Levítico 17

Csak a szent helyen szabad áldozni

1 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: 2 Szólj Áronnak és az ő fiainak és Izráel minden fiának, és mondd nékik: Ez az a dolog, a mit megparancsolt az Úr, mondván: 3 Ha valaki Izráel házából ökröt, vagy bárányt, vagy kecskét öl le a táborban, vagy a ki öl a táboron kivül, 4 És nem viszi azt a gyülekezet sátorának nyílásához, hogy áldozattal járuljon az Úrhoz, az Úrnak hajléka előtt: vérontásul tulajdoníttassék az annak az embernek; vért ontott, töröltessék ki azért az ilyen ember az ő népe közűl: 5 Azért hogy vigyék el Izráel fiai az ő véres áldozataikat, a melyeket áldoznak vala a mezőn, vigyék el azokat az Úrnak, a gyülekezet sátorának nyílásához, a paphoz, és áldozzák meg azokat hálaáldozatul az Úrnak. 6 És hintse a pap a vért az Úr oltárára, a mely a gyülekezet sátorának nyílásánál van, a kövérjét pedig füstölögtesse el kedves illatul az Úrnak. 7 És ne áldozzák többé véres áldozataikat az ördögöknek, a kikkel ők paráználkodnak. Örökkévaló rendtartás legyen ez nékik nemzetségről nemzetségre. 8 Mondjad nékik ezt is: Valaki az Izráel házából, vagy a köztök tartózkodó jövevények közül, egészen égőáldozatot áldoz vagy véres áldozatot, 9 És nem viszi azt a gyülekezet sátorának nyílásához, hogy elkészítse azt az Úrnak: irtassék ki az ilyen ember az ő népe közül.

Vért és döghúst enni tilos

10 És ha valaki Izráel házából, vagy a köztök tartózkodó jövevények közül valamiféle vért megeszik: kiontom haragomat az ellen, a ki a vért megette, és kiirtom azt az ő népei közül. 11 Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést. 12 Azért mondtam Izráel fiainak: Egy lélek se egyék vért közületek; a köztetek tartózkodó jövevény se egye meg a vért. 13 És ha valaki Izráel fiai közül, vagy a köztök tartózkodó jövevények közül vadászásban vadat vagy madarat fog, a mely megehető: ontsa ki annak vérét, és fedje be azt földdel. 14 Mert minden testnek élete az ő vére a benne levő élettel. Azért mondom Izráel fiainak: Semmiféle testnek a vérét meg ne egyétek, mert minden testnek élete az ő vére; valaki megeszi azt, irtassék ki. 15 Ha pedig valaki elhullott, vagy vadtól megszaggatott állatot eszik, akár benszülött, akár jövevény: mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig, azután tiszta. 16 Hogyha meg nem mossa ruháit, sem a testét le nem mossa: viselje az ő vétségének terhét.

Leis referentes à matança dos animais

1 Disse Jeová a Moisés: 2 Fala a Arão, e a seus filhos, e a todos os filhos de Israel e dize-lhes: Isto é o que Jeová tem ordenado: 3 Qualquer homem da casa de Israel que matar boi, ou cordeiro, ou cabra no arraial, ou fora do arraial, 4 e *Dt 12.5-21o não trouxer à entrada da tenda da revelação para o oferecer como oblação a Jeová diante do tabernáculo de Jeová, a esse homem será imputado sangue (esse homem derramou sangue, e será exterminado dentre o seu povo); 5 a fim de que os filhos de Israel tragam os seus sacrifícios, que oferecem nos campos, sim, a fim de que os tragam a Jeová, à entrada da tenda da revelação, ao sacerdote, e os ofereçam como sacrifício de ofertas pacíficas a Jeová. 6 O sacerdote aspergirá o sangue sobre o altar de Jeová, à entrada da tenda da revelação, e queimará a gordura por suave cheiro a Jeová. 7 *Êx 22.20;32.8;34.15;Dt 32.17;2Cr 11.15Nunca mais oferecerão os seus sacrifícios aos demônios, aos quais idolatram. Isso lhes será por estatuto perpétuo nas suas gerações.

8 Dir-lhes-ás também: Qualquer homem da casa de Israel, ou dos estrangeiros que entre eles peregrinam, que oferecer holocausto ou sacrifício, 9 e *Lv 17.4;Êx 20.24não o trouxer à entrada da tenda da revelação, para o oferecer a Jeová, esse homem será exterminado do seu povo.

A proibição de comer sangue

10 *Lv 3.17;7.26-27;Dt 12.16,23-25Qualquer homem da casa de Israel ou dos estrangeiros que entre eles peregrinam que comer sangue, *Lv 20.3,6contra ele porei o meu rosto e o cortarei dentre o seu povo. 11 Porque a *Lv 17.14;Gn 9.4vida da carne está no sangue. Eu vo-lo dei sobre o altar, para fazer expiação pelas vossas almas, porquanto é o sangue que faz expiação em virtude da vida. 12 Portanto, eu disse aos filhos de Israel: Nenhum de vós comerá sangue, nem o estrangeiro que peregrina entre vós. 13 Qualquer homem da casa de Israel ou dos estrangeiros que entre eles peregrinam que tomar em caçada alguma fera ou ave que se podem comer *Dt 12.16derramará o sangue dela e o cobrirá com pó.

14 *Lv 17.11Quanto à vida de toda carne, o seu sangue é uma e a mesma coisa com a sua vida; portanto, eu disse aos filhos de Israel: Não comereis o sangue de qualquer carne que seja; porquanto a vida de toda carne é o seu sangue: todo o que comer dele será cortado. 15 *Lv 7.24;22.8;Êx 22.31Todo homem, quer natural, quer estrangeiro, que comer o que morre por si ou o que é dilacerado por feras lavará os seus vestidos, banhar-se-á em água e ficará imundo até à tarde; então, será limpo. 16 Mas, se não os lavar, nem banhar o seu corpo, levará sobre si a sua iniquidade.