1 Asupra copiiilor lui Amon. Aşa vorbeşte Domnul: ,,N'are Israel fii? Şi n'are moştenitori? Atunci pentruce stăpîneşte Malcom Gadul, şi locuieşte poporul lui în cetăţile lui?

2 De aceea, iată că vin zile, zice Domnul, cînd voi face să răsune strigătul de război împotriva Rabei copiilor lui Amon. Ea va ajunge un morman de dărîmături, şi satele sale vor fi arse de foc. Atunci Israel va izgoni, pe cei ce -l izgoniseră, zice Domnul.``

3 ,,Gemi, Hesbonule, căci Ai este pustiit! Strigaţi, fiicele Rabei, îmbrăcaţi-vă cu saci, şi bociţi-vă alergînd încoace şi încolo dealungul zidurilor! Căci Malcom se duce în robie, cu preoţii şi căpeteniile sale!

4 ,,Ce te lauzi cu văile?`` ,,Valea ta se scurge, fiică răzvrătită, care te încredeai în vistieriile tale, şi ziceai: ,Cine va veni împotriva mea?``

5 ,,Iată, voi aduce groaza peste tine, zice Domnul, Dumnezeul oştirilor; ea va veni din toate împrejurimile tale, fiecare din voi va fi izgonit drept înainte, şi nimeni nu va strînge pe fugari!

6 Dar după aceea, voi aduce înapoi pe prinşii de război ai copiilor lui Amon, zice Domnul.``

7 Asupra Edomului. Aşa vorbeşte Domnul oştirilor: ,,Nu mai este înţelepciune în Teman? A pierit chibzuinţa dela oamenii pricepuţi? S'a dus înţelepciunea lor?``

8 ,,Fugiţi, daţi dosul, plecaţi în peşteri, locuitori ai Dedanului! Căci voi aduce nenorocirea peste Esau, la vremea cînd îl voi pedepsi.``

9 ,,Oare, dacă ar veni nişte culegători de struguri la tine, nu ţi-ar lăsa nimic de cules pe urma culegătorilor?`` ,,Dacă ar veni nişte hoţi noaptea, n'ar pustii decît pînă s'ar sătura!

10 Dar Eu însumi voi despoia pe Esau, îi voi descoperi ascunzătorile, şi nu va putea să se ascundă. Copiii lui, fraţii lui, vecinii lui, vor pieri, şi el nu va mai fi!

11 Lasă pe orfanii tăi! Eu îi voi ţinea în viaţă, şi văduvele tale să se încreadă în Mine!``

12 Căci aşa vorbeşte Domnul: ,,Iată că cei ce nu trebuiau să bea potirul totuşi îl vor bea; şi tu să rămîi nepedepsit? Nu, nu vei rămînea nepedepsit, ci îl vei bea şi tu!

13 Căci pe Mine însumi jur, zice Domnul, că Boţra va fi dată pradă pustiirii, ocării, nimicirii şi blestemului, şi toate cetăţile ei se vor preface în nişte dărîmături vecinice.``

14 Am auzit o veste dela Domnul, şi un sol a fost trimes printre neamuri: ,,Strîngeţi-vă, şi porniţi împotriva ei! Sculaţi-vă pentru război!

15 ,,Căci iată, te voi face mic printre neamuri, dispreţuit printre oameni.

16 Înfumurarea ta, îngîmfarea inimii tale te -a rătăcit, pe tine care locuieşti în crăpăturile stîncilor, şi care stai pe vîrful dealurilor. Dar chiar dacă ţi-ai aşeza cuibul tot atît de sus ca al vulturului, şi de acolo te voi prăbuşi, zice Domnul.``

17 ,,Edomul va fi pustiit; toţi cei ce vor trece pe lîngă el se vor mira şi vor fluera pentru toate rănile lui.

18 Ca şi Sodoma şi Gomora şi cetăţile vecine, cari au fost nimicite, zice Domnul, nici el nu va mai fi locuit, şi nimeni nu se va mai aşeza acolo...

19 Iată, vrăjmaşul se suie ca un leu de pe malurile îngîmfate ale Iordanului împotriva locuinţei tale tari; deodată voi face Edomul să fugă de acolo şi voi pune peste el pe acela pe care l-am ales. Căci cine este ca Mine? Cine-Mi va porunci? Cine-Mi va sta împotrivă?``

20 ,,De aceea, ascultaţi hotărîrea pe care a luat -o Domnul împotriva Edomului, şi planurile, pe cari le -a făcut împotriva locuitorilor din Teman: ,,Cu adevărat, îi vor tîrî ca pe nişte oi slabe, cu adevărat li se va pustii locuinţa!

21 De vuietul căderii lor se cutremură pămîntul; strigătul lor se aude pînă la marea Roşie...

22 Iată, ca vulturul înaintează vrăjmaşul şi sboară, îşi întinde aripile peste Boţra, şi în ziua aceea inima vitejilor Edomului este ca inima unei femei în durerile naşterii.``

23 Asupra Damascului. Hatmanul şi Arpadul sînt roşi de ruşine, căci au auzit o veste rea şi tremură; frica lor este ca o mare înfuriată, care nu se poate potoli.

24 Damascul este topit, se întoarce să fugă, îl ia groaza, îl apucă neliniştea şi durerile, ca pe o femeie în durerile naşterii. -

25 ,,Ah! cum nu este cruţată cetatea slăvită, cetatea bucuriei mele!`` -

26 ,,De aceea tinerii ei vor cădea pe uliţe, şi toţi bărbaţii ei de război vor pieri în ziua aceea, zice domnul oştirilor.``

27 ,,Voi pune foc zidurilor Damascului, şi va mistui casele împărăteşti din ben-Hadad.``

28 Asupra Chedarului şi împărăţiilor Haţorului, pe cari le -a bătut Nebucadneţar, împăratul Babilonului. Aşa vorbeşte Domnul: ,,Sculaţi-vă, suiţi-vă împotriva Chedarului, şi nimiciţi pe fiii Răsăritului!

29 Le vor lua corturile şi turmele, le vor ridica pînzele, tot calabalîcul şi cămilele, şi le vor striga: ,Spaimă, de jur împrejur!`

30 Fugiţi, fugiţi din toate puterile voastre, căutăţi o locuinţă deoparte, locuitori ai Haţorului! zice Domnul: căci Nebucadneţar, împăratul Babilonului, a luat o hotărîre împotriva voastră, a făcut un plan împotriva voastră.``

31 ,,Sculaţi-vă, suiţi-vă împotriva unui neam liniştit, care locuieşte fără teamă, zice Domnul; n'are nici porţi, nici zăvoare, şi locuieşte singur.

32 Cămilele lor vor fi de jaf, şi mulţimea turmelor lor vor fi o pradă. Voi risipi în toate vînturile pe ei cei ce-şi rad colţurile bărbii, şi le voi aduce pieirea din toate părţile, -zice Domnul. -

33 Haţorul va fi astfel vizuina şacalilor, un pustiu pe vecie; nimeni nu va locui în el, şi niciun om nu va şedea în el.``

34 Cuvîntul Domnului, care a fost spus proorocului Ieremia, asupra Elamului, la începutul domniei lui Zedechia, împăratul lui Iuda, sună astfel:

35 ,,Aşa vorbeşte Domnul oştirilor: ,Iată, voi sfărîma arcul Elamului, puterea lui de căpetenie.

36 Voi aduce asupra Elamului cele patru vînturi dela cele patru margini ale cerului, îi voi risipi în toate vînturile acestea, şi nu va fi niciun popor, la care să n'ajungă fugari din Elam.

37 Voi face ca locuitorii Elamului să tremure înaintea vrăjmaşilor lor, şi înaintea celor ce vor să -i omoare. Voi aduce nenorociri peste ei, mînia Mea aprinsă, zice Domnul, şi -i voi urmări cu sabia, pînă ce îi voi nimici.`

38 Îmi voi aşeza scaunul de domnie în Elam, şi -i voi nimici împăratul şi căpeteniile, zice Domnul.``

39 ,,Dar în zilele de apoi voi aduce înapoi pe prinşii de război ai Elamului, zice Domnul.``

1 Az Ammon fiai felõl ezt mondja az Úr: Nincsenek-é Izráelnek fiai? Nincsen-é örököse néki? Miért birtokolja Milkom Gádot, és az õ népe miért lakik annak városaiban?

2 Azért ímé eljõnek a napok, azt mondja az Úr, és harczi riadót hallatok Rabbában az Ammon fiaival, és romhalommá lesz, és leányai tûzzel égettetnek meg, és Izráel birtokolja azokat, a kik [most] õt birtokolják, azt mondja az Úr.

3 Ordíts Hesbon, mert elpusztíttatott Hái! Kiáltsatok Rabbáh leányai, öltözzetek gyászba, sírjatok és futkossatok a szorosokon, mert Milkom a fogságba megy, papjai és fejedelmei is vele együtt.

4 Mit dicsekedel völgyeddel, völgyed bõségével, engedetlen leány, a ki az õ kincseiben bízik [és ezt mondja:] Kicsoda támad ellenem?

5 Ímé én félelmet bocsátok reád, azt mondja az Úr, a Seregek Ura, minden szomszédod felõl, és szétrebbentek egymástól, és nem lesz, a ki összegyûjtse az elszéledteket.

6 De azután visszahozom majd a fogságból az Ammon fiait, azt mondja az Úr.

7 Ezt mondja a Seregek Ura Edom felõl. Nincs bölcsesség többé Témánban? elveszett-é a tanács az értelmesektõl? hiába valóvá lett-é az õ bölcsességök?

8 Fussatok, forduljatok, rejtõzzetek el mélyen Dédán lakosai, mert Ézsau veszedelmét hozom õ reá az õ megfenyíttetésének idején.

9 Ha szõlõszedõk törnek reád, nem hagynak gerezdeket, ha éjjeli tolvajok: pusztítanak, a míg nékik tetszik.

10 Bizony én mezítelenné teszem Ézsaut, titkait kijelentem, és el nem rejtõzhetik, magva elpusztul, és atyjafiai és szomszédai sem lesznek.

11 Hagyd el a te árváidat, én eltartom özvegyeidet is; bennem vessék reménységüket.

12 Mert azt mondja az Úr: Ímé, a kiknek nem kell vala meginniok a pohárt, ugyancsak megiszszák; te pedig teljesen büntetlenül maradnál-é? Nem maradsz büntetlenül, mert bizonyára megiszod.

13 Mert én magamra esküdtem meg, azt mondja az Úr, hogy útálattá és gyalázattá, pusztasággá és átokká lesz Boczra, és minden városa örökkévaló pusztasággá lesz.

14 Hírt hallottam az Úrtól, és követ küldetett a nemzetekhez, a ki ezt mondja: Gyûljetek össze, induljatok ellene, és keljetek fel a harczra,

15 Mert ímé, kicsinynyé teszlek téged a nemzetek között, és az emberek között útálatossá.

16 A te könnyelmûséged csalt meg téged és a te szíved kevélysége, a ki a sziklák hasadékaiban lakol, [és] elfoglaltad a halmok tetejét. Ha olyan magas helyen rakod is fészkedet, mint a saskeselyû, onnét is lerántalak téged, azt mondja az Úr.

17 És pusztasággá lesz Edom, a ki csak átmegy rajta elálmélkodik, és sziszeget egész veresége felett.

18 A mint Sodomának és Gomorának és az õ szomszédainak elsüllyedésekor [volt], azt mondja az Úr, ott sem lakik [több ]ember, és benne emberek fia nem tartózkodik.

19 Ímé, mint oroszlán jön fel a Jordán erdõségébõl az örök[zöld] legelõre, de hamarsággal kiûzöm õt onnan, és a kiválasztottat teszem azon fejedelemmé, mert kicsoda hozzám hasonló, és ki szab nékem törvényt, és kicsoda az a pásztor, a ki megállhat ellenem?

20 Halljátok meg azért az Úr tervét, a melyet tervezett Edom felõl, és az õ gondolatait, a melyeket gondolt Témán polgárai felõl. Bizony elhurczolják õket, a juhnyáj kicsinyeit, bizony szörnyûködik rajtok a saját legelõjök.

21 Az õ romlásuk zajától megrendült a föld, az õ kiáltásuk szava elhallatszik a veres tengerig.

22 Ímé, feljõ mint saskeselyû, és repül és szárnyait szétterjeszti Boczrán: és Edom vitézeinek szíve olyan lesz az napon, mint a vajudó asszony szíve.

23 Damaskus felõl: Megszégyenült Emát és Arphád, mert gonosz hírt hallottak, és remegnek, mint a háborgó tenger, a mely nem nyughatik.

24 Megrendült Damaskus, futáshoz készül és reszketés fogja el, szorongás és fájdalmak szállják meg õt, mint a szûlõ asszonyt.

25 Miért is nem marad ki a dicsõséges város, az én örömömnek városa?

26 De elhullanak az õ ifjai is az õ utczájokon, és minden harczoló ember levágatik azon a napon, azt mondja a Seregek Ura.

27 És tüzet gyújtok Damaskus kõfalán, és megemészti a Ben-Hadád palotáit.

28 Kédárnak és Házornak országai felõl, a melyeket megvert Nabukodonozor, a babiloni király, ezt mondja az Úr: Keljetek fel, menjetek fel Kédárra, és pusztítsátok keletnek fiait.

29 Sátoraikat és nyájokat elveszik, és kárpitjaikat és minden edényöket és tevéiket elviszik, és ezt kiáltják feléjök: Rettegés köröskörül!

30 Fussatok el, igen siessetek, rejtõzzetek el mélyen, Házornak lakói, azt mondja az Úr, mert tervet tervezett ellenetek Nabukodonozor, a babiloni király, és ellenetek gondolatot gondolt.

31 Keljetek fel, menjetek a békességes nemzet közé, azok közé, a kik bátorságban lakoznak, azt mondja az Úr, sem kapujok, sem zárjok nincsen, egyedül laknak!

32 Tevéik prédává lesznek, és az õ sok barmaik zsákmánynyá, és elszórom õket, e nyirott üstökûeket minden szél felé, és minden oldal felõl veszedelmet hozok reájok, azt mondja az Úr.

33 És Házor sakálok lakhelyévé lesz, örökkévaló pusztasággá, senki nem lakik ott, és embernek fia nem is tartózkodik azon.

34 Az Úr szava, a melyet szóla Jeremiás prófétának Elám felõl, Sedékiásnak, a Júda királyának országlása kezdetén, mondván:

35 Ezt mondja a Seregek Ura: Ímé, én eltöröm az Elám kézívét, erejének zsengéjét.

36 És négy szelet hozok Elám ellen, az égnek négy határáról, és elszórom õket mindenik szél felé, és nem lesz nemzet, a kihez nem futnak az Elám szökevényei.

37 És megrettentem Elámot az õ ellenségei elõtt és az õ lelköknek keresõi elõtt, és veszedelmet hozok reájok, az én felgerjedt haragomat, azt mondja az Úr, és utánok bocsátom a fegyvert mindaddig, míg meg nem emésztem õket.

38 És az én székemet Elámba helyezem, és kivesztem onnét a királyt és a fejedelmeket, azt mondja az Úr:

39 De végezetre visszahozom Elámot a fogságból, azt mondja az Úr.