1 Ének. Dávid zsoltára.

2 Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsõségem is [kész.]

3 Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!

4 Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!

5 Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhõkig ér a te hûséges voltod!

6 Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsõséged legyen az egész földön!

7 Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!

8 Az õ szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.

9 Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelõm.

10 Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.

11 Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?

12 Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?

13 Adj szabadulást nékünk az ellenségtõl, mert hiábavaló az emberi segítség! [ (Psalms 108:14) Istennel hatalmasan cselekszünk, és õ megtapodja ellenségeinket. ]

1 (O cîntare. Un psalm al lui David.) Gata îmi este inima să cînte, Dumnezeule! Voi cînta, voi suna din instrumentele mele; aceasta este slava mea!

2 Deşteptaţi-vă, alăută şi arfă! Mă voi trezi în zori de zi.

3 Te voi lăuda printre popoare, Doamne, Te voi cînta printre neamuri.

4 Căci mare este bunătatea Ta şi se înalţă mai pe sus de ceruri, iar credincioşia Ta pînă la nori.

5 Înalţă-Te peste ceruri, Dumnezeule, şi fie slava Ta peste tot pămîntul!

6 Pentru ca prea iubiţii Tăi să fie izbăviţi, scapă-ne prin dreapta Ta, şi ascultă-ne!

7 Dumnezeu a vorbit în sfinţenia Lui: ,,Voi birui, voi împărţi Sihemul, voi măsura valea Sucot;

8 al Meu este Galaadul, al Meu Manase; Efraim este întăritura capului Meu, şi Iuda, toiagul Meu de cîrmuire;

9 Moab este ligheanul în care Mă spăl; Îmi arunc încălţămintea asupra Edomului; strig de bucurie asupra ţării Filistenilor!``

10 Cine mă va duce în cetatea întărită? Cine mă va duce la Edom?

11 Oare nu Tu, Dumnezeule, care ne-ai lepădat, şi care nu vrei să mai ieşi, Dumnezeule, cu oştirile noastre?

12 Dă-ne ajutor în necaz, căci zădarnic este ajutorul omului.

13 Cu Dumnezeu vom face mari isprăvi; El va zdrobi pe vrăjmaşii noştri.