1 Így szólt hozzám az Úr igéje:
2 Emberfia!
Mennyivel különb a szőlőtőke fája a többi fánál,
és a szőlővessző, ha az erdő fái közé kerül?
3 Fölhasználják-e a fáját,
hogy valamit készítsenek belőle?
Használják-e cöveknek,
hogy mindenfélét akasszanak rá?
4 Inkább tűzbe dobják,
hogy az megeméssze.
És ha a két végét megemésztette a tűz,
ha már a közepe is parázslik,
alkalmas-e még valamire?
5 Hiszen, amíg ép volt,
addig sem készült belőle semmi.
Hát ha a tűz emészti és parázslik,
készülhet-e belőle valami?
6 Ezért így szól az én Uram, az Úr:
Ahogy az erdő fái közé került
szőlőtőke fáját
tűzbe dobom, hogy az megeméssze,
úgy dobom oda Jeruzsálem lakosait.
7 Ellenük fordítom arcomat.
Tűzből kerültek ki,
tűz emészti meg őket.
Majd megtudják,
hogy én vagyok az Úr,
amikor ellenük fordítom arcomat.
8 Pusztává teszem az országot,
mivel hűtlenekké váltak –
így szól az én Uram, az Úr.