Apocalipse 18

Babilon leomlása

1 És ezek után láték más angyalt leszállani a mennyből, a kinek nagy hatalma vala; és a föld fénylett annak dicsőségétől. 2 És kiálta teljes erejéből, nagy szóval mondván: Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és lett ördögöknek lakhelyévé, minden tisztátalan léleknek tömlöczévé, és minden tisztátalan és gyűlölséges madárnak tömlöczévé. 3 Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak. 4 És hallék más szózatot a mennyből, a mely ezt mondja vala: Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból: 5 Mert az ő bűnei az égig hatottak, és megemlékezett az Isten az ő gonoszságairól. 6 Fizessetek úgy néki, a mint ő fizetett néktek, és kétszerrel kettőztessétek meg néki az ő cselekedetei szerint; a mely pohárból itatott, ugyanabból két annyit töltsetek néki. 7 A mennyire dicsőítette magát és dobzódott, annyi kínnal és gyászszal fizessetek néki; mert ezt mondja az ő szívében: Úgy ülök, mint királynéasszony, és nem vagyok özvegy, és semmi gyászt nem látok. 8 Ennekokáért egy nap jőnek ő reá az ő csapásai: a halál, a gyász és az éhség; és tűzzel égettetik meg; mert erős az Úr, az Isten, a ki megbünteti őt.

Királyok, kalmárok és hajósok jajgatása. Öröm a mennyben

9 És siratják őt, és jajgatnak ő rajta a föld királyai, a kik vele paráználkodtak és dobzódtak, mikor az ő égésének füstjét látják, 10 Nagy távol állva az ő kínjától való félelem miatt, mondván: Jaj! jaj! te nagy város, Babilon, te hatalmas város, hogy egy órában jött el ítéleted! 11 A föld kalmárai is siratják és jajgatják őt, mert az ő árúikat immár senki nem veszi; 12 Arany és ezüst, és drágakő és gyöngy, és gyolcs és bíbor, és selyem és skárlátczikkeket; és minden thinfát és minden elefántcsontedényt, és drágafából és rézből és vasból és márványkőből csinált minden edényt; 13 És fahajat és illatszereket, és kenetet és tömjént, és bort és olajat, és zsemlyelisztet és gabonát, és barmokat és juhokat, és lovakat és kocsikat, és rabokat és emberek lelkeit. 14 És a gyümölcs, a mit a te lelked kívánt, eltávozott tőled, és minden a mi ínyes és pompás, eltávozott tőled, és többé azokat meg nem találod. 15 Ezeknek árosai, a kik meggazdagodtak ő tőle, távol állanak az ő kínjától való félelem miatt, sírván és jajgatván, 16 És ezt mondván: Jaj! jaj! a nagy város, a mely öltözött gyolcsba és bíborba és skarlátba, és megékesíttetett aranynyal, drágakövekkel és gyöngyökkel; hogy elpusztult egy órában annyi gazdagság! 17 És minden hajósmester és a hajókon levők mind, a sokaság és az evezők, és valakik a tengeren kereskednek, távol állának. 18 És kiáltának, látván az ő égésének füstjét, és ezt mondják vala: Mi hasonló e nagy városhoz? 19 És port hányván az ő fejökre, kiáltának sírván és jajgatván, és ezt mondván: Jaj! jaj! az a nagy város, a melyben meggazdagodott mindenki, a kinek hajói voltak a tengeren, annak drágaságaiból, hogy elpusztult egy órában! 20 Örülj ő rajta menny, és ti szent apostolok és próféták; mert az Isten büntette meg őt érettetek való büntetéssel. 21 És egy erős angyal egy nagy malomkőhöz hasonló követ felvőn és a tengerbe veté, ezt mondván: Ilyen módon nagy sebességgel vettetik el Babilon, ama nagy város, és többé meg nem találtatik. 22 És hárfásoknak és muzsikásoknak, és síposoknak és trombitásoknak szava te benned többé nem hallatik; és semmi mesterségnek mestere nem találtatik többé te benned; és malomnak zúgása sem hallatik többé te benned; 23 És szövétneknek világossága többé te benned nem fénylik; és vőlegénynek és menyasszonynak szava sem hallatik többé te benned; mert a te kalmáraid valának a földnek fejedelmei; mert a te bűvöléseidtől eltévelyedtek mind a népek. 24 És abban prófétáknak és szenteknek vére találtatott, és mindeneknek, a kik megölettek a földön.

A queda da Babilônia. O terror na terra, mas a alegria nos céus

1 Depois disso, vi *Ap 10.1descendo do céu *cp.Ap 17.1,7outro anjo, que tinha grande autoridade, e a terra ficou *Ez 43.2iluminada com a sua glória. 2 Clamou com voz forte, dizendo: *Ap 14.8Caiu, caiu a grande Babilônia; *cp.Is 13.21s.;34.11,13-15;Jr 50.39;51.37;Sf 2.14s.tem-se tornado uma morada de demônios, guarida de todos os *Ap 16.13espíritos impuros e guarida de aves imundas e detestáveis, 3 porque todas as nações têm bebido do *Ap 14.8vinho da ira da sua fornicação. *Ap 18.9;Ap 17.2Os reis da terra fornicaram com ela, e os *Ap 18.11,15; cp.18.23;Ez 27.9-25mercadores da terra se enriqueceram com a sua *cp.Ap 18.7,9;1Tm 5.11excessiva luxúria.

4 Ouvi outra voz do céu, dizendo: *Is 52.11;Jr 50.8;51.6,9,45;2Co 6.17Sai dela, povo meu, para não serdes participantes dos seus pecados, nem terdes parte nas suas pragas; 5 porque os seus pecados *Jr 51.9se acumularam até o céu, e Deus *Ap 16.19lembrou-se dos atos iníquos dela. 6 *Sl 137.8;Jr 50.15,29Retribuí-lhe também como ela retribuiu, pagai-lhe com dobro segundo as suas obras. No *cp.Ap 17.4cálice que ela preparou, preparai para ela o dobro. 7 *cp.Ez 28.2-8Quanto teve ela de glória e de luxúria, tanto lhe dai de tormento e de pranto. Pois diz no seu coração: *Is 47.7s.;Sf 2.15Estou sentada como rainha, e não sou viúva e não verei o pranto. 8 Por isso, *Is 47.9;Jr 50.31s.; cp.Ap 18.10num só dia, virão as suas pragas: a morte, e o pranto, e a fome, e ela será *Ap 17.16queimada no fogo; porque *cp.Jr 50.34;Ap 11.17s.forte é o Senhor Deus, que a julgou. 9 *Ap 18.9;Ap 17.2Os reis da terra, que fornicaram com ela e *cp.Ap 18.3,7;1Tm 5.11participaram da sua luxúria, *cp.Ez 26.16s.;27.35chorarão e se lamentarão sobre ela, *Ap 18.18; cp.Ap 14.11;19.3ao verem o fumo do seu incêndio, 10 *Ap 18.15,17estando de longe, por medo dos tormentos dela, dizendo: *Ap 18.16,19Ai! Ai da *Ap 18.16,18-19,21; vd.11.8;16.19grande cidade, da Babilônia, da cidade forte! Pois, em *Ap 18.17,19;Ap 17.12; cp.Ap 18.8uma só hora, veio a tua sentença. 11 Os *Ap 18.3,15; cp.18.23;Ez 27.9-25mercadores da terra *Ez 27.27-34chorarão e prantearão sobre ela, porque ninguém compra mais as suas mercadorias, 12 mercadorias de *cp.Ap 17.4;Ez 27.12-22ouro, e de prata, e de pedras preciosas, e de pérolas, e de linho finíssimo, e de púrpura, e de seda, e de escarlata, e de toda madeira de tuia, e de todos os móveis de marfim, e de todos os móveis de madeiras preciosíssimas, e de latão, e de ferro, e de mármore, 13 e de cinamomo, e de amomo, e de perfume, e de mirra, e de incenso, e de vinho, e de azeite, e de flor de farinha, e de trigo, e de gado, e de ovelhas, e de cavalos, e de carros, e de escravos, *cp.Ez 27.13;1Cr 5.21;1Tm 1.10e de almas de homens. 14 Os frutos que a tua alma cobiçou apartaram-se de ti, e todas as coisas delicadas e esplêndidas se perderam de ti, e não as acharão os homens jamais. 15 Os mercadores *Ap 18.12,13dessas coisas, que, por ela, se enriqueceram, *Ap 18.10ficarão de longe, por medo dos tormentos dela, chorando e pranteando, 16 dizendo: *Ap 18.10,19Ai! Ai da grande cidade, da que *Ap 17.4estava vestida de linho finíssimo, e de púrpura, e de escarlata, e que se adornava de ouro, e de pedras preciosas, e de pérolas! 17 Porque, *Ap 18.19;Ap 17.16numa só hora, se têm perecido tantas riquezas. *Ez 27.28s.Todos os comandantes, e todos os que navegam para qualquer porto, e os marinheiros, e todos os que vivem do mar estiveram ao longe 18 e, ao verem a fumaça do incêndio dela, *Ez 27.30clamavam, dizendo: *Ez 27.32; cp.Ap 13.4Que cidade é semelhante à grande cidade? 19 Lançavam *Js 7.6;Jó 2.12;Lm 2.10pó sobre as suas cabeças e clamavam, chorando e pranteando: Ai! Ai da grande cidade, onde, por sua opulência, *Ap 18.3,15se enriqueceram todos quantos tinham navios sobre o mar! Pois, em uma só hora, foi ela transformada em deserto. 20 *Jr 51.48;Ap 12.12Exulta sobre ela, ó céu, e vós santos, e *cp.Lc 11.49s.apóstolos, e profetas, porque *Ap 19.2; cp.Ap 18.6ss.; vd.6.10Deus julgou a vossa causa quanto a ela.

A ruína é completa

21 Um *Ap 5.2;10.1forte anjo *cp.Jr 51.63s.levantou uma pedra como uma grande pedra de moinho e lançou-a no mar, dizendo: Assim com violência será precipitada Babilônia, a grande cidade, e ela não será mais achada. 22 *Is 24.8;Ez 26.13;Mt 9.23O som dos harpistas, dos músicos, dos tocadores de flauta e de trombeta não se ouvirá mais em ti, nem se achará mais em ti artífice de qualquer arte que seja; *Ec 12.4;Jr 25.10o ruído do moinho não se ouvirá mais em ti, 23 nem a luz de candeeiro luzirá mais em ti; e jamais se ouvirá em ti *Jr 7.34;16.9a voz de noivo ou de noiva; pois os teus *Is 23.8; cp.Ap 18.3;Ap 6.15mercadores eram os príncipes da terra, porque, *Na 3.4;Ap 9.21por tua feitiçaria, foram seduzidas todas as nações, 24 e nela foi achado *Ap 16.6; cp.17.6o sangue dos profetas, dos santos e *cp.Mt 23.35de todos os que foram mortos sobre a terra.