Gênesis 2

A szombat

1 És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege. 2 Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, a melyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala. 3 És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.

A Paradicsom kertjében

4 Ez az égnek és a földnek eredete, a mikor teremtettek. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté, 5 Még semmiféle mezei növény sem vala a földön, s még semmiféle mezei fű sem hajtott ki, mert az Úr Isten még nem bocsátott vala esőt a földre; és ember sem vala, ki a földet mívelje; 6 Azonban pára szállott vala fel a földről, és megnedvesíté a föld egész színét. 7 És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké. 8 És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, a kit formált vala. 9 És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját. 10 Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala. 11 Az elsőnek neve Pison, ez az, a mely megkerüli Havilah egész földét, a hol az arany terem. 12 És annak a földnek aranya igen jó; ott van a Bdelliom és az Onix-kő. 13 A második folyóvíz neve pedig Gihon; ez az, a mely megkerüli az egész Khús földét. 14 És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, a mely Assiria hosszában foly. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes. 15 És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.

A tiltott fa

16 És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél. 17 De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.

Az asszony teremtetése: a házasság

18 És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt. 19 És formált vala az Úr Isten a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve. 20 És nevet ada az ember minden baromnak, az ég madarainak, és minden mezei vadnak; de az embernek hozzá illő segítő társat nem talált vala. 21 Bocsáta tehát az Úr Isten mély álmot az emberre, és ez elaluvék. Akkor kivőn egyet annak oldalbordái közűl, és hússal tölté be annak helyét. 22 És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, a melyet kivett vala az emberből, asszonynyá, és vivé az emberhez. 23 És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett. 24 Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté. 25 Valának pedig mindketten mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala.

1 Assim foram acabados o céu e a terra, com *Dt 4.19;17.3todo o seu exército. 2 *Êx 20.8-11No sétimo dia, acabou Deus a obra que tinha feito; e *Hb 4.4cessou, no sétimo dia, de toda a obra que fizera. 3 Abençoou Deus o dia sétimo e o santificou; porque nele cessou de toda a obra que fizera como Criador.

A formação do homem e da mulher

4 *Jó 38.4-11Estas são as gerações do céu e da terra quando foram criados, *Gn 1.3-31no dia em que Deus Jeová os criou. 5 *Gn 1.11Não havia ainda nenhuma planta na terra, e nenhuma erva no campo tinha ainda brotado; *Jr 10.12-13porque Deus Jeová não tinha feito chover sobre a terra. Não havia homem que cultivasse o solo, 6 mas uma neblina subia da terra e regava toda a superfície do solo. 7 Do *Gn 3.19pó da terra formou Deus Jeová ao homem e soprou-lhe nas narinas o fôlego de vida; e *1Co 15.45o homem tornou-se um ser vivente. 8 Então, plantou Deus Jeová *Gn 13.10;Is 51.3;Ez 28.13um jardim, da banda do Oriente, no Éden; e ali pôs o homem que tinha formado. 9 Fez Deus Jeová brotar do solo *Ez 47.12toda a sorte de árvores gratas à vista e boas para comida; também *Gn 3.22;Ap 2.7;22.2,14a árvore da vida, no meio do jardim, e a árvore do conhecimento do bem e do mal. 10 Do Éden saía um rio para regar o jardim; dali se dividia e se tornava em quatro braços. 11 O nome do primeiro é Pisom: este é o que rodeia toda a terra de Havilá, onde há ouro. 12 O ouro daquela terra é bom; ali também se acha o bdélio e a pedra de ônix. 13 O nome do segundo rio é Giom: este é o que rodeia toda a terra de Cuxe. 14 O nome do terceiro rio é *Dn 10.4Tigre: este é o que corre pelo oriente da Assíria. E o quarto é o *Gn 15.18Eufrates. 15 Tomou, pois, Deus Jeová ao homem e pô-lo no jardim do Éden para o cultivar e guardar. 16 *Gn 3.2-3Ordenou Deus Jeová ao homem: De toda a árvore do jardim podes comer livremente; 17 mas da árvore do conhecimento do bem e do mal, dela não comerás, porque, no dia em que dela comeres, *Dt 30.15,19-20;Rm 6.23;1Tm 5;6;Tg 1.15certamente morrerás.

18 Disse mais Deus Jeová: Não é bom que o homem esteja só; *1Co 11.9far-lhe-ei uma ajudadora que lhe seja idônea. 19 Da *Gn 1.24terra formou Deus Jeová todos os animais do campo e todas as aves do céu e os trouxe ao *Gn 1.26homem para ver que nome lhes daria; o nome que o homem deu a todo o ser vivente, esse foi o seu nome. 20 O homem deu nomes a todos os animais domésticos, às aves do céu e a todos os animais do campo, mas para ele não se achava uma *Gn 2.18ajudadora idônea. 21 Fez Deus Jeová cair um sono pesado sobre o homem, e este adormeceu; então, tomou uma das costelas do homem e fechou a carne no lugar dela. 22 Da *1Co 11.8-9costela que Deus Jeová tinha tomado do homem, formou a mulher e a trouxe ao homem. 23 Então, disse o homem: *Ef 5.28-29Esta, agora, é osso dos meus ossos e carne da minha carne; ela será chamada varoa, porque do varão foi tomada. 24 *Mt 19.5;Mc 10.7-8;1Co 6.16;Ef 5.31Portanto, deixa o homem a seu pai e a sua mãe e se une à sua mulher; e são uma só carne. 25 Estavam *Gn 3.7,10-11ambos nus, o homem e sua mulher, e não se envergonhavam.