A napba öltözött asszony és a sárkány. Mihály harcza a sárkánnyal
1 És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a ki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona; 2 A ki terhes vala, és akarván szűlni, kiált vala, és kínlódik vala a szűlésben. 3 Láttaték más jel is az égben, és ímé vala egy nagy veres sárkány, a kinek hét feje vala és tíz szarva, és az ő fejeiben hét korona; 4 És a farka utána vonszá az ég csillagainak harmadrészét, és a földre veté azokat; és álla az a sárkány a szűlő asszony elé, hogy mikor szűl, annak fiát megegye. 5 És szűle fiú-magzatot, a ki vasvesszővel legeltet minden nemzetet; és ragadtaték annak fia Istenhez és az ő királyiszékéhez. 6 Az asszony pedig elfuta a pusztába, hol Istentől készített helye van, hogy ott táplálják őt ezer kétszáz hatvan napig. 7 És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánynyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai; 8 De nem vehetének diadalmat, és az ő helyök sem találtaték többé a mennyben. 9 És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének. 10 És hallék nagy szózatot az égben, a mely ezt mondja vala: Most lett meg az idvesség és az erő, és a mi Istenünknek országa, és az ő Krisztusának hatalma; mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, ki vádolja vala őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt. 11 És ők legyőzték azt a Bárány véréért, és az ő bizonyságtételöknek beszédéért; és az ő életöket nem kímélték mind halálig. 12 Annakokáért örüljetek egek és a kik lakoztok azokban. Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint a ki tudja, hogy kevés ideje van. 13 Mikor azért látta a sárkány, hogy ő levettetett a földre, kergetni kezdé az asszonyt, a ki a fiút szűlte. 14 De adaték az asszonynak két nagy sasszárny, hogy a kígyó elől elrepüljön a pusztába az ő helyére, hogy tápláltassék ott ideig, időkig, és az időnek feléig. 15 És bocsáta a kígyó az ő szájából az asszony után vizet, mint egy folyó vizet, hogy azt a folyóvízzel elragadtassa. 16 De segítségül lőn a föld az asszonynak, és megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé a folyóvizet, a melyet a sárkány az ő szájából bocsátott. 17 Megharagvék azért a sárkány az asszonyra, és elméne, hogy hadakozzék egyebekkel az ő magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és a kiknél vala a Jézus Krisztus bizonyságtétele; 18 És álla a tengernek fövenyére.
A mulher e o dragão
1 Foi visto um grande Ap 12.3; cp.Mt 24.30sinal Ap 11.19no céu: cp.Gl 4.26uma mulher Sl 104.2;Ct 6.10vestida do sol, tendo a lua debaixo dos seus pés e uma coroa de doze estrelas sobre a sua cabeça; 2 e, estando grávida, cp.Is 26.17;66.6-9;Mq 4.9-10gritava com as dores do parto e sofria tormentos para dar à luz. 3 Foi visto também cp.Ap 12.1;Ap 15.1outro sinal no céu; eis um grande Ap 12.4,7; esp.12.9,13,16s.;Ap 13.2,4,11;16.13;20.2; cp.Is 27.1dragão vermelho, com Ap 13.1;17.3,7,9ss.sete cabeças Ap 13.1;17.12,16;Dn 7.7,20,24e dez chifres, e, nas suas cabeças, cp.Ap 13.1;19.12sete diademas; 4 e a sua cauda arrastava a Ap 8.7,12terça parte das estrelas do céu, Dn 8.10e lançou-as sobre a terra. O dragão parou em frente da mulher que estava para dar à luz, a fim de cp.Mt 2.16devorar ao filho dela, logo que ela o tivesse dado à luz. 5 Ela deu à luz um filho varão, que há de Ap 2.27reger todas as nações com uma vara de ferro; e o seu filho foi 2Co 12.2arrebatado para Deus e para o seu trono. 6 A mulher fugiu para o deserto, onde Deus lhe havia preparado um lugar, para ser ali alimentada durante Ap 11.3; cp.13.5mil e duzentos e sessenta dias.
O dragão é lançado do céu para a terra. O triunfo de Cristo e do seu povo
7 Houve no céu uma guerra, pelejando Jd 9Miguel e seus anjos contra Ap 12.3o dragão. O dragão e Mt 25.41seus anjos pelejaram 8 e não prevaleceram; nem o seu lugar se achou mais no céu. 9 Foi precipitado o grande dragão, a antiga Ap 12.15;Ap 20.2; cp.Gn 3.1;2Co 11.3serpente, que se chama Diabo e Mt 4.10;25.41Satanás, aquele Ap 20.3,8,10; cp.13.14que engana todo o mundo; sim, foi cp.Lc 10.18;Jo 12.31precipitado na terra, e, precipitados com ele, os seus anjos. 10 Ouvi uma cp.Ap 11.15grande voz no céu dizendo:
Agora, é vinda a Ap 7.10salvação, e o poder, e cp.Ap 11.15o reino do nosso Deus, e a autoridade do seu Cristo, porque foi precipitado o Jó 1.11;2.5;Zc 3.1; cp.Lc 22.31;1Pe 5.8acusador de nossos irmãos, que os acusava de dia e de noite, diante do nosso Deus.
11 Eles Ap 15.2;Jo 16.33;1Jo 2.13o venceram pelo Ap 7.14sangue do Cordeiro e cp.Ap 6.9pela palavra do seu testemunho; e cp.Ap 2.10;Lc 14.26não amaram as suas vidas até a morte. 12 Por isso, Ap 18.20;Sl 96.11;Is 44.23exultai, ó céus e Ap 13.6vós que neles habitais. Ap 8.13Ai da terra e do mar, porque desceu a vós o Ap 12.9Diabo cheio de grande ira, sabendo que Ap 10.6pouco tempo lhe resta!
O dragão persegue a mulher
13 Quando o Ap 12.3dragão se viu precipitado na terra, perseguiu Ap 12.5a mulher que dera à luz o filho varão. 14 Foram dadas à mulher as Êx 19.4;Dt 32.11;Is 40.31duas asas da grande águia, a fim de voar Ap 12.6para o deserto, ao seu lugar, onde é alimentada Dn 7.25;12.7um tempo, dois tempos e a metade de um tempo, fora da presença da serpente. 15 A serpente lançou da sua boca, atrás da mulher, água Os 5.10;Is 59.19como um rio, para fazer que ela fosse arrebatada pela corrente. 16 Mas a terra ajudou à mulher; abriu a terra a sua boca e engoliu o rio que o dragão tinha vomitado da sua boca. 17 O dragão irou-se contra a mulher e foi Ap 11.7;13.7fazer guerra Gn 3.15ao restante dos filhos dela, Ap 14.12;1Jo 2.3que guardam os mandamentos de Deus e Ap 1.2;6.9;14.12;19.10mantêm o testemunho de Jesus;