1 Iată cuvîntul spus lui Ieremia din partea Domnului, în al zecilea an al lui Zedechia, împăratul lui Iuda. -Acesta era anul al optsprezecelea al lui Nebucadneţar.
2 Oastea împăratului Babilonului împresura pe atunci Ierusalimul, şi proorocul Ieremia era închis în curtea temniţei, care ţinea de casa împăratului lui Iuda.
3 Zedechia, împăratul lui Iuda, pusese să -l închidă, şi -i zisese: ,,Pentru ce prooroceşti, şi zici: ,Aşa vorbeşte Domnul: ,Iată, dau cetatea aceasta în mînile împăratului Babilonului, şi o va lua;
4 Zedechia, împăratul lui Iuda, nu va scăpa de Haldei, ci va fi dat în mînile împăratului Babilonului, îi va vorbi gură către gură, şi se vor vedea faţă în faţă.
5 Împăratul Babilonului va duce pe Zedechia la Babilon, unde va rămînea pînă cînd Îmi voi aduce Eu aminte de el, zice Domnul. Chiar dacă vă bateţi împotriva Haldeilor, nu veţi avea izbîndă.``
6 Ieremia a zis: ,,Cuvîntul Domnului mi -a vorbit astfel:
7 ,Iată că Hanameel, fiul unchiului tău Şalum, va veni la tine să-ţi spună: ,Cumpără ogorul meu care este la Anatot, căci tu ai drept de răscumpărare ca să -l cumperi.`
8 Şi Hanameel, fiul unchiului meu, a venit la mine, după Cuvîntul Domnului, în curtea temniţei, şi mi -a zis: ,Cumpără ogorul meu, care este la Anatot, în ţara lui Beniamin, căci tu ai drept de moştenire şi de răscumpărare, cumpără -l!` Am cunoscut că era cuvîntul Domnului.
9 Şi am cumpărat dela Hanameel, fiul unchiului meu, ogorul dela Anatot, şi i-am cîntărit argintul, şaptesprezece sicli de argint.
10 Am scris un zapis, pe care l-am pecetluit, am pus martori, şi am cîntărit argintul într'o cumpănă.
11 Am luat apoi zapisul de cumpărare, pe cel care era pecetluit după lege şi obiceiuri, şi pe cel ce era deschis;
12 şi am dat zapisul de cumpărare lui Baruc, fiul lui Neriia, fiul lui Mahseia, în faţa lui Hanameel, fiul unchiului meu, în faţa martorilor, cari iscăliseră zapisul de cumpărare, şi în faţa tuturor Iudeilor cari se aflau în curtea temniţei.
13 Şi am dat lui Baruc înaintea lor următoarea poruncă:
14 ,Aşa vorbeşte Domnul oştirilor, Dumnezeul lui Israel: ,Ia zapisurile acestea de cumpărare, cel pecetluit şi cel deschis, şi pune'le într-un vas de pămînt, ca să se păstreze multă vreme!
15 Căci aşa vorbeşte Domnul oştirilor, Dumnezeul lui Israel: ,Iarăş se vor mai cumpăra case, ogoare şi vii, în ţara aceasta.`
16 Dupăce am dat zapisul de cumpărare lui Baruc, fiul lui Neriia, am făcut Domnului această rugăciune:
17 ,Ah! Doamne Dumnezeule, iată, Tu ai făcut cerurile şi pămîntul cu puterea Ta cea mare şi cu braţul Tău întins: nimic nu este de mirat din partea Ta!
18 Tu dai îndurare pînă la al miilea neam de oameni, şi pedepseşti nelegiuirea părinţilor în sînul copiilor lor după ei. Tu eşti Dumnezeul cel mare, cel puternic, al cărui Nume este Domnul oştirilor!
19 Tu eşti mare la sfat şi puternic la faptă, Tu ai ochii deschişi asupra tuturor căilor copiilor oamenilor, ca să dai fiecăruia după căile lui, după rodul faptelor lui.
20 Tu ai făcut minuni şi semne mari în ţara Egiptului şi pînă în ziua de azi, şi în Israel şi printre oameni, şi Ţi-ai făcut un Nume aşa cum este astăzi.
21 Ai scos din ţara Egiptului pe poporul tău Israel, cu minuni şi semne mari, cu mînă tare şi cu braţ întins, şi cu o mare groază.
22 Tu le-ai dat ţara aceasta, pe care jurasei părinţilor lor că le -o vei da, ţară în care curge lapte şi miere.
23 Ei au venit, şi au luat -o în stăpînire. Dar n'au ascultat de glasul Tău, n'au păzit Legea Ta, şi n'au făcut tot ce le poruncisei să facă. Şi atunci ai trimes peste ei toate aceste nenorociri!
24 Iată, şanţurile de apărare se înalţă împotriva cetăţii şi o ameninţă; cetatea va fi dată în mînile Haldeilor cari luptă împotriva ei, biruită de sabie, de foamete şi de ciumă. Ce ai spus Tu s'a întîmplat: Tu însuţi vezi!
25 Şi totuş, Doamne, Dumnezeule, Tu mi-ai zis: ,Cumpără-ţi un ogor cu argint, şi pune şi martori!`... cînd totuş cetatea este dată în mînile Haldeilor!``
26 Cuvîntul Domnului a vorbit atunci lui Ieremia, astfel:
27 ,,Iată, Eu sînt Domnul, Dumnezeul oricărei făpturi. Este ceva de mirat din partea Mea?``
28 Deaceea, aşa vorbeşte Domnul: ,,Iată, dau cetatea aceasta în mînile Haldeilor, şi în mînile lui Nebucadneţar, împăratul Babilonului, şi o va lua.
29 Haldeii, cari luptă împotriva cetăţii acesteia vor întra, îi vor pune foc, şi o vor arde, împreună cu casele pe acoperişul cărora au adus tămîie lui Baal şi au turnat jertfe de băutură altor dumnezei, ca să Mă mînie.
30 Căci copiii lui Israel şi copiii lui Iuda n'au făcut din tinereţa lor, de cît ce este rău înaintea Mea; copiii lui Israel numai M'au mîniat într'una cu lucrarea mînilor lor, zice Domnul.``
31 ,,Căci cetatea aceasta Îmi aţîţă mînia şi urgia, din ziua cînd s'a zidit şi pînă azi; de aceea, vreau s'o iau dinaintea Feţei Mele,
32 din pricina tot răului pe care l-au făcut copiii lui Israel şi copiii lui Iuda ca să Mă mînie, ei, împăraţii lor, căpeteniile lor, preoţii lor şi proorocii lor, oamenii lui Iuda şi locuitorii Ierusalimului.
33 Mi-au întors spatele, nu s'au uitat la Mine; i-am învăţat, i-am învăţat într'una, dar n'au ascultat şi nu s'au învăţat.
34 Ci şi-au pus urîciunile idoleşti în Casa peste care este chemat Numele Meu, şi au spurcat -o.
35 Au zidit înălţimi lui Baal în valea Ben-Hinom, ca să treacă prin foc lui Moloc pe fiii şi fiicele lor: lucru pe care nu li -l poruncisem; şi nici nu-Mi trecuse prin gînd, că au să facă asemenea grozăvii ca să ducă pe Iuda în păcat.``
36 ,,Şi acum, aşa vorbeşte Domnul, Dumnezeul lui Israel, despre cetatea aceasta, despre care ziceţi: ,Va fi dată în mînile împăratului Babilonului, biruită prin sabie, prin foamete şi prin ciumă``:
37 Iată, îi voi strînge din toate ţările unde i-am izgonit, în mînia Mea, în urgia Mea, şi în marea Mea supărare; îi voi aduce înapoi în locul acesta, şi -i voi face să locuiască în linişte acolo.
38 Ei vor fi poporul Meu, şi Eu voi fi Dumnezeul lor.
39 Le voi da o inimă şi o cale, ca să se teamă de Mine totdeauna, spre fericire lor şi a copiilor lor după ei.
40 Voi încheia cu ei un legămînt vecinic, că nu Mă voi mai întoarce dela ei, ci le voi face bine, şi le voi pune în inimă frica de Mine, ca să nu se depărteze de Mine.
41 Mă voi bucura să le fac bine, îi voi sădi cu adevărat în ţara aceasta, din toată inima şi din tot sufletul Meu.``
42 Căci aşa vorbeşte Domnul: ,,După cum am adus peste poporul acesta toate aceste mari nenorociri, tot aşa voi aduce peste ei tot binele, pe care li -l făgăduiesc.
43 Se vor cumpăra iarăş ogoare în ţara aceasta, despre care ziceţi că este o pustie fără oameni şi fără dobitoace, şi că este dată în mînile Haldeilor.
44 Se vor cumpăra iarăş ogoare pe argint, se vor scrie zapisuri, se vor pecetlui, se vor pune martori, în ţara lui Beniamin şi în împrejurimile Ierusalimului, în cetăţile lui Iuda, în cetăţile dela munte, în cetăţile dela cîmpie şi în cetăţile dela miază-zi, căci voi aduce înapoi pe prinşii lor de război, zice Domnul.``
1 Az a szó, a melyet szóla az Úr Jeremiásnak, Sedékiásnak, a Júda királyának tizedik esztendejében: Ez az esztendõ a Nabukodonozor tizennyolczadik esztendeje.
2 És akkor megszállotta vala a babiloni király serege Jeruzsálemet, és Jeremiás próféta elzárva vala a tömlöcznek pitvarában, a mely a Júda királyának házában vala.
3 Mert Sedékiás, a Júda királya záratta be õt, mondván: Miért prófétálsz te, ezt mondván: Ezt mondta az Úr: Ímé, én e várost a babiloni király kezébe adom és beveszi azt?
4 És Sedékiás, a Júda királya, meg nem menekszik a Káldeusok kezébõl, hanem a babiloni király kezébe adatik, és ennek szája szól amannak szájával, és ennek szemei látják amannak szemeit.
5 És Babilonba viszi Sedékiást és ott lesz mindaddig, míg meg nem látogatom õt, azt mondja az Úr, hogyha hadakoztok a Káldeusok ellen, nem lesz jó dolgotok.
6 És monda Jeremiás: Szólott az Úr nékem, ezt mondván:
7 Ímé, Hanameél, Sallumnak, a te nagybátyádnak fia hozzád megy, mondván: Vedd meg az én mezõmet, a mely Anatótban van, mert téged illet vér szerint, hogy megvegyed.
8 Eljöve azért hozzám Hanameél, az én nagybátyámnak fia, az Úr beszéde szerint a tömlöcz pitvarához, és monda nékem: Kérlek, vedd meg az én mezõmet, a mely Anatótban, a Benjámin földén van, mert téged illet, mint örököst, és te reád néz vér szerint is, vedd meg hát magadnak. Akkor észrevevém, hogy az Úr szava ez.
9 Azért megvevém Hanameéltõl, az én nagybátyámnak fiától a mezõt, a mely Anatótban van, és kifizettem néki a pénzt, tizenhét ezüst siklust.
10 És beírám levélbe és megpecsétlém, és tanúkat is állíték, és megmérém a pénzt mérlegen.
11 Ezután kezembe vevém a vétel felõl való levelet, a mely meg vala pecsételve a parancsolat és törvények szerint, és a közönséges [levelet ]is.
12 És a vétel felõl való levelet odaadám Báruknak, a Néria fiának, a ki Mahásiás fia vala, Hanameélnek, az én nagybátyám [fiá]nak szemei elõtt, és a tanúk szemei elõtt, a kik be valának írva a vétel felõl való levélbe, mindama júdaiak szemei elõtt, a kik ülnek vala a tömlöcz pitvarában.
13 És parancsolék Báruknak azok szemei elõtt, mondván:
14 Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Vedd fel e leveleket, ezt a vételi levelet, mind a bepecsételtetett, mind a közönséges levelet, és tedd azokat cserépedénybe, hogy sok ideig elálljanak.
15 Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Még házakat, mezõket és szõlõket fognak venni e földön.
16 És könyörgék az Úrnak, miután odaadám a vétel felõl való levelet Báruknak, a Néria fiának, mondván:
17 Ah, ah, Uram Isten! Ímé te teremtetted a mennyet és földet a te nagy hatalmaddal és a te kiterjesztett karoddal, és semmi sincs lehetetlen elõtted!
18 A ki irgalmasságot cselekszel ezeríziglen, és a ki az atyák bûnéért az õ fiaik keblében fizetsz meg õ utánok, te nagy Isten, te hatalmas, a kinek neve Seregek Ura!
19 Nagy tanácsú és hatalmas cselekedetû, a kinek szemei jól látják az ember[ek] fiainak minden útait, hogy kinek-kinek megfizess az õ útai szerint, és az õ cselekedeteinek gyümölcse szerint;
20 A ki jeleket és csudákat tettél Égyiptom földén [és] mind e napiglan mind Izráel [föld]én, mind az embereken, és nevet szerzettél magadnak, a mint [ez] mai nap [is megvan.]
21 És kihoztad a te népedet, az Izráelt Égyiptom földébõl jelekkel és csudákkal, és hatalmas kézzel, és kinyújtott karral, és nagy rettegtetéssel.
22 És nékik adtad e földet, a mely felõl megesküdtél az õ atyáiknak, hogy adsz nékik tejjel és mézzel folyó földet.
23 És bementek és birtokolták azt, mindazáltal nem hallgattak a te szódra, és nem jártak a te törvényeidben, a miket parancsoltál nékik, hogy megcselekedjék, azokból semmit sem cselekedtek, azért mind e gonoszt rájok borítottad.
24 Ímé, a sánczok a városhoz érnek, hogy bevegyék azt, és e város odaadatik a Káldeusok kezébe, a kik megostromolják ezt fegyverrel, éhséggel és döghalállal. És a mit szólottál, meglett, ímé látod is.
25 És mégis azt mondottad, Uram Isten, nékem: Végy magadnak mezõt pénzen, és legyenek tanúid felõle, holott a város a Káldeusok kezébe adatik.
26 És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván:
27 Ímé, én az Úr, Istene vagyok minden testnek, vajjon van- é valami lehetetlen nékem?
28 Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én odaadom e várost a Káldeusok kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe, hogy bevegye azt.
29 És bemennek a Káldeusok, a kik ostromolják e várost, és e várost felgyújtják tûzzel és felégetik azt, és a házakat is, a melyeknek tetején füstöltek a Baálnak és áldoztak idegen isteneknek, hogy engem haragra ingereljenek.
30 Mert Izráel fiai és Júda fiai ifjúságoktól fogva csak azt cselekedték, a mi gonosz az én szemeim elõtt, és az Izráel fiai csak haragra gerjesztettek engem az õ kezeik cselekedeteivel, azt mondja az Úr.
31 Mert csak bosszúságomra és búsulásomra volt e város, attól a naptól fogva, a melyen építették azt, mind ez ideig, úgy hogy el kell azt törlenem az én színem elõl.
32 Az Izráel fiainak és a Júda fiainak minden bûnéért, a melyet cselekedtek, hogy felháborítsanak engem, õk magok, az õ királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik és Júda vitézei és Jeruzsálem polgárai.
33 És háttal fordultak felém és nem arczczal, és tanítottam õket jó reggel, és noha tanítottam õket, nem voltak készek az intés befogadására.
34 Sõt az õ útálatosságaikat behelyezték a házba, a mely az én nevemrõl neveztetik, hogy megfertõztessék azt.
35 És magaslatokat emeltek a Baálnak, a Ben-Hinnom völgyében, hogy megáldozzák fiaikat és leányaikat a Moloknak, a mit nem parancsoltam nékik, és még csak nem is gondoltam, hogy ez útálatosságot megcselekedjék, hogy Júdát vétekre vigyék.
36 És most azért azt mondja az Úr, Izráel Istene e városnak, a mely felõl ti mondjátok: Odaadatik a babiloni király kezébe, fegyver, éhség és döghalál miatt:
37 Ímé én összegyûjtöm õket mindama földekrõl, a melyekre kiûztem õket haragomban, felgerjedésemben és nagy bosszankodásomban, és visszahozom õket e helyre, és lakni hagyom õket bátorságban.
38 És népemmé lesznek nékem, én pedig nékik Istenök leszek.
39 És adok nékik egy szívet és egy útat, hogy mindenkor engem féljenek, hogy jól legyen dolguk, nékik és az õ fiaiknak õ utánok.
40 És örökkévaló szövetséget kötök velök, hogy nem fordulok el tõlök és a velök való jótéteménytõl, és az én félelmemet adom az õ szívökbe, hogy el ne távozzanak tõlem.
41 És örvendezek bennök, ha jót cselekedhetem velök és biztosan beplántálhatom õket e földbe, teljes szívvel és teljes lélekkel.
42 Mert ezt mondja az Úr: A miképen ráhoztam e népre mind e nagy veszedelmet, azonképen hozom rájok mind azt a jót, a miket én õ felõlök mondok.
43 És vesznek [még] mezõt e földön, a mely felõl ti ezt mondjátok: Pusztaság ez emberek nélkül, barmok nélkül, [és] odaadatik a Káldeusok kezébe.
44 Pénzen vesznek mezõket, és beírják a levélbe, és megpecsételik, és tanukat állítanak a Benjámin földén, Jeruzsálem környékén és Júda városaiban, a hegyi városokban és a síkföldi városokban és a dél felé való városokban, mert visszahozom az õ foglyaikat, azt mondja az Úr.