Juízes 18

A Dán törzse meghódítja Laist, és Míka bálványozását oda telepíti át

1 Ebben az időben nem volt király Izráelben, és ezekben a napokban keresett a Dán nemzetsége magának örökséget, a hol lakjék, mert nem jutott néki mind ez ideig az Izráel törzsei között osztályrész. 2 És elküldöttek a Dán fiai az ő házoknépe közül öt férfiút, vitéz férfiakat a magok határaikból, Czórából és Estháolból, hogy kémleljék ki és nézzék meg jól a földet, és mondának nékik: Menjetek el, kémleljétek ki a földet. És elérkeztek az Efraim hegyéhez, a Míka házához, és ott megháltak. 3 Mikor a Míka házánál voltak, megismerték az ifjú Lévitának hangját, és hozzá mentek, és mondának néki: Ki hozott téged ide? Mit csinálsz itt, és mi járatban vagy? 4 Ő pedig monda nékik: Ezt meg ezt cselekedte velem Míka, és megfogadott engem, és papjává lettem. 5 És mondának néki: Kérdezd meg Istentől, hogy hadd tudjuk meg, ha szerencsés lesz-é a mi útunk, a melyen járunk? 6 És monda nékik a pap: Menjetek el békességgel; a ti útatok, a melyen jártok, az Úr előtt van. 7 És elment az öt férfiú, és Laisba jutott, és látták a népet, a mely benne volt, hogy minden félelem nélkül lakik, a Sidonbeliek szokása szerint él csendesen és bátorságosan, és nincs senki, a ki őket bántaná az országban, vagy úr volna felettök, és távol vannak a sidoniaktól, és nincs senkivel semmi dolguk. 8 És mikor visszatértek atyjokfiaihoz Czórába és Estháolba, és kérdezték tőlök az ő atyjokfiai: Mi jóval jártatok? 9 Mondának: Keljetek fel, és menjünk fel ellenök, mert láttuk a földet, hogy ímé igen jó, és ti veszteg ültök? ne legyetek restek a menetelre, hogy elmenjetek elfoglalni azt a földet. 10 Ha elmentek, biztonságban élő néphez mentek, és a tartomány tágas; mert Isten kezetekbe adta azt a helyet, a hol semmiben sincs hiány, a mi csak a földön van. 11 És elment onnét a Dán nemzetségéből, Czórából és Estháolból, hatszáz férfiú hadiszerszámokkal felkészülten. 12 És felvonultak, és táborba szállottak Kirjáth-Jeárimban, Júdában. Ezért hívják azt a helyet Dán táborának mind e mai napig. És ez Kirjáth-Jeárim mögött fekszik. 13 És onnan felvonultak az Efraim hegyére, és Míka házába mentek. 14 És szólott az az öt férfiú, a ki elment kikémlelni Lais földét és monda atyjafiainak: Tudjátok-é, hogy ebben a házban efód és teráf, faragott és öntött bálvány van? Hát elgondolhatjátok, hogy mit cselekedjetek. 15 És betértek oda, és az ifjú Lévitához mentek a Míka házába, és köszöntötték őt: Békességgel! 16 A hadiszerszámokkal felkészült hatszáz férfiú pedig, kik a Dán fiai közül valók voltak, a kapu előtt állott. 17 És az az öt férfiú, a ki a föld kikémlelésére ment volt el, mikor felment és megérkezett oda, elvette a faragott képet, az efódot, a teráfot és az öntött bálványt; a pap pedig ott állott a kapu előtt a hadiszerszámokkal felkészült hatszáz férfiúval. 18 Mikor pedig ezek a Míka házához bementek és elvették a faragott képet, az efódot, a teráfot és az öntött bálványt, monda nékik a pap: Mit míveltek? 19 Azok pedig mondának néki: Hallgass, tedd kezed ajakadra, és jőjj el velünk, és légy nékünk atyánk és papunk. Melyik jobb, hogy egy ember házának légy papja, vagy hogy Izráelben egy nemzetségnek és háznépnek légy papja? 20 És örvendett ezen a papnak szíve, és elvitte az efódot és a teráfot és a faragott képet, és velök a nép közé ment. 21 És megfordulván elvonultak, magok előtt küldve a gyermekeket, a barmokat és drágaságaikat. 22 Mikor pedig már messze jártak a Míka házától, a férfiak, a kik a Míka házának szomszédságában laktak, összegyűltek, és utána mentek a Dán fiainak. 23 És utánok kiáltoztak a Dán fiainak. Azok pedig visszafordulván mondának Míkának: Mi bajod van, hogy így felsereglettél? 24 És monda: Isteneimet vettétek el, a melyeket készíttettem, és papomat, és elmentetek, hát mim van még egyebem? és mégis azt mondjátok nékem: mi bajom van? 25 És mondának néki a Dán fiai: Ne hallasd többé hangodat, hogy rátok ne rontsanak e felbőszített emberek, és te a magad életét és házadnépe életét el ne veszítsd! 26 És elmentek a Dán fiai a magok útján, és mikor Míka látta, hogy azok erősebbek nála, megfordult, és visszatért házához. 27 Ők pedig elvitték, a mit Míka készíttetett, és a papot, a ki nála volt, és Lais ellen mentek, a nyugodtan és biztonságban élő nép ellen, és leölték őket fegyvernek élivel, és a várost megégették tűzzel. 28 És nem volt senki, a ki őket megszabadította volna, mert messze volt Sidontól, és semmi dolguk nem volt senkivel. Lais pedig a Béth-Rehob völgyében feküdt és itt építették meg a várost, és telepedtek meg benne. 29 És elnevezték a város nevét Dánnak, atyjoknak Dánnak nevéről, a ki Izráelnek született volt. Bár először Lais volt a város neve. 30 És felállították magoknak a Dán fiai a faragott képet, és Jonathán, a Manasse fiának Gersomnak fia és az ő fiai voltak papok a Dán nemzetségében egészen a föld fogságának idejéig. 31 És felállítva tarták a Míka faragott képét, a melyet az készíttetett, mindaddig, míg az Istenháza Silóban volt.

Os danitas buscam uma herança e tomam Laís

1 *Jz 17.6;19.1Naqueles dias, não havia rei em Israel, e a *Js 19.40-48tribo dos danitas buscava para si herança onde habitar; porque, até então, não lhe tinha caído entre as tribos de Israel a sua herança. 2 De *Jz 13.25Zorá e de Estaol os filhos de Dã enviaram da sua família cinco homens, tirados dos seus vários ramos, homens de valor, a espiar e explorar a terra. Disseram-lhes: Ide explorar a terra. Eles chegaram à *Jz 17.1região montanhosa de Efraim, à casa de Mica, e ali pousaram. 3 Estando eles perto da casa de Mica, reconheceram a voz do mancebo levita; e dirigindo-se para lá, perguntaram-lhe: Quem te trouxe para cá? Que é o que estás fazendo aqui? Que é o que tens aqui? 4 Respondeu-lhes ele: Tais e tais coisas me tem feito Mica, ele me assalariou, e *Jz 17.12eu me tornei o seu sacerdote. 5 Disseram-lhe: Consulta a Deus, para que saibamos se será próspero o caminho que seguimos. 6 Disse-lhes o sacerdote: Ide em paz; perante Jeová está o caminho que seguis.

7 Partiram os cinco homens e, indo a *Jz 18.29;Js 19.47Laís, viram o povo que estava nela, como quieto e em paz habitava seguro, conforme o costume dos sidônios. Não havia na terra nenhuma autoridade que o envergonhasse em coisa alguma, achava-se longe dos sidônios e não tinha relações com outra gente. 8 Voltaram aos seus irmãos em Zorá e Estaol, os quais lhes perguntaram: Que dizeis vós? 9 Responderam eles: Levantai-vos e subamos contra eles; porque vimos a terra, e é ela muito fértil. Vós estais quietos! Não vos demoreis em irdes ocupar a terra. 10 Quando fordes, achareis um povo descuidado, e a terra é muito espaçosa; pois Deus vo-la entregou nas mãos, lugar em que não há falta de coisa alguma que há na terra.

11 Da família dos danitas partiram dali, de Zorá e de Estaol, seiscentos homens armados em guerra. 12 Tendo subido, acamparam-se em Quiriate-Jearim, em Judá, pelo que esse lugar ficou sendo chamado *Jz 13.25Maané-Dã até hoje; eis que está ao ocidente de Quiriate-Jearim. 13 Dali, passaram à região montanhosa de Efraim e chegaram à casa de Mica.

Os danitas levam da casa de Mica a imagem e o levita

14 Disseram aos seus irmãos os cinco homens que foram a espiar a terra de Laís: Sabeis, porventura, que há nestas casas um *Jz 17.5éfode, e terafins, e uma imagem de escultura e de fundição? Agora, considerai o que haveis de fazer. 15 Dirigiram-se para lá e chegaram à casa do mancebo levita, à casa de Mica, e saudaram-no com amizade. 16 Os seiscentos homens, filhos de Dã, armados em guerra, ficaram à entrada da porta. 17 Mas os cinco homens que foram espiar a terra subiram, entraram ali e tomaram a imagem de escultura, o éfode, os terafins e a imagem de fundição. O sacerdote estava em pé à entrada da porta com os seiscentos homens, armados em guerra. 18 Quando eles entraram na casa de Mica e levaram a imagem de escultura, o éfode, os terafins e a imagem de fundição, perguntou-lhes o sacerdote: Que estais fazendo? 19 Responderam-lhe: Cala-te, põe a mão sobre a tua boca, vem conosco e serve-nos de *Jz 17.10pai e de sacerdote. É-te melhor ser sacerdote na casa de um particular, ou sê-lo numa tribo e numa família em Israel? 20 Alegrou-se o coração do sacerdote, que tomou o éfode, os terafins e a imagem de escultura e se foi com o povo.

21 Viraram-se e partiram, tendo posto diante de si os pequeninos, e o gado, e os seus bens. 22 Estando eles já longe da casa de Mica, foram convocados os homens que estavam nas casas vizinhas à de Mica e alcançaram aos filhos de Dã. 23 Gritaram atrás deles, e eles, virando o rosto, perguntaram a Mica: Que queres, visto que vens com tanta gente? 24 Respondeu-lhes: Tomastes *Jz 17.5os meus deuses que fiz e o sacerdote, e fostes embora, e que tenho eu mais? Que pergunta é essa que me fazes: Que queres? 25 Replicaram-lhe os filhos de Dã: Não faças ouvir a tua voz entre nós, para que não suceda que se lancem sobre vós uns homens violentos, e percas a vida e bem assim a vida dos da tua casa. 26 Assim, seguiram o seu caminho os filhos de Dã. Mica, vendo que eles eram mais fortes do que ele, virou-se e voltou para sua casa.

27 Eles levaram o que Mica havia feito e o sacerdote que tivera, chegando a *Jz 18.7;Js 19.47Laís, a um povo quieto e descuidado, passaram-no ao fio da espada e puseram fogo à cidade. 28 Não havia quem o livrasse, porque estava longe de Sidom, e eles não tinham relações com outra gente; estava a cidade no vale que pertence a *2Sm 10.6Bete-Reobe. Tendo reedificado a cidade, habitaram nela 29 e chamaram-lhe Dã, do nome de seu pai Dã, que nascera a Israel. Todavia, o nome da cidade era originalmente Laís. 30 Os filhos de Dã erigiram para si a *Jz 17.3,5imagem de escultura. Jônatas, filho de *Êx 2.22;18.3Gérson, filho de Moisés, *Jz 17.3,5juntamente com seus filhos foram sacerdotes da tribo dos danitas até o dia do cativeiro da terra. 31 Estabeleceram a imagem de escultura que fizera Mica por todo o tempo em que a casa de Deus estava em Siló.