1 Kürtöt a szádhoz!

Sasként tör az ellenség

az Úr házára!

Mert megszegték szövetségemet,

ellene szegültek utasításaimnak.*

2 Kiált majd hozzám Izráel:

Istenem! Mi ismerünk téged!

3 Elvetette Izráel a jót,

ellenség üldözi majd!

4 Királyt választottak, de nélkülem,

és vezért, akit nem ismerek el.

Ezüstjükből és aranyukból

bálványokat készítettek,

de csak romlásukra.*

5 Félredobom borjúdat, Samária!

Haragra gyulladtam miatta.

Nem maradhat ez soká büntetés nélkül!*

6 Izráelből való ez,

mesterember csinálta, nem Isten ez.

Bizony, ízzé-porrá törik

Samária borjúja!*

7 Ha szelet vetnek, vihart aratnak.

A gabona nem hoz kalászt,

nem lesz belőle liszt,

vagy ha lesz is, idegenek emésztik föl.

8 Elpusztítják Izráelt!

Olyan a népek között,

mint egy értéktelen tárgy.*

9 Hiszen ők Asszíriába jártak,

mint a kóborló vadszamár;

Efraim szeretőket bérelt.*

10 Ha bért fizetnek is a népeknek,

én majd összegyűjtöm őket.

Kis időre megszabadulnak

a fejedelmek királyának terhétől.

11 Sok oltárt épített Efraim vétkesen:

ezek az oltárok vitték őt vétekbe.

12 Előírhatok nekik ezernyi törvényt,

azt gondolják, nem tartozik rájuk.

13 Szeretik a véresáldozatot,

bemutatják az áldozati húst,

azután megeszik,

de nem is fogadja tőlük

kedvesen az Úr.

Nem feledkezik meg bűnükről,

megbünteti őket vétkeik miatt:

vissza fognak térni Egyiptomba.*

14 Izráel elfelejtette alkotóját,

palotákat épített.

Júda pedig sok erős várost épített.

De tüzet bocsátok városaira,

és megemészti palotáit.*