Gênesis 20

Abimélek elviteti Sárát

1 És elköltözék onnan Ábrahám a déli tartományba, és letelepedék Kádes és Súr között, és tartózkodék Gérárban. 2 És monda Ábrahám Sáráról az ő feleségéről: Én húgom ő. Elkülde azért Abimélek Gérárnak királya, és elviteté Sárát. 3 De Isten Abimélekhez jöve éjjeli álomban, és monda néki: Ímé meghalsz az asszonyért, a kit elvettél, holott férjnél van. 4 Abimélek pedig nem illette vala őt, és monda: Uram, az ártatlan népet is megölöd-é? 5 Avagy nem ő mondotta-é nékem: én húgom ő; s ez is azt mondotta: én bátyám ő. Szívem ártatlanságában, és kezeim tisztaságában cselekedtem ezt. 6 És monda az Isten néki álomban: Én is tudom, hogy szívednek ártatlanságában mívelted ezt, azért tartóztattalak én is, hogy ne vétkezzél ellenem, azért nem engedtem, hogy illessed azt. 7 Mostan azért add vissza az embernek az ő feleségét, mert Próféta ő: és imádkozik te éretted, és élsz; hogyha pedig vissza nem adod: tudd meg, hogy halállal halsz meg te, és minden hozzád tartozó. 8 Felkele azért Abimélek reggel, és előhívatá minden szolgáját, s fülök hallatára mindezeket elbeszélé és az emberek igen megfélemlének. 9 És hívatá Abimélek Ábrahámot, és monda néki: Mit cselekedtél mi velünk? És mit vétettem te ellened, hogy én reám és az én országomra ilyen nagy bűnt hoztál? A miket cselekedni nem szabad, olyan dolgokat cselekedtél ellenem. 10 És monda Abimélek Ábrahámnak: Mit láttál, hogy ezt a dolgot cselekedted? 11 Felele Ábrahám: Bizony azt gondoltam: nincsen istenfélelem e helyen, és megölnek engem az én feleségemért. 12 De valósággal húgom is, az én atyámnak leánya ő, csakhogy nem az én anyámnak leánya; és így lőn feleségemmé. 13 És lőn hogy a mikor kibujdostata engem az Isten az én atyámnak házából, azt mondám néki: Ilyen kegyességet cselekedjél én velem, mindenütt valahová megyünk, azt mondjad én felőlem: én bátyám ez.

Sára visszaadatik ajándékokkal egyben

14 Akkor Abimélek vett juhokat, ökröket, szolgákat és szolgálókat, és adá Ábrahámnak, és vissza adá néki Sárát is az ő feleségét. 15 És monda Abimélek: Ímé előtted van az én országom, a hol tenéked jónak tetszik, ott lakjál. 16 Sárának pedig monda: Ímé ezer ezüst pénzt adtam a te bátyádnak, ímé az neked a szemek befedezője mindazok előtt, a kik veled vannak; és így mindenképen igazolva vagy. 17 Könyörge azért Ábrahám az Istennek, és meggyógyítá Isten Abiméleket, és az ő feleségét, és az ő szolgálóit, és szűlének. 18 Mert az Úr erősen bezárta vala az Abimélek háza népének méhét, Sáráért az Ábrahám feleségéért.

Abraão peregrina em Gerar

1 Partindo Abraão *Gn 18.1dali para a terra do *Gn 12.9Neguebe, habitou entre Cades e Sur; e peregrinou em *Gn 26.1,6Gerar. 2 Disse Abraão de Sara, sua mulher: *Gn 12.13;20.12Ela é minha irmã; assim, pois, *Gn 12.15Abimeleque, rei de Gerar, enviou e tomou a Sara. 3 *Gn 12.17-18Deus, porém, apareceu a Abimeleque em sonhos, de noite, e disse-lhe: Eis que vais morrer por causa da mulher que tomaste, porque ela tem marido. 4 Ora, Abimeleque ainda não se havia chegado a ela; perguntou, pois: Senhor, matarás, porventura, também a uma nação justa? 5 Não me disse ele mesmo: É minha irmã? E ela, *Gn 20.13também ela disse: Ele é meu irmão; *1Rs 9.4;Sl 7.8;26.6na sinceridade do meu coração e na inocência das minhas mãos, fiz isto. 6 Respondeu-lhe Deus em sonhos: Sim, eu sei que, na sinceridade do teu coração, fizeste isto, também eu te impedi de pecar contra mim; por isso, não te permiti tocá-la. 7 Agora, restitui a mulher ao homem, pois *1Sm 7.5;Jó 42.8ele é profeta e intercederá por ti, e viverás; se, porém, não lha restituíres, sabe que certamente morrerás, tu e tudo o que é teu.

8 Levantou-se Abimeleque de manhã cedo e, chamando a todos os seus servos, lhes falou aos ouvidos todas estas palavras, e os homens temeram muito. 9 *Gn 12.18Então, chamou Abimeleque a Abraão e lhe perguntou: Que é o que nos fizeste? Em que pequei eu contra ti, que trouxeste sobre mim e sobre o meu reino este grande pecado? Fizeste a mim o que se não deve fazer. 10 Perguntou mais Abimeleque a Abraão: Que viste tu, para fazeres isto? 11 Respondeu Abraão: Porque pensei, certamente, não há temor de Deus neste lugar; *Gn 12.12;26.7matar-me-ão por causa de minha mulher. 12 Além disso, ela é realmente minha irmã, filha de meu pai, ainda que não de minha mãe, e veio a ser minha mulher. 13 Quando Deus me fez andar errante da casa de meu pai, disse-lhe a ela: Esta é a graça que me farás; em todo lugar em que entrarmos, *Gn 20.5dize: Ele é meu irmão. 14 Tomou, pois, *Gn 12.16Abimeleque ovelhas, e bois, e servos, e servas, e deu-os a Abraão, e restituiu-lhe a Sara, sua mulher. 15 Disse Abimeleque: *Gn 34.10A minha terra está diante de ti; habita onde bem te parecer. 16 A Sara disse: Eis que tenho dado a teu irmão mil siclos de prata; isto te serve para cobrir os olhos dos que estão contigo; e perante todos estás reabilitada. 17 *Nm 12.13;21.7Orou Abraão a Deus, e sarou Deus a Abimeleque, a sua mulher e às suas servas; e elas tiveram filhos. 18 *Gn 12.17Porque Jeová tinha fechado totalmente as madres de todas as mulheres da casa de Abimeleque, por causa de Sara, mulher de Abraão.