1 Jövendölés Tírus ellen.2 Némuljatok meg lakosi e partvidéknek, a melyet Sidon kalmárai, a kik tengeren járnak, töltöttek be [egykor.]3 Melynek sok vizeken át a Sihór veteménye és a Nilus aratása vala jövedelme, úgy hogy népek vására volt!4 Pirulj Sidon, mert szól a tenger [és] a tenger erõssége, mondván: Nem vajudtam, nem is szültem, és nem tápláltam ifjakat, [és ]nem neveltem szûzeket.5 Mihelyt e hír Égyiptomba [eljut,] Tírus e híre miatt szenvednek [ott is].6 Menjetek át Tarsisba, és jajgassatok ti partvidék lakói!7 Ez-é a ti örvendezõ [város]tok? melynek eredete õsidõkbõl való; és most lábai viszik õt, bujdosni messzire!8 Ki végezé ezt a koronás Tírus felõl? melynek kereskedõi fejedelmek, és kalmárai a földnek tiszteletesei.9 A seregeknek Ura végezé ezt, hogy meggyalázza minden dicsõségnek kevélységét, és hogy megalázza a föld minden tiszteleteseit.10 Terülj el földeden, mint a folyóvíz, Tarsis leánya, nincs többé megszorító öv!11 Kezét kinyujtá a tenger fölé, országokat rettentett meg, az Úr parancsolt Kanaán felõl, hogy elpusztítsák erõsségeit;12 És szólt: Nem fogsz többé örvendezni, te megszeplõsített szûz, Sidon leánya; kelj és menj át Kittimbe, de ott sem lészen nyugodalmad!13 Ímé, a Káldeusok földe; a nép, mely eddig nem vala; Assiria adá azt a puszta lakosainak; felállítá õrtornyait, lerombolá [Tírus] palotáit, rommá tevé azt.14 Jajgassatok Tarsis hajói, mert erõsségtek elpusztíttatott!15 És lesz ama napon, hogy Tírus elfelejtetik hetven esztendeig egy király napjai szerint; hetven esztendõ multán Tírus [sorsa] a parázna nõ éneke szerint lészen:16 Végy cziterát, járd be a várost, elfeledett parázna nõ; pengesd szépen, dalolj sokat, hogy így emlékezetbe jõjj!17 És lesz hetven esztendõ multán, meglátogatja az Úr Tírust, és az ismét megkapja a maga keresetét, és paráználkodik a föld minden országaival a földnek színén!18 S lészen az õ nyeresége és keresete szent az Úrnak, mely nem halmoztatik fel, sem el nem rejtetik, mert az Úr elõtt lakozóké lészen az õ nyeresége, hogy egyenek eleget, és szép ruházatuk legyen.

1 Oráculo acerca de Tiro. Uivai, navios de Társis, porque ela está desolada, a ponto de não haver nela casa nem abrigo; desde a terra de Quitim lhes foi isso revelado.2 Calai-vos, moradores do litoral, vós a quem encheram os mercadores de Sidom, navegando pelo mar.3 Por sobre grandes águas foi-lhe trazida a sua provisão, a semente de Sior, a ceifa do Nilo; e ela se tornou a feira das nações.4 Envergonha-te, ó Sidom; porque o mar falou, a fortaleza do mar disse: Eu não tive dores de parto, nem dei à luz, nem ainda criei mancebos, nem eduquei donzelas.5 Quando a notícia chegar ao Egito, assim haverá dores quando se ouvirem as notícias de Tiro.6 Passai a Társis; uivai, moradores do litoral.7 É esta, porventura, a vossa cidade alegre, cuja origem é dos dias antigos, cujos pés a levavam para longe a peregrinar?8 Quem formou este desígnio contra Tiro, distribuidora de coroas, cujos mercadores eram príncipes e cujos negociantes eram os mais nobres da terra?9 O Senhor dos exércitos formou este desígnio para denegrir a soberba de toda a glória, e para reduzir à ignomínia os ilustres da terra.10 Inunda como o Nilo a tua terra, ó filha de Társis; já não há mais o que te refreie.11 Ele estendeu a sua mão sobre o mar, e abalou os reinos; o Senhor deu mandado contra Canaã, para destruir as suas fortalezas.12 E disse: Não continuarás mais a te regozijar, ó oprimida donzela, filha de Sidom; levanta-te, passa a Chipre, e ainda ali não terás descanso.13 Eis a terra dos caldeus! este é o povo, não foi a Assíria. Destinou a Tiro para as feras do deserto; levantaram as suas torres de sítio; derrubaram os palácios dela; a ruínas a reduziu.14 Uivai, navios de Társis; porque está desolada a vossa fortaleza.15 Naquele dia Tiro será posta em esquecimento por setenta anos, conforme os dias dum rei; mas depois de findos os setenta anos, sucederá a Tiro como se diz na canção da prostituta.16 Toma a harpa, rodeia a cidade, ó prostituta, entregue ao esquecimento; toca bem, canta muitos cânticos, para que haja memória de ti.17 No fim de setenta anos o Senhor visitará a Tiro, e ela tornará à sua ganância de prostituta, e fornicará com todos os reinos que há sobre a face da terra.18 E será consagrado ao Senhor o seu comércio e a sua ganância de prostituta; não se entesourará, nem se guardará; mas o seu comércio será para os que habitam perante o Senhor, para que comam suficientemente; e tenham vestimenta esplêndida.