Ábrámnak fiú igértetik
1 E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges. 2 És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer? 3 És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm. 4 És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.
Ábrám hite
5 És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; – és monda nékie: Így lészen a te magod. 6 És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.
Isten szövetséget köt Ábrámmal
7 És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl. 8 És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt? 9 És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat. 10 Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé. 11 És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat. 12 És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá. 13 És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig. 14 De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal. 15 Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben. 16 Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be. 17 És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között. 18 E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig. 19 A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat. 20 A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat. 21 Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.
Jeová promete a Abrão um filho
1 Depois destas coisas, veio Gn 15.4;1Sm 15.10a palavra de Jeová a Abrão, numa visão, dizendo: Gn 21.17;26.24Não temas, Abrão; eu sou Dt 33.29teu escudo, a tua Nm 18.20recompensa será infinitamente grande. 2 Respondeu Abrão: Senhor Jeová, que me darás, visto que morro sem filhos, e o herdeiro da minha casa é Eliézer de Damasco? 3 Acrescentou Abrão: Eis que a mim não me tens dado filhos, e um Gn 14.14escravo vai ser o meu herdeiro. 4 Veio-lhe a palavra de Jeová: Este não será o teu herdeiro; Gl 4.28porém aquele que será gerado de ti será o teu herdeiro. 5 Fez-lhe sair para fora e disse: Olha para o céu e Gn 22.17;26.4;Dt 1.10conta as estrelas, se as poderes contar; e disse-lhe: Êx 32.13;Rm 4.18Assim será a tua semente. 6 Rm 4.3;Gl 3.6;Tg 2.23Creu Abrão em Jeová, que lhe imputou isto como justiça. 7 Disse-lhe mais: Eu sou Jeová, que te fiz sair de Gn 11.31Ur dos caldeus, a fim de te Gn 13.15,17dar esta terra em herança. 8 Perguntou-lhe Abrão: Ó Senhor Jeová, Lc 1.18como saberei que a hei de herdar? 9 Respondeu-lhe: Toma-me uma novilha de três anos, e uma cabra de três anos, e um carneiro de três anos, e uma rola, e um pombinho. 10 Ele, tomando todos esses animais, os Gn 15.17partiu pelo meio e pôs cada metade em frente da outra; mas Lv 1.17as aves não partiu. 11 As aves de rapina desciam sobre os cadáveres, porém Abrão as enxotava.
Jeová entra numa aliança com Abrão
12 Quando o sol ia a entrar, caiu um Gn 2.21;28.11;Jó 33.15profundo sono sobre Abrão; eis que lhe sobreveio um horror de grandes trevas. 13 E lhe foi dito: Sabe, com certeza, que At 7.6,17a tua semente será peregrina em terra alheia, e Dt 5.15será reduzida à escravidão, e será aflita por Gl 3.17;Êx 12.40quatrocentos anos. 14 Sabe, também, que eu hei de julgar a nação a que têm de servir; e, depois, sairão Êx 12.32-38com grandes riquezas. 15 Tu, porém, Gn 25.8;47.30irás em paz para teus pais; serás sepultado numa boa velhice. 16 Gn 15.13Na quarta geração, voltarão para cá, porque Lv 18.24-28a medida da iniquidade dos amorreus ainda não está cheia. 17 Quando o sol já estava posto, e era escuro, um fogo fumegante e uma tocha de fogo Jr 34.18-19passaram por entre aquelas metades. 18 Naquele dia, fez Jeová uma aliança com Abrão, dizendo: À tua semente tenho dado esta terra, desde Êx 23.31;Nm 34.1-15;Dt 1.7-8o rio do Egito até o grande rio, o rio Eufrates: 19 o Êx 3.17;23.28;Js 21.43;24.11queneu, o quenezeu, o cadmoneu, 20 o heteu, o ferezeu, os refains, 21 o amorreu, o cananeu, o girgaseu e o jebuseu.