Gênesis 28

Jákób Mésopotámiába megy

1 Előhívatá azért Izsák Jákóbot, és megáldá őt, és megparancsolá néki és mondá: Ne végy feleséget a Kananeusok leányai közűl. 2 Kelj fel, menj el Mésopotámiába, Bethuélnek a te anyád atyjának házához, és onnan végy magadnak feleséget, Lábánnak a te anyád bátyjának leányai közűl. 3 A mindenható Isten pedig áldjon meg, szaporítson és sokasítson meg téged, hogy népek sokaságává légy; 4 És adja néked az Ábrahám áldását, tenéked, és a te magodnak te veled egybe; hogy örökség szerint bírjad a földet, melyen jövevény voltál, melyet az Isten adott vala Ábrahámnak. 5 Elbocsátá azért Izsák Jákóbot, hogy menjen Mésopotámiába Lábánhoz a Siriabeli Bethuél fiához, Rebekának, Jákób és Ézsaú anyjának bátyjához.

Ézsaú második házassága

6 És látá Ézsaú, hogy Izsák megáldotta Jákóbot, és elbocsátotta őt Mésopotámiába, hogy onnan vegyen magának feleséget; és hogy mikor áldja vala, parancsola néki, és monda: Ne végy feleséget a Kananeusok leányai közűl; 7 És hogy Jákób hallgata atyja és anyja szavára, és el is ment Mésopotámiába; 8 És látá Ézsaú, hogy a Kananeusok leányai nem tetszenek Izsáknak az ő atyjának: 9 Elméne Ézsaú Ismáelhez, és feleségűl vevé még az ő feleségeihez Ismáelnek az Ábrahám fiának leányát Mahaláthot, Nebajóthnak húgát. 10 Jákób pedig kiindula Beérsebából, és Hárán felé tartott.

Jákób égbe érő lajtorját lát

11 És juta egy helyre, holott meghála, mivelhogy a nap lement vala: és vőn egyet annak a helynek kövei közűl, és feje alá tevé; és lefeküvék azon a helyen. 12 És álmot láta: Ímé egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és ímé az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon. 13 És ímé az Úr áll vala azon és szóla: Én vagyok az Úr, Ábrahámnak a te atyádnak Istene, és Izsáknak Istene; ezt a földet a melyen fekszel néked adom és a te magodnak. 14 És a te magod olyan lészen mint a földnek pora, és terjeszkedel nyugotra és keletre, északra és délre, és te benned és a te magodban áldatnak meg a föld minden nemzetségei. 15 És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova menéndesz, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem a mit néked mondtam. 16 Jákób pedig fölébredvén álmából, monda: Bizonyára az Úr van e helyen, és én nem tudtam. 17 Megrémüle annak okáért és monda: Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza, és az égnek kapuja.

Jákób fogadást tesz Béthelben

18 És felkele Jákób reggel, és vevé azt a követ, melyet feje alá tett vala, és oszlopul állítá fel azt, és olajat önte annak tetejére; 19 És nevezé annak a helynek nevét Béthelnek, az előtt pedig Lúz vala annak a városnak neve. 20 És fogadást tőn Jákób, mondá: Ha az Isten velem leénd, és megőriz engem ezen az úton, a melyen most járok, és ha ételűl kenyeret s öltözetűl ruhát adánd nékem; 21 És békességgel térek vissza az én atyámnak házához: akkor az Úr leénd az én Istenem; 22 És ez a kő, a melyet oszlopul állítottam fel, Isten háza lészen, és valamit adándasz nékem, annak tizedét néked adom.

1 Isaque, pois, chamou a Jacó, deu-lhe a sua bênção e ordenou-lhe, dizendo: *Gn 24.3-4Não tomarás mulher dentre as filhas de Canaã. 2 Levanta-te, vai a Padã-Arã, à casa de *Gn 25.20Betuel, pai de tua mãe; e toma de lá uma mulher das filhas de Labão, irmão de tua mãe. 3 Deus *Gn 17.1;35.11;48.3Todo-Poderoso te *Gn 22.17abençoe, *Gn 17.6,20te faça frutificar e te *Gn 17.2;26.4,24multiplique, para que venhas a ser uma *Gn 35.11;48.4multidão de povos; 4 e te dê a bênção de Abraão, a ti e à tua posteridade contigo, para que *Gn 15.7-8herdes a terra das tuas peregrinações, que Deus deu a Abraão. 5 *Gn 27.43Despediu Isaque a Jacó, que foi a Padã-Arã, à casa de Labão, filho de Betuel, o arameu, irmão de Rebeca, mãe de Jacó e de Esaú.

Isaque manda Jacó a Padã-Arã

6 Vendo que Isaque tinha abençoado a Jacó e o tinha enviado a Padã-Arã, para tomar de lá mulher para si; vendo que, abençoando-o, lhe havia ordenado: *Gn 28.1Não tomarás mulher dentre as filhas de Canaã, 7 e que Jacó, obedecendo a seu pai e a sua mãe, fora a Padã-Arã: 8 vendo também que *Gn 26.34-35;27.46as filhas de Canaã eram más aos olhos de Isaque, seu pai; 9 Esaú foi à casa de Ismael e, *Gn 26.34;36.2além das mulheres que já tinha, tomou por mulher a Maalate, filha de Ismael, filho de Abraão, irmã de Nebaiote.

A visão da escada

10 Jacó partiu de *Gn 26.23Berseba e foi para *Gn 12.4-5;27.43Harã. 11 Tendo chegado *Gn 28.19a um certo lugar, ali passou a noite, porque o sol já se havia posto; tomando uma das pedras do lugar e pondo-a debaixo de sua cabeça, deitou-se naquele lugar para dormir. 12 *Nm 12.6Sonhou, e eis posta sobre a terra uma escada cujo topo chegava ao céu; os *Jo 1.51anjos de Deus subiam e desciam por ela. 13 *Am 7.7;Gn 35.1Perto dele estava Jeová, que disse: Eu sou Jeová, *Gn 26.3,24Deus de teu pai Abraão, e Deus de Isaque. A terra em que estás deitado, *Gn 13.15,17;26.3ta darei a ti *Gn 12.7;15.18e à tua posteridade; 14 a tua posteridade será *Gn 13.16;22.17como o pó da terra, e te dilatarás *Gn 13.14-15para o Ocidente, e para o Oriente, para o Norte e para o Sul. *Gn 12.3;18.18;22.18;26.4Por ti e por tua descendência serão benditas todas as famílias da terra. 15 *Gn 26.3Eis que estou contigo, e *Nm 6.24;Sl 121.7-8te guardarei por onde quer que fores, e *Gn 48.21;Dt 30.3te reconduzirei para esta terra; porque *Dt 7.9;31.6,8não te abandonarei até ter eu cumprido aquilo de que te hei falado. 16 *1Rs 3.15;Jr 31.26Despertado Jacó do seu sono, disse: *Sl 139.7-12Na verdade, Jeová está neste lugar; e eu não o sabia. 17 E, temendo, disse: *Sl 68.35Quão terrível é este lugar! Este não é outro lugar, senão a casa de Deus, é também a porta do céu.

A coluna de Betel

18 Tendo-se Jacó levantado cedo de manhã, tomou *Gn 28.11;Gn 35.14a pedra que pusera debaixo da cabeça, pô-la por coluna e, sobre o topo dela, derramou azeite. 19 Chamou àquele lugar Betel; porém o nome da cidade antes era *Gn 35.6;48.3Luz. 20 *Gn 31.13Fez também Jacó um voto, dizendo: *Gn 28.15Se Deus for comigo, e me guardar neste caminho que eu vou seguindo, e me der pão para comer e vestidos para me cobrir, 21 de maneira que eu volte em paz à casa de meu pai, e Jeová for meu Deus, 22 então, essa pedra que tenho posto por coluna *Gn 35.7será a casa de Deus; e *Dt 14.22de tudo quanto me deres, certamente, te darei o dízimo.