1 Én vagyok az igazi szõlõtõ, és az én Atyám a szõlõmûves.

2 Minden szõlõvesszõt, a mely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, a mely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.

3 Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, a melyet szóltam néktek.

4 Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképen a szõlõvesszõ nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szõlõtõkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok.

5 Én vagyok a szõlõtõ, ti a szõlõvesszõk: A ki én bennem marad, én pedig õ benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.

6 Ha valaki nem marad én bennem, kivettetik, mint a szõlõvesszõ, és megszárad; és egybe gyûjtik ezeket és a tûzre vetik, és megégnek.

7 Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, a mit csak akartok, és meglesz az néktek.

8 Abban dicsõíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim.

9 A miképen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben.

10 Ha [a]z én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; a miképen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az õ szeretetében.

11 Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon ti bennetek az én örömem és a ti örömetek beteljék.

12 Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, a miképen én szerettelek titeket.

13 Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az õ barátaiért.

14 Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, a miket én parancsolok néktek.

15 Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az õ ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, a mit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek.

16 Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek.

17 Ezeket parancsolom néktek, hogy egymást szeressétek.

18 Ha gyûlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyûlölt ti nálatoknál.

19 Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, a mi az övé; de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyûlöl titeket a világ.

20 Emlékezzetek meg ama beszédekrõl, a melyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az õ uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd.

21 De mindezt az én nevemért cselekszik veletek, mivelhogy nem ismerik azt, a ki küldött engem.

22 Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna nékik, nem volna bûnük: de most nincs mivel menteniök az õ bûnöket.

23 A ki engem gyûlöl, gyûlöli az én Atyámat is.

24 Ha ama cselekedeteket nem cselekedtem volna közöttük, a melyeket senki más nem cselekedett, nem volna bûnük; de most láttak is, gyûlöltek is, mind engem, mind az én Atyámat.

25 De [azért lõn így,] hogy beteljesedjék a mondás, a mely megiratott az õ törvényökben: Ok nélkül gyûlöltek engem.

26 Mikor pedig eljõ majd a Vígasztaló, a kit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Lelke, a ki az Atyától származik, az tesz majd én rólam bizonyságot.

27 De ti is bizonyságot tesztek; mert kezdettõl fogva én velem vagytok.

1 I am the true vine, and my Father is the husbandman.

2 {As to} every branch in me not bearing fruit, he takes it away; and {as to} every one bearing fruit, he purges it that it may bring forth more fruit.

3 Ye are already clean by reason of the word which I have spoken to you.

4 Abide in me and I in you. As the branch cannot bear fruit of itself unless it abide in the vine, thus neither {can} ye unless ye abide in me.

5 I am the vine, ye {are} the branches. He that abides in me and I in him, *he* bears much fruit; for without me ye can do nothing.

6 Unless any one abide in me he is cast out as the branch, and is dried up; and they gather them and cast them into the fire, and they are burned.

7 If ye abide in me, and my words abide in you, ye shall ask what ye will and it shall come to pass to you.

8 In this is my Father glorified, that ye bear much fruit, and ye shall become disciples of mine.

9 As the Father has loved me, I also have loved you: abide in my love.

10 If ye shall keep my commandments, ye shall abide in my love, as I have kept my Father's commandments and abide in his love.

11 I have spoken these things to you that my joy may be in you, and your joy be full.

12 This is my commandment, that ye love one another, as I have loved you.

13 No one has greater love than this, that one should lay down his life for his friends.

14 Ye are my friends if ye practise whatever I command you.

15 I call you no longer bondmen, for the bondman does not know what his master is doing; but I have called you friends, for all things which I have heard of my Father I have made known to you.

16 Ye have not chosen me, but I have chosen you, and have set you that ye should go and {that} ye should bear fruit, and {that} your fruit should abide, that whatsoever ye shall ask the Father in my name he may give you.

17 These things I command you, that ye love one another.

18 If the world hate you, know that it has hated me before you.

19 If ye were of the world, the world would love its own; but because ye are not of the world, but I have chosen you out of the world, on account of this the world hates you.

20 Remember the word which I said unto you, The bondman is not greater than his master. If they have persecuted me, they will also persecute you; if they have kept my word, they will keep also yours.

21 But they will do all these things to you on account of my name, because they have not known him that sent me.

22 If I had not come and spoken to them, they had not had sin; but now they have no excuse for their sin.

23 He that hates me hates also my Father.

24 If I had not done among them the works which no other one has done, they had not had sin; but now they have both seen and hated both me and my Father.

25 But that the word written in their law might be fulfilled, They hated me without a cause.

26 But when the Comforter is come, whom I will send to you from the Father, the Spirit of truth who goes forth from with the Father, *he* shall bear witness concerning me;

27 and ye too bear witness, because ye are with me from {the} beginning.