Gênesis 23

Sára halála és temetése

1 Vala pedig Sárának élete száz huszonhét esztendő. Ezek Sára életének esztendei. 2 És meghala Sára Kirját-Arbában azaz Hebronban a Kanaán földén, és beméne Ábrahám, hogy gyászolja Sárát és sirassa őt. 3 Felkele azután Ábrahám az ő halottja elől, és szóla a Khéth fiainak, mondván: 4 Idegen és jövevény vagyok közöttetek: Adjatok nékem temetésre való örökséget ti nálatok, hadd temessem el az én halottamat én előlem. 5 Felelének pedig a Khéth fiai Ábrahámnak, mondván őnéki: 6 Hallgass meg minket uram: Istentől való fejedelem vagy te mi közöttünk, a mi temetőhelyeink közűl a mely legtisztességesebb, abba temesd el a te halottadat, közűlünk senki sem tiltja meg tőled az ő temetőhelyét, hogy eltemethesd a te halottadat. 7 És felkele Ábrahám, és meghajtá magát a földnek népe előtt, a Khéth fiai előtt. 8 És szóla ő velök mondván: Ha azt akarjátok, hogy eltemessem az én halottamat én előlem: hallgassatok meg engemet, és esedezzetek én érettem Efron előtt, Czohár fia előtt. 9 Hogy adja nékem Makpelá barlangját, mely az övé, mely az ő mezejének szélében van: igaz árán adja nékem azt, ti köztetek temetésre való örökségűl. 10 Efron pedig űl vala a Khéth fiai között. Felele azért Efron a Khitteus, Ábrahámnak, a Khéth fiainak és mindazoknak hallatára, a kik bemennek vala az ő városának kapuján, mondván: 11 Nem úgy uram, hallgass meg engem: azt a mezőt néked adom, s a barlangot, mely abban van, azt is néked adom, népem fiainak szeme láttára adom azt néked, temesd el halottadat. 12 És meghajtá magát Ábrahám a földnek népe előtt. 13 És szóla Efronhoz a föld népének hallatára, mondván: Ha mégis meghallgatnál engem! megadom a mezőnek árát, fogadd el tőlem; azután eltemetem ott az én halottamat. 14 És felele Efron Ábrahámnak, mondván néki: 15 Uram! hallgass meg engemet; négyszáz ezüst siklusos föld, micsoda az én köztem és te közötted? Csak temesd el a te halottadat. 16 Engede azért Ábrahám Efronnak és odamérte Ábrahám Efronnak az ezüstöt, a melyet mondott vala a Khéth fiainak hallatára; kalmároknál kelendő négyszáz ezüst siklust. 17 Így lett Efronnak Makpelában levő mezeje, mely Mamré átellenében van, a mező a benne levő barlanggal, és minden a mezőben levő fa az egész határban köröskörűl 18 Ábrahámnak birtoka, a Khéth fiainak, mind azoknak szeme előtt, a kik az ő városának kapuján bemennek vala. 19 Azután eltemeté Ábrahám az ő feleségét Sárát a Makpelá mezejének barlangjába Mamréval szemben. Ez Hebron a Kanaán földén. 20 Így erősítteték meg a mező és a benne lévő barlang Ábrahámnak temetésre való örökségűl a Khéth fiaitól.

Morte e sepultura de Sara

1 Foi a vida de Sara cento e vinte e sete anos; estes foram os anos da vida de Sara. 2 Morrendo Sara em *Js 14.15;15.13;21.11Quiriate-Arba, que é Hebrom, na terra de Canaã, veio Abraão para carpi-la e chorar por ela. 3 Depois de se levantar de diante da sua falecida mulher, disse aos filhos de *Gn 10.15;15.20Hete: 4 *Lv 25.23;1Cr 29.15;Sl 39.12;Hb 11.9,13Peregrino e forasteiro sou entre vós. Dai-me entre vós a posse dum lugar de sepultura, para que eu sepulte o meu defunto de diante da minha face. 5 Responderam-lhe os filhos de Hete: 6 Ouve-nos, meu senhor. Tu és *Gn 14.14;20.7príncipe de Deus entre nós; enterra na melhor de nossas sepulturas o teu defunto; nenhum de nós te vedará a sua sepultura, para enterrares o teu defunto. 7 Levantou-se Abraão e fez reverência ao povo da terra, aos filhos de Hete. 8 Falou com eles, dizendo: Se é do vosso agrado que eu sepulte o meu defunto de diante da minha face, ouvi-me e intercedei por mim junto a *Gn 25.9Efrom, filho de Zoar, 9 para que ele me dê a cova de Macpela, que tem no fim do seu campo; que ma dê pelo preço justo para uma posse entre vós de um lugar de sepultura. 10 Ora, Efrom estava sentado no meio dos filhos de Hete; respondeu Efrom, o heteu, a Abraão, ouvindo-o os filhos de Hete, a saber, *Gn 23.18;34.20,24;Rt 4.1,11todos os que entravam pela porta da sua cidade: 11 De nenhuma sorte, meu senhor, ouve-me. O campo te dou, também te dou a cova que nele está; na presença dos filhos do meu povo, te dou; sepulta o teu defunto. 12 Abraão fez uma reverência diante do povo da terra. 13 E disse a Efrom, aos ouvidos do povo da terra: Mas, se te agrada, ouve-me. Darei o preço do campo; toma-o de mim, e ali sepultarei o meu defunto. 14 Respondeu-lhe Efrom: 15 Meu senhor, ouve-me. Um terreno que vale quatrocentos *Êx 30.13siclos de prata! Que é isso entre mim e ti? Sepulta ali o teu defunto. 16 Abraão ouviu a Efrom; e *2Sm 14.26;Jr 32.9;Zc 11.12pesou-lhe a prata de que este tinha falado aos ouvidos dos filhos de Hete, quatrocentos siclos de prata, moeda corrente entre os mercadores.

17 Assim, *Gn 25.9;49.29-30;50.13o campo de Efrom, que estava em Macpela, em frente de Manre, o campo e a cova que nele havia e todas as árvores que no campo havia, por todos os seus limites ao redor, se confirmaram 18 a Abraão como posse *Gn 23.10na presença dos filhos de Hete, a saber, de todos os que entravam pela porta da sua cidade. 19 Depois, sepultou Abraão a Sara, sua mulher, na cova do campo de Macpela, em frente de Manre (esta é Hebrom), na terra de Canaã. 20 Assim, o campo e a cova que nele estava foram confirmados a Abraão pelos filhos de Hete, para posse de um lugar de sepultura.