Gênesis 38

Júda bűne

1 És lőn abban az időben, hogy Júda elméne az ő atyjafiaitól, és betére egy Adullámbeli férfiúhoz, kinek neve Khira vala. 2 És meglátá ott Júda egy Súah nevű Kanaánbeli férfiúnak leányát, és elvevé azt, és beméne hozzá. 3 És az fogada méhében és szűle fiat, és nevezé nevét Hérnek. 4 És ismét fogada méhében, s fiat szűle, és nevezé nevét Ónánnak. 5 Még egyszer szűle fiat, és nevezé nevét Sélának, és mikor azt szűlé, Khezibben vala. 6 És vőn Júda az ő elsőszülött fiának Hérnek feleséget, ennek neve Thámár vala. 7 De Hér, Júdának elsőszülött fia gonosz vala az Úr szemei előtt, és megölé őt az Úr. 8 És monda Júda Ónánnak: Eredj be a te bátyád feleségéhez, és vedd feleségűl mint sógor, és támaszsz magot bátyádnak. 9 Ónán pedig tudja vala, hogy a magzat nem lesz az övé, azért valamikor az ő bátyja feleségéhez bemegy vala, földre vesztegeti vala el a magot, hogy bátyjának magot ne támaszszon. 10 És gonoszságnak tetszék az Úr szemei előtt, a mit cselekeszik vala, annakokáért megölé őt is. 11 És monda Júda Thámárnak, az ő menyének: Maradj özvegyen addig a te atyád házában, míg az én fiam Séla felnevekedik. Mert így gondolkodik vala: Netalán ez is meghal, mint az ő bátyjai. Elméne azért Thámár, és marada az ő atyja házában. 12 Sok idő múlva meghala Súa leánya, a Júda felesége. Júda pedig megvígasztalódék és elméne az ő juhainak nyírőihez, barátjával az Adullámbeli Khirával, Thimnába. 13 Hírűl adák pedig Thámárnak mondván: Ím a te ipad Thimnába megy juhainak nyírésére. 14 Leveté azért magáról özvegyi ruháját, elfátyolozá és beburkolá magát, és leűle Enajim kapujába, mely a Thimnába vezető úton van; mert látja vala, hogy felnevekedék Séla, és még sem adák őt annak feleségűl. 15 Meglátá pedig őt Júda, és tisztátalan személynek gondolá, mivelhogy befedezte vala orczáját. 16 És hozzá tére az útra és monda: Engedd meg kérlek, hogy menjek be te hozzád, mert nem tudja vala, hogy az ő menye az. Ez pedig monda: Mit adsz nékem ha bejösz hozzám? 17 És felele: Küldök néked az én nyájamból egy kecskefiat. És az monda: Adsz-é zálogot, míg megküldöd? 18 És monda: Micsoda zálogot adjak néked? És monda: Gyűrűdet, gyűrűd zsinórját és pálczádat, mely kezedben van. Oda adá azért néki, és beméne hozzá, és teherbe ejté. 19 Azután felkele és elméne, és leveté magáról a fátyolt; és felvevé az ő özvegyi ruháját. 20 És megküldé Júda a kecskefiat az ő Adullámbeli barátjától, hogy visszavegye a zálogot az asszonytól, de nem találá azt. 21 És megkérdé a helység férfiait, mondván: Hol van az a felavatott parázna nő, a ki Enajim mellett az útfélen vala? És azok mondának: Nem volt erre felavatott parázna nő. 22 Visszatére tehát Júdához, és monda: Nem találám azt meg, a helység lakosai is azt mondák: Nem volt erre felavatott parázna nő. 23 És monda Júda: Tartsa magának, hogy csúffá ne legyünk; ímé én megküldöttem volt ezt a kecskefiat, te pedig nem találtad meg őt. 24 És lőn mintegy három hónap múlva, jelenték Júdának, mondván: Thámár a te menyed paráználkodott, és ímé terhes is a paráznaság miatt. És monda Júda: Vigyétek ki őt, és égettessék meg. 25 Mikor pedig kivitetnék, elkülde az ő ipához, mondván: Attól a férfiútól vagyok terhes, a kiéi ezek. És mondá: Ismerd meg, kérlek, kié e gyűrű, e zsinór, és e pálcza. 26 És megismeré Júda és monda: Igazabb ő nálamnál, mert bizony nem adám őt az én fiamnak Sélának; de nem ismeré őt Júda többé. 27 És lőn az ő szűlésének idején, ímé kettősök valának az ő méhében. 28 És lőn, hogy szűlése közben az egyik kinyújtá kezét, és fogá a bába és veres fonalat köte reá, mondván: Ez jött ki először. 29 De lőn, hogy a mikor visszavoná kezét, ímé az ő testvére jöve ki. És mondá a bába: Hogy törtél te magadnak rést? Azért nevezé nevét Pérecznek. 30 És utána kijöve az ő testvére kinek veres fonál vala kezén; és nevezé nevét Zerákhnak.

Judá e Tamar

1 Nesse tempo, separou-se Judá de seus irmãos e uniu-se a um *Js 15.35;1Sm 22.1adulamita que se chamava Hira. 2 Viu ali a filha dum cananeu, por nome Sua; tomou-a por mulher e a conheceu. 3 Ela concebeu e deu à luz um filho; e o pai chamou-lhe *Gn 46.12;Nm 26.19Er. 4 Tornou a conceber e deu à luz um filho, a quem a mãe chamou Onã. 5 Deu à luz mais um filho e chamou-lhe Selá. Judá estava em Quezibe, quando ela deu à luz. 6 Judá tomou para o seu primogênito Er uma mulher, a qual se chamava Tamar. 7 Ora, *1Cr 2.3Er, o primogênito de Judá, era um homem mau aos olhos de Jeová; assim, Jeová o matou. 8 Disse Judá a Onã: *Dt 25.5-6;Mt 22.24Toma a mulher de teu irmão, cumpre para com ela o dever dum irmão de seu marido e dá sucessão a teu irmão. 9 Mas Onã sabia que os filhos não haviam de ser tidos por seus; assim, todas as vezes que ele se unia à mulher de seu irmão, deixava cair o sêmen no chão, para que não desse sucessão a seu irmão. 10 O que ele fazia era mau aos olhos de Jeová, que o matou também a ele. 11 Disse Judá a Tamar, sua nora: *Rt 1.12-13Fica-te viúva em casa de teu pai, até que meu filho Selá venha a ser homem; porquanto disse: Para que não morra este, como seus irmãos. Assim, se foi Tamar e morou em casa de seu pai.

12 No correr do tempo, morreu a filha de Sua, mulher de Judá; e, consolado Judá, subiu a *Js 15.10,57Timna para ir ter com os tosquiadores das suas ovelhas, ele e seu amigo Hira, o adulamita. 13 Foi dito a Tamar: Eis que teu sogro sobe a Timna para tosquiar as suas ovelhas. 14 Ela se despiu dos vestidos de sua viuvez, *Gn 24.65se cobriu com um véu, envolveu-se e se assentou à entrada de *Js 15.34Enaim, que está no caminho que vai dar a Timna; pois viu que Selá era já homem feito, e ela não lhe fora dada por mulher. 15 Vendo-a Judá, teve-a por uma prostituta; pois ela tinha coberto o rosto. 16 Então, se chegou a ela no caminho e disse: Vem, deixa-me estar contigo; pois não sabia que ela era sua nora. Perguntou-lhe ela: Que me darás, para estares comigo? 17 Respondeu ele: Eu te enviarei um cabrito do rebanho. Perguntou ela: Dar-me-ás um penhor, até que o envies? 18 Respondeu ele: Que penhor é o que te darei? Disse ela: *Gn 41.42Teu selo com a corda e o báculo que tens na mão. Ele, pois, lhos deu e a conheceu, e ela concebeu. 19 Ela, levantando-se, se foi, tirou de si o véu e se vestiu com os vestidos de sua viuvez. 20 Enviou Judá o cabrito por intermédio de seu amigo, o adulamita, para receber o penhor da mão da mulher; porém não a encontrou. 21 Então, perguntou aos homens daquele lugar: Onde está a prostituta que estava em Enaim, junto ao caminho? Responderam eles: Aqui não tem estado prostituta alguma. 22 Tendo voltado a Judá, disse: Não a encontrei; e também os homens do lugar disseram: Aqui não tem estado prostituta alguma. 23 Respondeu Judá: Que ela o guarde para si, para que não nos tornemos em opróbrio; eis que enviei este cabrito, mais tu não a encontraste.

24 Passados quase três meses, foi dito a Judá: Tamar, tua nora, fornicou; e eis que está pejada da fornicação. Então, disse Judá: Tirai-a para fora, e *Lv 21.9seja ela queimada. 25 Havendo sido tirada para fora, mandou ela dizer a seu sogro: Eu concebi do homem de quem são estas coisas; e disse mais: Reconhece de quem são estes, o selo com o cordão e o báculo. 26 Reconheceu-os Judá e disse: Ela é mais justa do que eu, porquanto não a entreguei a meu filho Selá. Ele, pois, nunca mais a conheceu. 27 Aconteceu que, ao tempo de dar à luz, eis que havia *Gn 25.24-26gêmeos no seu ventre. 28 Quando estava com dores de parto, um deitou fora a mão, e a parteira tomou e atou na mão dele uma fita encarnada, dizendo: Este saiu primeiro. 29 Mas, recolhendo ele a mão, saiu seu irmão; e ela disse: Por que fizeste para ti uma rotura? Portanto, foi chamado *Gn 46.12;Rt 4.12Perez. 30 Depois, saiu seu irmão, em cuja mão estava a fita encarnada; e foi chamado Zera.