Juízes 17

Míka bálványimádást rendez be

1 Vala pedig egy férfiú Efraimnak hegyéről való, kinek neve Míka vala; 2 És monda az ő anyjának: Az az ezerszáz ezüst, mely tőled elvétetett, és a mely miatt te átkozódál, és füleimbe is mondtad, ímé az az ezüst én nálam van, én vettem el azt. És monda az ő anyja: Légy megáldva, fiam, az Úrtól! 3 És visszaadta az ezerszáz ezüstpénzt az ő anyjának. És monda az ő anyja: Szentelve szentelem e pénzt az Úrnak az én kezeimből fiaimért, hogy egy faragott és öntött bálvány készíttessék abból, azért most visszaadom azt tenéked. 4 De ő megint visszaadá a pénzt anyjának, és vőn az ő anyja kétszáz ezüstpénzt, és odaadá azt az ötvösnek, és az készített abból egy faragott és öntött bálványt. Ez azután a Míka házában volt. 5 És a férfiúnak, Míkának volt egy temploma, és készített efódot és terafimot, és felszentele az ő fiai közül egyet, és ez lőn néki papja. 6 Ebben az időben nem volt király Izráelben, hanem kiki azt cselekedte, a mit jónak látott. 7 Vala pedig egy ifjú, Júdának Bethleheméből, a Júda nemzetségéből való, ki Lévita vala, és ott tartózkodott vala. 8 És elméne ez a férfiú Júdának Bethlehem városából, hogy ott tartózkodjék, a hol helyet talál. Így jött az Efraim hegyére, Míka házához, vándorlása közben. 9 És monda néki Míka: Honnan jössz? És monda: Lévita vagyok Júdának Bethleheméből, és járok s kelek, hogy hol találnék helyet. 10 És monda néki Míka: Maradj nálam, és légy nékem atyám és papom, és én adok néked esztendőnként tíz ezüstpénzt és egy öltöző ruhát és eledelt. És a Lévita beszegődött. 11 És tetszék a Lévitának, hogy megmaradjon annál a férfiúnál; és olyan lőn néki az az ifjú, mint egyik az ő fiai közül. 12 És felszentelte Míka a Lévitát; így lett papjává az ifjú, és maradt Míka házánál. 13 És monda Míka: Most tudom, hogy jól fog velem tenni az Úr, mert e Lévita lett papom.

Mica e os ídolos da sua casa

1 Havia um homem da região montanhosa de Efraim, cujo nome era Mica. 2 Ele disse a sua mãe: Os mil e cem siclos de prata que te foram tirados, por cuja causa praguejaste, e de que também falaste a mim, eis que está no meu poder; eu a tomei. Respondeu-lhe sua mãe: Bendito de Jeová seja meu filho! 3 Restituiu os mil e cem siclos de prata a sua mãe, que disse: Da minha mão solenemente dedico a prata a Jeová a favor de meu filho, *Êx 20.4,23;34.17para fazer uma imagem de escultura e de fundição; agora, ta darei de novo. 4 Quando ele restituiu a prata a sua mãe, tomou ela duzentos siclos de prata e deu-os ao ourives, o qual fez uma imagem de escultura e de fundição. A imagem ficou em casa de Mica, 5 que tinha uma capelinha de *Jz 18.24deuses; fez um *Jz 8.27;18.14éfode e *Gn 31.19terafins, e consagrou a um de seus filhos, *Nm 3.10o qual lhe serviu de sacerdote. 6 Naqueles dias, *Jz 18.1;19.1não havia rei em Israel; *Dt 12.8cada qual fazia o que bem lhe parecia.

O levita em casa de Mica

7 Havia um mancebo, vindo de *Jz 19.1;Rt 1.1-2;Mq 5.2;Mt 2.1Belém-Judá, da família de Judá, que era levita e habitava ali. 8 O homem partiu da cidade de Belém-Judá para ficar onde quer que achasse colocação. Seguindo o seu caminho, chegou à *Js 24.33região montanhosa de Efraim, à casa de Mica. 9 Perguntou-lhe Mica: Donde vens? Respondeu-lhe ele: Sou levita de Belém-Judá, e vou ficar onde quer que ache colocação. 10 Disse-lhe Mica: Fica comigo e serve-me de *Jz 18.19pai e de sacerdote; dar-te-ei cada ano dez siclos de prata, o vestuário e o sustento. Assim, o mancebo levita entrou, 11 e, concordando em ficar com o homem, foi-lhe como um de seus filhos. 12 Mica consagrou ao mancebo levita, *Nm 16.10;18.1-7que lhe serviu de sacerdote, e ficou em sua casa. 13 Então, disse Mica: Agora sei que Jeová me fará o bem, visto que tenho um levita por sacerdote.