1 És a mint eltávozék, láta egy embert, a ki születésétõl fogva vak vala.

2 És kérdezék õt a tanítványai, mondván: Mester, ki vétkezett, ez-é vagy ennek szülei, hogy vakon született?

3 Felele Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei; hanem, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai.

4 Nékem cselekednem kell annak dolgait, a ki elküldött engem, a míg nappal van: eljõ az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik.

5 Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok.

6 Ezeket mondván, a földre köpe, és az õ nyálából sárt csinála, és rákené a sarat a vak szemeire,

7 És monda néki: Menj el, mosakodjál meg a Siloám tavában (a mi azt jelenti: Küldött). Elméne azért és megmosakodék, és megjöve látva.

8 A szomszédok azért, és a kik az elõtt látták azt, hogy vak vala, mondának: Nem ez-é az, a ki [itt] szokott ülni és koldulni?

9 Némelyek azt mondák, hogy: Ez az; mások pedig, hogy: Hasonlít hozzá. Õ azt mondá, hogy: Én vagyok [az].

10 Mondának azért néki: Mimódon nyiltak meg a te szemeid?

11 Felele az és monda: Egy ember, a kit Jézusnak mondanak, sarat készíte és rákené a szemeimre, és monda nékem: Menj el a Siloám tavára és mosódjál meg; miután pedig elmenék és megmosakodám, megjöve látásom.

12 Mondának azért néki: Hol van az? Monda: Nem tudom.

13 Vivék õt, a ki elõbb még vak volt, a farizeusokhoz.

14 Mikor pedig Jézus a sarat csinálá és felnyitá ennek szemeit, szombat vala.

15 Szintén a farizeusok is megkérdezék azért õt, mimódon jött meg a látása? Õ pedig monda nékik: Sarat tõn szemeimre, és megmosakodám, és látok.

16 Mondának azért némelyek a farizeusok közül: Ez az ember nincsen Istentõl, mert nem tartja meg a szombatot. Mások mondának: Mimódon tehet bûnös ember ilyen jeleket? És hasonlás lõn közöttük.

17 Újra mondának a vaknak: Te mit szólsz õ róla, hogy megnyitá a szemeidet? Õ pedig monda: Hogy próféta.

18 Nem hivék azért a zsidók róla, hogy vak vala és megjöve a látása, mígnem elõhívák annak szüleit, a kinek megjöve a látása,

19 És megkérdezék azokat, mondván: Ez a ti fiatok, a kirõl azt mondjátok, hogy vakon született? mimódon lát hát most?

20 Felelének nékik annak szülei és mondának: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született:

21 De mimódon lát most, nem tudjuk; vagy ki nyitotta meg a szemeit, mi nem tudjuk: elég idõs [már] õ; õt kérdezzétek; õ beszéljen magáról.

22 Ezeket mondák annak szülei, mivelhogy félnek vala a zsidóktól: mert megegyeztek már a zsidók, hogy ha valaki Krisztusnak vallja õt, rekesztessék ki a gyülekezetbõl.

23 Ezért mondák annak szülei, hogy: Elég idõs, õt kérdezzétek.

24 Másodszor is szólíták azért az embert, a ki vak vala, és mondának néki: Adj dicsõséget az Istennek; mi tudjuk, hogy ez az ember bûnös.

25 Felele azért az és monda: Ha bûnös-é, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.

26 Újra mondák pedig néki: Mit csinált veled? Mimódon nyitotta meg a szemeidet?

27 Felele nékik: Már mondám néktek és nem hallátok: miért akarjátok újra hallani? avagy ti is az õ tanítványai akartok lenni?

28 Szidalmazák azért õt és mondának: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig a Mózes tanítványai vagyunk.

29 Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: errõl pedig azt sem tudjuk, honnan való.

30 Felele az ember és monda nékik: Bizony csodálatos az, hogy ti nem tudjátok honnan való, és az én szemeimet megnyitotta.

31 Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bûnösöket; hanem ha valaki istenfélõ, és az õ akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.

32 Öröktõl fogva nem hallaték, hogy vakon szülöttnek szemeit valaki megnyitotta volna.

33 Ha ez nem Istentõl volna, semmit sem cselekedhetnék.

34 Felelének és mondának néki: Te mindenestõl bûnben születtél, és te tanítasz minket? És kiveték õt.

35 Meghallá Jézus, hogy kiveték azt; és találkozván vele, monda néki: Hiszel-é te az Isten Fiában?

36 Felele az és monda: Ki az, Uram, hogy higyjek benne?

37 Monda pedig néki Jézus: Láttad is õt, és a ki beszél veled, az az.

38 Az pedig monda: Hiszek, Uram. És imádá Õt.

39 És monda Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy a kik nem látnak, lássanak; és a kik látnak, vakok legyenek.

40 És hallák ezeket némely farizeusok, a kik vele valának, és mondának néki: Avagy mi is vakok vagyunk-é?

41 Monda nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bûnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bûnötök megmarad.

1 And as he passed on, he saw a man blind from birth.

2 And his disciples asked him, saying, Rabbi, who sinned, this {man} or his parents, that he should be born blind?

3 Jesus answered, Neither has this {man} sinned nor his parents, but that the works of God should be manifested in him.

4 I must work the works of him that has sent me while it is day. {The} night is coming, when no one can work.

5 As long as I am in the world, I am {the} light of the world.

6 Having said these things, he spat on the ground and made mud of the spittle, and put the mud, as ointment, on his eyes.

7 And he said to him, Go, wash in the pool of Siloam, which is interpreted, Sent. He went therefore and washed, and came seeing.

8 The neighbours therefore, and those who used to see him before, that he was a beggar, said, Is not this he that was sitting and begging?

9 Some said, It is he; others said, No, but he is like him: *he* said, It is I.

10 They said therefore to him, How have thine eyes been opened?

11 He answered {and said}, A man called Jesus made mud and anointed mine eyes, and said to me, Go to Siloam and wash: and having gone and washed, I saw.

12 They said therefore to him, Where is he? He says, I do not know.

13 They bring him who was before blind to the Pharisees.

14 Now it was sabbath when Jesus made the mud and opened his eyes.

15 The Pharisees therefore also again asked him how he received his sight. And he said to them, He put mud upon mine eyes, and I washed, and I see.

16 Some of the Pharisees therefore said, This man is not of God, for he does not keep the sabbath. Others said, How can a sinful man perform such signs? And there was a division among them.

17 They say therefore again to the blind {man}, What dost thou say of him, that he has opened thine eyes? And he said, He is a prophet.

18 The Jews therefore did not believe concerning him that he was blind and had received sight, until they had called the parents of him that had received sight.

19 And they asked them saying, This is your son, of whom ye say that he was born blind: how then does he now see?

20 His parents answered {them} and said, We know that this is our son, and that he was born blind;

21 but how he now sees we do not know, or who has opened his eyes we do not know. *He* is of age: ask *him*; *he* will speak concerning himself.

22 His parents said these things because they feared the Jews, for the Jews had already agreed that if any one confessed him {to be the} Christ, he should be excommunicated from the synagogue.

23 On this account his parents said, He is of age: ask *him*.

24 They called therefore a second time the man who had been blind, and said to him, Give glory to God: we know that this man is sinful.

25 He answered therefore, If he is sinful I know not. One thing I know, that, being blind {before}, now I see.

26 And they said to him again, What did he do to thee? how opened he thine eyes?

27 He answered them, I told you already and ye did not hear: why do ye desire to hear again? do ye also wish to become his disciples?

28 They railed at him, and said, Thou art his disciple, but we are disciples of Moses.

29 We know that God spoke to Moses; but {as to} this {man}, we know not whence he is.

30 The man answered and said to them, Now in this is a wonderful thing, that *ye* do not know whence he is, and he has opened mine eyes.

31 {But} we know that God does not hear sinners; but if any one be God-fearing and do his will, him he hears.

32 Since time was, it has not been heard that any one opened the eyes of one born blind.

33 If this {man} were not of God he would be able to do nothing.

34 They answered and said to him, Thou hast been wholly born in sins, and thou teachest us? And they cast him out.

35 Jesus heard that they had cast him out, and having found him, he said to him, Thou, dost thou believe on the Son of God?

36 He answered and said, And who is he, Lord, that I may believe on him?

37 And Jesus said to him, Thou hast both seen him, and he that speaks with thee is he.

38 And he said, I believe, Lord: and he did him homage.

39 And Jesus said, For judgment am I come into this world, that they which see not may see, and they which see may become blind.

40 And {some} of the Pharisees who were with him heard these things, and they said to him, Are we blind also?

41 Jesus said to them, If ye were blind ye would not have sin; but now ye say, We see, your sin remains.