Gênesis 11

A Bábel tornya

1 Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala. 2 És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének. 3 És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt. 4 És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén. 5 Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.

A nyelvek összezavarodása

6 És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban. 7 Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét. 8 És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost. 9 Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.

Sém nemzetsége Ábrámig

10 Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendős korában nemzé Arpaksádot, két esztendővel az özönvíz után. 11 És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat. 12 Arpaksád pedig harminczöt esztendős vala, és nemzé Séláht. 13 És éle Arpaksád, minekutánna nemzette Séláht, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. 14 Séláh pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Hébert. 15 És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. 16 Héber pedig harmincznégy esztendős vala és nemzé Péleget. 17 És éle Héber, minekutánna nemzé Péleget, négyszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. 18 Péleg pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Réut. 19 És éle Péleg, minekutánna nemzé Réut, kétszáz kilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. 20 Réu pedig harminczkét esztendős vala, és nemzé Sérugot. 21 És éle Réu, minekutánna nemzé Sérugot, kétszáz hét esztendeig és nemze fiakat és leányokat. 22 Sérug pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Nákhort. 23 És éle Sérug, minekutánna nemzé Nákhort, kétszáz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. 24 Nákhor pedig huszonkilencz esztendős vala, és nemzé Thárét. 25 És éle Nákhor, minekutánna nemzé Thárét, száz tizenkilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. 26 Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt. 27 Ez a Tháré nemzetsége: Tháré nemzé Ábrámot, Nákhort és Háránt. Hárán pedig nemzé Lótot. 28 Meghala pedig Hárán, az ő atyjának Thárénak szemei előtt, az ő születésének földjén, Úr-Kaszdimban. 29 Ábrám pedig és Nákhor vőnek magoknak feleséget: az Ábrám feleségének neve Szárai; a Nákhor feleségének neve Milkhah, Háránnak Milkhah atyjának és Jiszkáh atyjának leánya. 30 Szárai pedig magtalan vala; nem vala néki gyermeke. 31 És felvevé Tháré Ábrámot az ő fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét, Ábrámnak az ő fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kanaán földére menjenek. És eljutának Háránig, és ott letelepedének. 32 Vala pedig Tháré kétszáz öt esztendős, és meghala Tháré Háránban.

A torre de Babel

1 Ora, toda a terra tinha uma só linguagem e um só modo de falar. 2 Viajando os homens para o Oriente, acharam uma planície na terra de *Gn 10.10;14.1Sinear; e ali habitaram. 3 Disseram uns aos outros: Vinde, façamos tijolos e queimemo-los bem. Os tijolos lhes serviram de pedras, e o *Gn 14.10betume, de cal. 4 E disseram: Vinde, edifiquemos para nós uma cidade e uma torre cujo cume *Dt 1.28;9.1;Sl 107.26chegue até o céu e façamo-nos um *Gn 6.4;2Sm 8.13nome; para que não *Dt 4.27sejamos espalhados sobre a face de toda a terra. 5 Porém, *Gn 18.21;Êx 3.8;19.11,18,20desceu Jeová para ver a cidade e a torre que os filhos dos homens edificavam. 6 Disse Jeová: Eis que o povo é um só, e todos eles têm *Gn 11.1uma só linguagem. Isso é o que começam a fazer: agora, nada lhes será vedado de quanto intentam fazer. 7 Vinde, *Gn 1.26desçamos e *Êx 4.11;Is 33.19confundamos ali a sua linguagem, para que não entendam a linguagem um do outro. 8 Assim Jeová os *Gn 11.4espalhou dali sobre a face de toda a terra; e cessaram de edificar a cidade. 9 Por isso, se chamou o seu nome *Gn 10.10Babel, porquanto ali confundiu Jeová a linguagem de toda a terra; e dali os espalhou sobre a face de toda a terra.

Descendentes de Sem

10 *Gn 10.22-25Estas são as gerações de Sem. Tinha ele cem anos de idade, quando gerou a Arfaxade dois anos depois do dilúvio. 11 Viveu Sem, depois que gerou a Arfaxade, quinhentos anos; e gerou filhos e filhas.

12 Arfaxade viveu trinta e cinco anos e gerou a Salá. 13 Viveu Arfaxade, depois que gerou a Salá, quatrocentos e três anos; e gerou filhos e filhas.

14 Salá viveu trinta anos e gerou a Éber. 15 Viveu Salá, depois que gerou a Éber, quatrocentos e três anos; e gerou filhos e filhas.

16 Éber viveu trinta e quatro anos e gerou a Pelegue. 17 Viveu Éber, depois que gerou a Pelegue, quatrocentos e trinta anos; e gerou filhos e filhas.

18 Pelegue viveu trinta anos e gerou a Reú. 19 Viveu Pelegue, depois que gerou a Reú, duzentos e nove anos; e gerou filhos e filhas.

20 Reú viveu trinta e dois anos e gerou a Serugue. 21 Viveu Reú, depois que gerou a Serugue, duzentos e sete anos; e gerou filhos e filhas.

22 Serugue viveu trinta anos e gerou a Naor. 23 Viveu Serugue, depois que gerou a Naor, duzentos anos; e gerou filhos e filhas.

24 Naor viveu vinte e nove anos e gerou a *Js 24.2Tera. 25 Viveu Naor, depois que gerou a Tera, cento e dezenove anos; e gerou filhos e filhas.

26 Tera viveu setenta anos e gerou a Abrão, a Naor e a Harã.

Descendentes de Tera

27 Estas são as gerações de Tera: Tera gerou a Abrão, a Naor e a Harã; e *Gn 11.27;12.4Harã gerou a Ló. 28 Harã morreu antes de seu pai Tera, na terra do seu nascimento, em *Gn 11.31Ur dos caldeus. 29 Abrão e *Gn 24.10Naor tomaram para si mulheres: o nome da mulher de Abrão era *Gn 20.12Sarai; e o nome da mulher de Naor era *Gn 22.20,23;24.15Milca, filha de Harã, que foi pai de Milca e pai de Iscá. 30 *Gn 16.1Sarai era estéril; ela não tinha filhos. 31 Tomou Tera a Abrão, seu filho, e a Ló, filho de Harã, filho de seu filho, e a Sarai, sua nora, mulher de seu filho Abrão, e saiu com eles de *Gn 15.7;Ne 9.7Ur dos caldeus para ir à terra de Canaã; vieram a Harã e ali habitaram. 32 Foram os dias de Tera duzentos e cinco anos; e morreu Tera em Harã.