1 Quando saíres à peleja contra os teus inimigos e vires cavalos, e carros, e povo maior em número do que tu, não os temerás; pois o Senhor, teu Deus, que te fez sair da terra do Egito, está contigo. 2 Quando vos achegardes à peleja, o sacerdote se adiantará, e falará ao povo, 3 e dir-lhe-á: Ouvi, ó Israel, hoje, vos achegais à peleja contra os vossos inimigos; que não desfaleça o vosso coração; não tenhais medo, não tremais, nem vos aterrorizeis diante deles, 4 pois o Senhor, vosso Deus, é quem vai convosco a pelejar por vós contra os vossos inimigos, para vos salvar. 5 Os oficiais falarão ao povo, dizendo: Qual o homem que edificou casa nova e ainda não a consagrou? Vá, torne-se para casa, para que não morra na peleja, e outrem a consagre. 6 Qual o homem que plantou uma vinha e ainda não a desfrutou? Vá, torne-se para casa, para que não morra na peleja, e outrem a desfrute. 7 Qual o homem que está desposado com alguma mulher e ainda não a recebeu? Vá, torne-se para casa, para que não morra na peleja, e outro homem a receba. 8 E continuarão os oficiais a falar ao povo, dizendo: Qual o homem medroso e de coração tímido? Vá, torne-se para casa, para que o coração de seus irmãos se não derreta como o seu coração. 9 Quando os oficiais tiverem falado ao povo, designarão os capitães dos exércitos para a dianteira do povo.

10 Quando te aproximares de alguma cidade para pelejar contra ela, oferecer-lhe-ás a paz. 11 Se a sua resposta é de paz, e te abrir as portas, todo o povo que nela se achar será sujeito a trabalhos forçados e te servirá. 12 Porém, se ela não fizer paz contigo, mas te fizer guerra, então, a sitiarás. 13 E o Senhor, teu Deus, a dará na tua mão; e todos os do sexo masculino que houver nela passarás a fio de espada; 14 mas as mulheres, e as crianças, e os animais, e tudo o que houver na cidade, todo o seu despojo, tomarás para ti; e desfrutarás o despojo dos inimigos que o Senhor, teu Deus, te deu. 15 Assim farás a todas as cidades que estiverem mui longe de ti, que não forem das cidades destes povos. 16 Porém, das cidades destas nações que o Senhor, teu Deus, te dá em herança, não deixarás com vida tudo o que tem fôlego. 17 Antes, como te ordenou o Senhor, teu Deus, destruí-las-ás totalmente: os heteus, os amorreus, os cananeus, os ferezeus, os heveus e os jebuseus, 18 para que não vos ensinem a fazer segundo todas as suas abominações, que fizeram a seus deuses, pois pecaríeis contra o Senhor, vosso Deus.

19 Quando sitiares uma cidade por muito tempo, pelejando contra ela para a tomar, não destruirás o seu arvoredo, metendo nele o machado, porque dele comerás; pelo que não o cortarás, pois será a árvore do campo algum homem, para que fosse sitiada por ti? 20 Mas as árvores cujos frutos souberes não se comem, destruí-las-ás, cortando-as; e, contra a cidade que guerrear contra ti, edificarás baluartes, até que seja derribada.

1 Mikor hadba mégy ellenséged ellen, és látsz lovakat, szekereket, náladnál nagyobb számú népet: ne félj tõlök, mert veled van az Úr, a te Istened, a ki felhozott téged Égyiptom földérõl.2 És mikor az ütközethez készültök, álljon elõ a pap, és szóljon a népnek;3 És ezt mondja nékik: Hallgasd meg Izráel! Ti ma készültök megütközni ellenségeitekkel: A ti szívetek meg ne lágyuljon, ne féljetek, és meg ne rettenjetek, se meg ne rémüljetek elõttök;4 Mert az Úr, a ti Istenetek veletek megy, hogy harczoljon érettetek a ti ellenségeitekkel, hogy megtartson titeket.5 Az elõljárók pedig szóljanak a népnek, mondván: Kicsoda az olyan férfi, a ki új házat épített, de még fel nem avatta azt? Menjen el, és térjen vissza az õ házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki avassa fel azt.6 És kicsoda olyan férfi, a ki szõlõt ültetett és nem vette el annak hasznát? Menjen el, és térjen vissza az õ házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki vegye el annak hasznát.7 És kicsoda olyan férfi, a ki feleséget jegyzett el magának, de még el nem vette? Menjen el, és térjen vissza házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki vegye azt el.8 Még tovább is szóljanak az elõljárók a néphez, és ezt mondják: Kicsoda olyan férfi, a ki félénk és lágy szívû? Menjen el, és térjen vissza az õ házába, hogy az õ atyjafiainak szíve úgy meg ne olvadjon, mint az õ szíve.9 És mikor elvégzik az elõljárók beszédöket a néphez, állítsanak seregvezéreket a nép élére.10 Mikor valamely város alá mégy, hogy azt megostromold, békességgel kínáld meg azt.11 És ha békességgel felel néked, és kaput nyit, akkor az egész nép, a mely találtatik abban, adófizetõd legyen, és szolgáljon néked.12 Ha pedig nem köt békességet veled, hanem harczra kél veled, akkor zárd azt körül;13 És [ha] az Úr, a te Istened kezedbe adja azt: vágj le abban minden finemût fegyver élével;14 De az asszonyokat, a kis gyermekeket, a barmokat és mind azt, a mi lesz a városban, az egész zsákmányolni valót magadnak prédáljad; és fogyaszd el a te ellenségeidtõl való zsákmányt, a kiket kezedbe ad néked az Úr, a te Istened.15 Így cselekedjél mindazokkal a városokkal, a melyek igen messze esnek tõled, a melyek nem e nemzetek városai közül valók.16 De e népek városaiban, a melyeket örökségül ad néked az Úr, a te Istened, ne hagyj élni csak egy lelket is;17 Hanem mindenestõl veszítsd el õket: a Khittheust, az Emoreust, a Kananeust, a Perizeust, a Khivveust és a Jebuzeust, a mint megparancsolta néked az Úr, a te Istened;18 Azért, hogy meg ne tanítsanak titeket az õ mindenféle útálatosságaik szerint cselekedni, a melyeket õk cselekesznek az õ isteneiknek, és hogy ne vétkezzetek az Úr ellen, a ti Istenetek ellen.19 Mikor valamely várost hosszabb ideig tartasz körülzárva, hadakozván az ellen, hogy bevegyed azt: ki ne veszítsd annak egy élõfáját sem, fejszével vágván azt; hanem egyél arról, és azt magát ki ne irtsad; mert ember-é a mezõnek fája, hogy ostrom alá jusson miattad?20 Csak a mely fáról tudod, hogy nem gyümölcstermõ, azt veszítsd el és irtsd ki, és abból építs erõsséget az ellen a város ellen, a mely te ellened hadakozik, mind addig, a míg leomlik az.