1 Jobb a feddhetetlenül élő szegény,

mint az álnok beszédű ostoba.*

2 Ismeret nélkül az igyekezet sem jó,

és a gyors lábú félreléphet.

3 Az embert a saját bolondsága vezeti félre,

mégis az Úr ellen zúgolódik a szíve.

4 A vagyon sok barátot szerez,

a nincstelentől a barátja is elválik.*

5 Nem marad büntetlen a hamis tanú,

és nem menekül meg,

aki hazugságot beszél.*

6 Sokan hízelegnek az előkelő embernek,

és az ajándékozónak mindenki barátja.

7 A szegényt a testvérei is mind gyűlölik,

még inkább eltávolodnak tőle barátai;

szavaival unszolja őket, de hiába.*

8 Aki értelmet szerez, önmagát szereti,

aki megőrzi tudását, megtalálja a jót.

9 Nem marad büntetlen a hamis tanú,

és elpusztul, aki hazugságot beszél.*

10 Nem illik az ostobához a fényűzés,

sem a szolgához az uralkodás a vezetőkön.*

11 Az értelmes ember türelmes,

díszére válik, ha megbocsátja a vétket.*

12 Ha a király haragszik, olyan,

mintha oroszlán morogna,

de jóakarata olyan,

mint a fűre hulló harmat.*

13 Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú,

és mint a szüntelen csepegő háztető,

olyan a zsémbes asszony.*

14 A ház és a vagyon apai örökség,

de az Úrtól van az okos feleség.*

15 A restség mély álomba merít,

és a lusta ember éhezik.*

16 Aki megtartja a parancsot,

megtartja életét,

de aki nem törődik teendőivel, meghal.*

17 Aki könyörül a nincstelenen,

az Úrnak ad kölcsön,

mert ő megtéríti jótéteményét.*

18 Fenyítsd meg fiadat, míg van remény,

de ne vigyen odáig indulatod,

hogy halálát okozd!*

19 A nagy haragú ember fizessen bírságot,

mert ha elengeded neki,

még nő a haragja.

20 Hallgass a tanácsra,

és fogadd el az intést,

hogy végre bölcs légy!

21 Sokféle szándék van az ember szívében,

de csak az Úr tanácsa valósul meg.*

22 Amit az embertől megkívánnak, az a hűség,

ezért jobb a szegény ember a hazugnál.*

23 Az Úr félelme életet jelent:

az ember elégedetten alszik,

nem éri veszedelem.

24 Belenyújtja kezét a rest a tálba,

de már a szájához nem viszi.*

25 Ha megvered a csúfolódót,

az együgyű okul,

ha megfedded az okost,

az belátja annak értelmét.*

26 Szégyellni való és gyalázatos az a fiú,

aki bántalmazza apját,

vagy elkergeti anyját.*

27 Ha nem hallgatsz, fiam, az intésre,

tévelyegni fogsz, okos tanítások nélkül!

28 A haszontalan tanú

csúfot űz a törvényből,

a bűnösök szája pedig

csak úgy nyeli az álnokságot.

29 A csúfolódókat készen várja az ítélet,

és az ostobák hátát az ütleg.*