A hét angyal kitölti az Isten haragjának poharát
1 És hallék nagy szózatot a templomból, a mely mondja vala a hét angyalnak: Menjetek el és töltsétek ki a földre az Isten haragjának hét poharát. 2 Elméne azért az első, és kitölté az ő poharát a földre; és támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, a kiken vala a fenevad bélyege, és a kik imádják vala annak képét. 3 A másik angyal is kitölté az ő poharát a tengerbe; és olyanná lőn, mint a halott vére; és minden élő állat meghala a tengerben. 4 A harmadik angyal is kitölté az ő poharát a folyóvizekbe és a vizek forrásaiba; és lőn vér. 5 És hallám, hogy a vizek angyala ezt mondja vala: Igaz vagy Uram, a ki vagy és a ki valál, te Szent, hogy ezeket ítélted; 6 Mivelhogy szentek és próféták vérét ontották, vért adál nékik inni; mert méltók arra. 7 És hallám, hogy más az oltárról ezt mondja vala: Jól van Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid. 8 A negyedik angyal is kitölté az ő poharát a napra; és adaték annak, hogy az embereket tikkaszsza tűzzel. 9 És tikkadának az emberek nagy hévséggel; és az Istennek nevét káromlák, a kinek hatalma vala e csapásokon; és nem térének meg, hogy neki dicsőséget adjanak. 10 Az ötödik angyal is kitölté az ő poharát a fenevad királyiszékére; és lőn az ő országa setét; és rágják vala az ő nyelvöket a kín miatt, 11 És káromlák a menny Istenét az ő kínjaik és fekélyeik miatt; és meg nem térének az ő cselekedeteikből. 12 A hatodik angyal is kitölté az ő poharát a nagy folyóvízre, az Eufrátesre; és kiszárada annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készíttessék. 13 És láték a sárkány szájából és a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijőni, a békákhoz hasonlókat; 14 Mert ördögi lelkek azok, a kik jeleket tesznek; a kik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybe gyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára. 15 (Imé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, a ki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát.) 16 Egybegyűjték azért őket a helyre, a melyet zsidóul Armageddonnak neveznek. 17 A hetedik angyal is kitölté az ő poharát a levegőégre; és nagy szózat jöve ki a mennyei templomból a királyiszéktől, a mely ezt mondja vala: Meglett! 18 És lőnek zendülések és mennydörgések és villámlások; és lőn nagy földindulás, a milyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy. 19 És a nagy város három részre szakada, és a pogányok városai elesének; és a nagy Babilon megemlítteték az Isten előtt, hogy adjon annak inni az ő búsult haragja borának poharából. 20 És minden sziget elmúlék, és hegyek nem találtatának többé. 21 És nagy jégeső, mint egy-egy tálentom, szálla az égből az emberekre; és káromlák az Istent az emberek a jégeső csapásáért; mert annak csapása felette nagy.
A primeira praga
1 Ouvi uma grande voz, vinda do Ap 11.19santuário, dizendo aos Ap 15.1sete anjos: Ide e Ap 16.2ss.;Sl 79.6;Jr 10.25;Ez 22.31;Sf 3.8derramai sobre a terra as cp.Ap 5.8sete taças da ira de Deus.
2 Foi o primeiro e derramou a sua taça cp.Ap 8.7sobre a terra. Veio uma Ap 16.11; cp.Êx 9.9-11;Dt 28.35chaga cruel e maligna sobre os homens Ap 13.15-17;14.9que tinham a marca da besta e sobre os que adoravam a sua imagem.
A segunda praga
3 Derramou o segundo anjo a sua taça cp.Ap 8.8s.;Êx 7.17-21; cp.Ap 11.6sobre o mar. O mar tornou-se em sangue como de um morto, e morreu toda alma vivente das que estavam no mar.
A terceira praga
4 Derramou o terceiro a sua taça sobre Ap 8.10os rios e sobre as fontes das águas. Estas Êx 7.17-20; cp.Ap 11.6se converteram em sangue. 5 E ouvi o anjo das águas dizendo: Jo 17.25Tu és justo, tu Ap 11.17que és e que eras, Ap 15.4o Santo, porque isso Ap 6.10julgaste; 6 pois derramaram Ap 18.24; cp.17.6sangue de santos e de profetas, e tu lhes tens dado cp.Is 49.26;Lc 11.49-51sangue a beber; eles o merecem. 7 Ouvi Ap 6.9;14.18o altar dizendo: Certamente, Ap 1.8Senhor Deus, Todo-Poderoso, Ap 19.2; cp.15.3verdadeiros e justos são os teus juízos.
A quarta praga
8 O quarto derramou a sua taça sobre cp.Ap 6.12o sol. cp.Ap 14.18Foi-lhe permitido queimar os homens com fogo. 9 Os homens foram queimados com grande calor, e eles Ap 16.11,21blasfemaram o nome de Deus, que tinha poder sobre essas pragas; Ap 2.21e não se arrependeram para Ap 11.13lhe darem glória.
A quinta praga
10 O quinto derramou a sua taça sobre Ap 13.2o trono da besta. O seu reino foi mergulhado cp.8.12;9.2;Êx 10.21s.;Is 8.22em trevas, e os homens mordiam, de dor, as suas línguas, 11 e blasfemaram Ap 11.13o Deus do céu, por causa das suas dores e das suas chagas; e não se arrependeram das suas obras.
A sexta praga
12 O sexto derramou a sua taça sobre o Ap 9.14grande rio Eufrates. cp.Is 11.15s.;44.27;Jr 51.32,36Secaram-se as suas águas, para cp.Is 41.2,25;46.11que fosse preparado o caminho para os reis vindos Ap 7.2do oriente. 13 Vi, saindo da boca do Ap 12.3dragão, e da boca da Ap 13.1besta, e da boca do Ap 19.20;20.10; cp.13.11,14falso profeta, três Ap 18.2espíritos imundos semelhantes a cp.Êx 8.6rãs; 14 pois estes são cp.1Tm 4.1espíritos de demônios, Ap 13.13fazendo milagres, que saem ao encontro dos reis do Ap 3.10mundo inteiro, Ap 20.8; cp.17.14;19.19;1Rs 22.21-23para os ajuntar para a guerra do Ap 6.17Grande Dia do Deus Todo-Poderoso 15 (Eis que Ap 3.3,11venho como ladrão; Lc 12.37bem-aventurado aquele que vigia e que guarda as suas vestes, Ap 3.18para que não ande nu, e vejam a sua vergonha.) 16 Eles Ap 19.19os ajuntaram no lugar chamado, Ap 9.11em hebraico, Jz 5.19;2Rs 23.29s.;2Cr 35.22; cp.Zc 12.11Armagedom.
A sétima praga
17 O sétimo derramou a sua taça no cp.Ef 2.2ar. Saiu uma Ap 11.15grande voz do Ap 14.15santuário, da banda do trono, dizendo: Ap 21.6; cp.10.6Está feito! 18 Sobrevieram Ap 4.5relâmpagos, vozes e trovões, e houve um Ap 6.12grande terremoto, tão grande e tão forte, Dn 12.1;Mt 24.21como nunca houve semelhante desde que existiram homens sobre a terra. 19 Ap 17.18;18.10,18-19,21; cp.11.8A grande cidade foi dividida em três partes, e as cidades das nações caíram. Ap 18.5Deus lembrou-se da Ap 14.8grande Babilônia, para lhe dar a beber Ap 14.10o cálice do vinho do furor da sua ira. 20 Ap 6.14; cp.20.11Toda a ilha fugiu, e os montes não foram achados. 21 Uma Ap 11.19; cp.8.7grande chuva de pedras, cada pedra quase do peso de um talento, caiu do céu sobre os homens; e os homens Ap 16.9,11blasfemaram de Deus, por causa da praga da chuva de pedras, pois a sua cp.Êx 9.18-25praga era grande em extremo.
/images/a/Tcg2NiV7ce24OT6kCIQGR)
/images/a/a0208299-6f37-40a0-66e1-2576b9435f00)