20 És megírá Márdokeus e dolgokat, és leveleket külde minden zsidónak, a ki Ahasvérus király minden tartományában, közel és távol, vala.

21 Meghagyva nékik, hogy tartsák meg az Adár hónapnak tizennegyedik napját és annak tizenötödik napját évrõl-évre,

22 Mint olyan napokat, a melyeken megnyugovának a zsidók ellenségeiktõl, és mint olyan hónapot, a melyben keserûségök örömre és siralmuk ünnepre fordult; hogy tartsák meg azokat vigalom és öröm napjaiul, és küldjenek adjándékot egymásnak és adományokat a szegényeknek.

23 És felfogadák a zsidók, hogy megcselekszik, a mit kezdettek és a mit Márdokeus íra nékik.

24 Mert az agági Hámán, Hammedátának fia, minden zsidónak ellensége, szándékozott a zsidókat elveszteni, és Púrt, azaz sorsot vetett, hogy õket megrontsa és megsemmisítse;

25 De mikor a király tudomására jutott, megparancsolá levélben, hogy gonosz szándéka, a melyet gondolt a zsidók ellen, forduljon az õ fejére, és felakaszták õt és fiait a fára.

26 Annakokáért elnevezék e napokat Púrimnak a Púr nevétõl. És azért ezen levél minden szava szerint, és a mit láttak erre nézve, és a mi érte õket:

27 Elhatározák és elfogadák a zsidók mind magokra, mind ivadékokra és mindazokra, a kik hozzájok csatlakoznak, örök idõkre, hogy megtartják e két napot, írásuk és határozatuk szerint, minden esztendõben.

28 És ezen napok emlékezetben lesznek és megülik azokat nemzedékrõl- nemzedékre, családról-családra, tartományról-tartományra és városról- városra. És ezek a Púrim napjai el nem múlnak a zsidók között, és emlékök ki nem vész ivadékaik közül.

29 Ira pedig Eszter királyné, Abihail leánya és a zsidó Márdokeus egész hatalommal, hogy megerõsítsék e második levelet a Púrimról.

30 És külde leveleket minden zsidónak Ahasvérus országának százhuszonhét tartományába, békességes és igazságos szavakkal;

31 Hogy megerõsíttessenek ezek a Púrim napjai, meghatározott idejökben, a miképen meghagyta nékik a zsidó Márdokeus és Eszter királyné, és a mint elrendelték magokra és ivadékaikra a bõjtölés és jajkiáltás dolgát.

32 És Eszter beszéde megerõsíté ezt a Púrim történetét, és könyvbe iraték.

20 末底改把这些事记录下来， 并且送文书给亚哈随鲁各省远近所有的犹大人，

21 嘱咐他们每年都要守亚达月十四、十五两日。

22 以这月的两日， 为犹大人脱离仇敌， 得享安宁的日子， 是转忧为喜， 转哀为乐的吉日， 叫他们在这两日饮宴欢乐， 大家互赠礼物， 也赒济穷人。

23 于是， 犹大人承诺要守他们起初所守的， 也承诺要遵守末底改写给他们的。

24 原本犹大人的敌人， 亚甲族哈米大他的儿子哈曼曾经设谋陷害犹大人， 要消灭他们； 他弄卜"普珥"， 就是抽签， 为要打击和消灭犹大人。

25 但这事呈到王面前以后， 王使用文书降旨吩咐， 使哈曼计谋的恶事， 就是他设谋陷害犹大人的事归到他自己的头上， 又使人把他和他的众子挂在木架上。

26 因此， 犹大人照着"普珥"的名字， 称这两日为普珥节； 所以他们因这信上的话， 又因他们所看见和所遭遇的事，

27 犹大人就立了定例， 承诺他们自己和他们的后裔， 以及所有与他们联合的人， 每年都要按着所写的和指定的两日守这节日， 永不可废止。

28 使人在各省各城， 家家户户， 世世代代， 都记念、遵守这两日， 使这普珥节的日子在犹大人中， 永不废止。

29 亚比孩的女儿王后以斯帖和犹大人末底改以全权写了这第二封信， 嘱咐犹大人守这普珥节。

30 他用和平和诚实的话， 把文书送给亚哈随鲁国中一百二十七省所有的犹大人，

31 劝他们按着规定的时期， 照着犹大人末底改和王后以斯帖所嘱咐的， 也照着他们在禁食和哀求的时候为自己与后裔所承诺的， 守这普珥节。

32 以斯帖的命令确定了普珥节； 这命令也记录在史记上。