1 Az emberi értelem tervezget,

de az Úr adja meg,

hogy mit mondjon a nyelv.*

2 Minden útját helyesnek tartja az ember,

de az Úr megvizsgálja a lelkeket.*

3 Bízd az Úrra dolgaidat,

akkor teljesülnek szándékaid.*

4 Mindent rendeltetésének megfelelően

készített az Úr,

még a bűnöst is: a veszedelem napjára.*

5 Utál az Úr minden fölfuvalkodott szívűt,

kezet rá, hogy nem marad büntetlen!

6 Szeretettel és hűséggel

jóvá lehet tenni a bűnt;

az Úrnak félelme távol tart a rossztól.*

7 Akinek életútját kedveli az Úr,

azt még ellenségeivel is összebékíti.*

8 Jobb az igaz úton szerzett kevés,

mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem.*

9 Az embernek az értelme terveli ki útját,

de az Úr irányítja járását.*

10 Kijelentés hangzik a király ajkáról:

nem szabad téves ítéletet mondania.*

11 Az Úré az igaz mérleg és mérőserpenyő,

az ő művei a zacskóban tartott súlyok.

12 Utálniuk kell a királyoknak

a bűnös tetteket,

mert igazság teszi szilárddá a trónt.*

13 A királyoknak kedves az igaz szó,

és szeretik azt, aki őszintén beszél.

14 A király haragja a halál követe,

de a bölcs ember kiengeszteli azt.*

15 A király arcának ragyogása éltet,

jóakarata olyan,

mint a tavaszi esőt hozó felleg.*

16 Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat,

és értelmet szerezni, mint színezüstöt!*

17 A becsületes emberek útja

kikerüli a veszélyt,

életét tartja meg, aki útjára vigyáz.*

18 Az összeomlást gőg előzi meg,

a bukást pedig felfuvalkodottság.*

19 Jobb szelíd lelkűnek lenni

az alázatosok közt,

mint zsákmányon osztozni

a gőgösök közt.

20 Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz,

és boldog az, aki bízik az Úrban.*

21 A bölcs szívűt értelmesnek nevezik,

a nyájas ajkak gyarapítják a tudást.

22 Élet forrása az értelem annak, akinek van,

de a bolondot még inteni is bolondság.*

23 A bölcs szívű értelmesen beszél,

és ajkával is gyarapítja a tudást.

24 Lépes méz a kedves beszéd:

édes a léleknek és gyógyulás a testnek.

25 Van út, amely az ember előtt

egyenesnek látszik,

de végül a halálba vezet.*

26 A munkás önmagáért fáradozik,

mert szája kényszeríti rá.

27 A mihaszna ember gonoszul áskálódik,

és ajka olyan, mint a perzselő tűz.*

28 Az álnok ember viszályt támaszt,

a rágalmazó szétválasztja a barátokat is.

29 Az erőszakos ember rászedi embertársát,

és nem a jó úton vezeti.

30 Aki behunyja szemét,

álnokságot tervez,

aki összeszorítja ajkát,

gonoszságot hajt végre.

31 Ékes korona az ősz haj,

az igazság útján található.*

32 Többet ér a türelmes ember a hősnél,

és az indulatán uralkodó annál,

aki várost hódít.*

33 Az ember végzi a sorsvetést,

de mindig az Úrtól való a döntés.