1 Ezt mondja az Úr: Menj alá a Júda királyának házába, és beszéld el ezeket:

2 És ezt mondd: Halld meg az Úr szavát, Júda királya, a ki a Dávid királyi székében ülsz, te és a te szolgáid, és a te néped, a kik bejártok e kapukon!

3 Ezt mondja az Úr: Tegyetek ítéletet és igazságot, és mentsétek meg a nyomorultat a nyomorgató kezébõl! A jövevényt, árvát és özvegyet pedig ne nyomorgassátok [és] rajta ne erõszakoskodjatok, és ártatlan vért e helyen ki ne ontsatok.

4 Mert ha ezt cselekszitek, akkor királyok mennek be e háznak kapuin, a kik a Dávid székébe ülnek, szekereken és lovakon menvén õ, az õ szolgái és az õ népe.

5 Ha pedig nem hallgattok e szókra, én magamra esküszöm, azt mondja az Úr, hogy elpusztul e ház.

6 Mert így szól az Úr a Júda királyának házához: [Ha] Gileád volnál nékem és a Libánon feje: mégis elpusztítlak téged, [mint] a városokat, a melyekben nem laknak.

7 És felkészítem ellened a rablókat, mindeniket az õ fegyverével, és kivágják a te válogatott czédrusaidat, és a tûzre vetik.

8 És sok nép megy át e városon, és ezt mondják egymásnak: Miért mívelte az Úr ezt e nagy várossal?

9 És ezt mondják: Azért, mert elhagyták az Úrnak, az õ Istenöknek frigyét, és idegen istenek elõtt borultak le és azoknak szolgáltak.

10 Ne sirassátok a halottat és ne bánkódjatok érte, hanem azt sirassátok, a ki elment, mert nem jõ vissza többé, és az õ szülõföldjét nem látja meg.

11 Mert ezt mondja az Úr Sallum felõl, Jósiásnak, a Júda királyának fia felõl, a ki uralkodik az õ atyja, Jósiás helyett: A ki kimegy e helybõl, nem tér többé ide vissza.

12 Hanem a helyen, a hová rabságra vitték, ott hal meg, és e földet nem látja többé.

13 Jaj annak, a ki hamisan építi házát, felházait pedig álnokul; a ki az õ felebarátjával ingyen szolgáltat, és munkájának bérét néki meg nem adja.

14 A ki ezt mondja: Nagy házat építek magamnak és tágas felházakat, és ablakait kiszélesíti és czédrusfával béleli meg és megfesti czinóberrel.

15 Király vagy-é azért, hogy czédrus után kivánkozol? A te atyád nem evett és ivott-é? De igazságot és méltányosságot cselekedett, azért jó dolga volt.

16 Igazságosan ítélte a szegényt és a nyomorultat, azért jó volt dolga. Nem ez-é az igaz ismeret felõlem? azt mondja az Úr!

17 De a te szemeid és szíved csak a te nyereségedre vágynak, és az ártatlan vérére, és ragadozásra és erõszak elkövetésére.

18 Azért ezt mondja az Úr Joákimnak, Jósiás, Júda királya fiának: Nem siratják õt: Jaj atyám! Jaj húgom! nem siratják õt: Jaj uram! Jaj az õ dicsõségének.

19 Úgy temetik el, mint a szamarat, kivonják és elvetik Jeruzsálem kapuin kivül!

20 Menj fel a Libánonra és kiálts, és a Básánon emeld fel szódat és kiálts az Abarimról, mert szeretõid mind tönkre jutottak.

21 Szóltam néked, mikor jól volt dolgod, [de] ezt mondottad: Nem hallom. Ifjúságodtól fogva ez a te szokásod, hogy nem hallgattad az én szómat!

22 Minden pásztorodat szél emészti meg, és a szeretõid rabságra mennek; akkor szégyent vallasz majd és pironkodol minden gonoszságodért.

23 Te, a ki a Libánonon lakozol, a czédrusfákon fészkelsz: hogy fogsz majd nyögni, mikor fájdalmak lepnek meg, a gyermekszülõ vajudása?

24 Élek én, azt mondja az Úr, hogy ha Kóniás; Joákimnak, a Júda királyának fia pecsétgyûrû volna is az én jobbkezemben: mindazáltal onnan lerántanálak.

25 És odaadlak téged a te lelked keresõinek kezébe, és azoknak kezébe, a kiknek tekintetétõl félsz, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe és a Káldeusoknak kezébe.

26 És elvetlek téged és a te anyádat, a ki szûlt téged, idegen földre, a melyben nem születtetek, és ott haltok meg.

27 És nem jõnek vissza arra a földre, a melyre az õ lelkök visszajõni kivánkozik.

28 Avagy útálatos és elromlott edény-é ez a férfiú, ez a Kóniás, avagy oly edény-é, amelyben semmi gyönyörûség nincsen? Miért lökték el õt és az õ magvát, és dobták olyan földre, a melyet õk nem ismernek?

29 Föld, föld, föld! halld meg az Úrnak szavát!

30 Ezt mondja az Úr: Írjátok fel ezt a férfiút, mint gyermektelent, mint olyan embert, a kinek nem lesz jó elõmenetele az õ idejében; mert senkinek, a ki az õ magvából a Dávid székében ül, nem lesz jó állapotja, és nem uralkodik többé Júdában.

1 耶 和 華 如 此 說 、 你 下 到 猶 大 王 的 宮 中 、 在 那 裡 說 這 話 .

2 說 、 坐 大 衛 寶 座 的 猶 大 王 阿 、 你 和 你 的 臣 僕 、 並 進 入 城 門 的 百 姓 、 都 當 聽 耶 和 華 的 話 。

3 耶 和 華 如 此 說 、 你 們 要 施 行 公 平 和 公 義 、 拯 救 被 搶 奪 的 脫 離 欺 壓 人 的 手 、 不 可 虧 負 寄 居 的 和 孤 兒 寡 婦 、 不 可 以 強 暴 待 他 們 、 在 這 地 方 也 不 可 流 無 辜 人 的 血 。

4 你 們 若 認 真 行 這 事 、 就 必 有 坐 大 衛 寶 座 的 君 王 、 和 他 的 臣 僕 、 百 姓 、 或 坐 車 、 或 騎 馬 、 從 這 城 的 各 門 進 入 。

5 你 們 若 不 聽 這 些 話 、 耶 和 華 說 、 我 指 著 自 己 起 誓 、 這 城 必 變 為 荒 場 。

6 耶 和 華 論 到 猶 大 王 的 家 如 此 說 、 我 看 你 如 基 列 、 如 利 巴 嫩 頂 、 然 而 我 必 使 你 變 為 曠 野 、 為 無 人 居 住 的 城 邑 。

7 我 要 豫 備 行 毀 滅 的 人 、 各 拿 器 械 攻 擊 你 、 他 們 要 砍 下 你 佳 美 的 香 柏 樹 、 扔 在 火 中 。

8 許 多 國 的 民 要 經 過 這 城 、 各 人 對 鄰 舍 說 、 耶 和 華 為 何 向 這 大 城 如 此 行 呢 。

9 他 們 必 回 答 說 、 是 因 離 棄 了 耶 和 華 他 們   神 的 約 、 事 奉 敬 拜 別 神 。

10 不 要 為 死 人 哭 號 、 不 要 為 他 悲 傷 、 卻 要 為 離 家 出 外 的 人 大 大 哭 號 、 因 為 他 不 得 再 回 來 、 也 不 得 再 見 他 的 本 國 。

11 因 為 耶 和 華 論 到 從 這 地 方 出 去 的 猶 大 王 約 西 亞 的 兒 子 沙 龍 、 〔 列 王 下 二 十 三 章 三 十 節 名 約 哈 斯 〕 就 是 接 續 他 父 親 約 西 亞 作 王 的 、 這 樣 說 、 他 必 不 得 再 回 到 這 裡 來 .

12 卻 要 死 在 被 擄 去 的 地 方 、 必 不 得 再 見 這 地 。

13 那 行 不 義 蓋 房 、 行 不 公 造 樓 、 白 白 使 用 人 的 手 工 不 給 工 價 的 、 有 禍 了 。

14 他 說 、 我 要 為 自 己 蓋 廣 大 的 房 、 寬 敞 的 樓 、 為 自 己 開 窗 戶 . 這 樓 房 的 護 牆 板 是 香 柏 木 的 . 樓 房 是 丹 色 油 漆 的 。

15 難 道 你 作 王 是 在 乎 造 香 柏 木 樓 房 爭 勝 麼 . 你 的 父 親 豈 不 是 也 喫 、 也 喝 、 也 施 行 公 平 和 公 義 麼 . 那 時 他 得 了 福 樂 。

16 他 為 困 苦 和 窮 乏 人 伸 冤 、 那 時 就 得 了 福 樂 . 認 識 我 不 在 乎 此 麼 . 這 是 耶 和 華 說 的 。

17 惟 有 你 的 眼 、 和 你 的 心 、 專 顧 貪 婪 、 流 無 辜 人 的 血 、 行 欺 壓 和 強 暴 。

18 所 以 耶 和 華 論 到 猶 大 王 約 西 亞 的 兒 子 約 雅 敬 、 如 此 說 、 人 必 不 為 他 舉 哀 、 說 、 哀 哉 、 我 的 哥 哥 . 或 說 、 哀 哉 、 我 的 姐 姐 . 也 不 為 他 舉 哀 、 說 、 哀 哉 、 我 的 主 . 或 說 、 哀 哉 、 我 主 的 榮 華 。

19 他 被 埋 葬 好 像 埋 驢 一 樣 、 要 拉 出 去 扔 在 耶 路 撒 冷 的 城 門 之 外 。

20 你 要 上 利 巴 嫩 哀 號 、 在 巴 珊 揚 聲 、 從 亞 巴 琳 哀 號 、 因 為 你 所 親 愛 的 都 毀 滅 了 。

21 你 興 盛 的 時 候 、 我 對 你 說 話 、 你 卻 說 、 我 不 聽 . 你 自 幼 年 以 來 總 是 這 樣 、 不 聽 從 我 的 話 。

22 你 的 牧 人 要 被 風 吞 喫 、 你 所 親 愛 的 必 被 擄 去 . 那 時 你 必 因 你 一 切 的 惡 、 抱 愧 蒙 羞 。

23 你 這 住 利 巴 嫩 在 香 柏 樹 上 搭 窩 的 、 有 痛 苦 臨 到 你 、 好 像 疼 痛 臨 到 產 難 的 婦 人 、 那 時 你 何 等 可 憐 。

24 耶 和 華 說 、 猶 大 王 約 雅 敬 的 兒 子 哥 尼 雅 、 〔 又 名 耶 哥 尼 雅 下 同 〕 雖 是 我 右 手 上 帶 印 的 戒 指 、 我 憑 我 的 永 生 起 誓 、 也 必 將 你 從 其 上 摘 下 來 。

25 並 且 我 必 將 你 交 給 尋 索 你 命 的 人 、 和 你 所 懼 怕 的 人 手 中 、 就 是 巴 比 倫 王 尼 布 甲 尼 撒 、 和 迦 勒 底 人 的 手 中 。

26 我 也 必 將 你 、 和 生 你 的 母 親 、 趕 到 別 國 、 並 不 是 你 們 生 的 地 方 、 你 們 必 死 在 那 裡 .

27 但 心 中 甚 想 歸 回 之 地 、 必 不 得 歸 回 。

28 哥 尼 雅 這 人 是 被 輕 看 、 破 壞 的 器 皿 麼 、 是 無 人 喜 愛 的 器 皿 麼 、 他 和 他 的 後 裔 、 為 何 被 趕 到 不 認 識 之 地 呢 。

29 地 阿 、 地 阿 、 地 阿 、 當 聽 耶 和 華 的 話 。

30 耶 和 華 如 此 說 、 要 寫 明 這 人 算 為 無 子 、 是 平 生 不 得 亨 通 的 、 因 為 他 後 裔 中 再 無 一 人 得 亨 通 、 能 坐 在 大 衛 的 寶 座 上 、 治 理 猶 大 。