasztag, &liliomokkal körül kerítve.3 A te két emlõd, [mint] két õzike, &a vadkecskének kettõs fiai.4 A te nyakad, mint az elefánttetembõl csinált torony; &a te szemeid, [mint] [a] Hesbonbeli halastók, a sok népû kapunál; &a te orrod hasonló a Libánus tornyához, &mely néz Damaskus felé.5 A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez, &és a te fejeden hajadnak fonatékja a biborhoz, &a király is megköttetnék fürteid által!6 Mely igen szép vagy és mely kedves, &oh szerelem, a gyönyörûségek közt!7 Ez a te termeted hasonló a pálmafához, &és a te emlõid a [szõlõ]gerézdekhez.8 Azt mondám: felhágok a pálmafára, &megfogom annak ágait: &és lesznek a te emlõid, mint a szõlõnek gerézdei, &és a te orrodnak illatja, mint az almának.9 És a te ínyed, mint a legjobb bor, &melyet szerelmesem kedvére szürcsöl, &mely szóra nyitja az alvók ajkait.10 Én az én szerelmesemé vagyok, &és engem kiván õ!11 No, én szerelmesem, menjünk ki a mezõre, &háljunk a falukban.12 Felkelvén menjünk a szõlõkbe, &lássuk meg, ha fakad-é a szõlõ, &ha kinyílott-é virágja, &ha virágzanak-é a gránátalmafák: &ott közlöm az én szerelmimet veled.13 A mandragórák illatoznak, &és a mi ajtónk elõtt vannak minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak, &[melyeket oh] én szerelmesem, néked megtartottam!