1 Mikor pedig elmult a szombat, Mária Magdaléna, és Mária a Jakab [anyja], és Salomé, drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék õt.

2 És korán reggel, a hétnek elsõ napján a sírbolthoz menének napfelköltekor.

3 És mondják vala maguk között: Kicsoda hengeríti el nékünk a követ a sírbolt szájáról?

4 És odatekintvén, láták, hogy a kõ el van hengerítve; mert felette nagy vala.

5 És bemenvén a sírboltba, látának egy ifjút ülni jobb felõl, fehér ruhába öltözve; és megfélemlének.

6 Az pedig monda nékik: Ne féljetek. A Názáreti Jézust keresitek, a ki megfeszíttetett; föltámadott, nincsen itt; ímé a hely, a hová õt helyezék.

7 De menjetek el, mondjátok meg az õ tanítványainak és Péternek, hogy elõttetek megyen Galileába; ott meglátjátok õt, a mint megmondotta néktek.

8 És nagyhamar kijövén, elfutának a sírbolttól, mert félelem és álmélkodás fogta vala el õket; és senkinek semmit sem szólának, mert félnek vala.

9 Mikor pedig reggel, a hétnek elsõ napján föltámadott vala, megjelenék elõször Mária Magdalénának, a kibõl hét ördögöt ûzött vala ki.

10 Ez elmenvén, megjelenté azoknak, a kik vele valának [és] keseregnek és sírnak vala.

11 Azok pedig mikor hallották, hogy él és õ látta vala, nem hivék.

12 Ezután pedig közülök kettõnek jelenék meg más alakban, útközben, mikor a mezõre mennek vala.

13 Ezek is elmenvén, megjelenték a többieknek; ezeknek sem hivének.

14 Azután, mikor asztalnál ülnek vala megjelenék magának a tizenegynek, és szemükre hányá az õ hitetlenségöket és keményszívûségöket, hogy azoknak, a kik õt feltámadva látták vala, nem hivének,

15 És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden teremtésnek.

16 A ki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül; a ki pedig nem hiszen, elkárhozik.

17 Azokat pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket ûznek; új nyelveken szólnak.

18 Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.

19 Az Úr azért, minekutána szólott vala nékik, felviteték a mennybe, és üle az Istennek jobbjára.

20 Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velök, és megerõsítvén az ígét a jelek által, a melyek követik vala. Ámen!

1 And the sabbath being {now} past, Mary of Magdala, and Mary the {mother} of James, and Salome, bought aromatic spices that they might come and embalm him.

2 And very early on the first {day} of the week they come to the sepulchre, the sun having risen.

3 And they said to one another, Who shall roll us away the stone out of the door of the sepulchre?

4 And when they looked, they see that the stone has been rolled {away}, for it was very great.

5 And entering into the sepulchre, they saw a young man sitting on the right, clothed in a white robe, and they were amazed and alarmed;

6 but he says to them, Be not alarmed. Ye seek Jesus, the Nazarene, the crucified one. He is risen, he is not here; behold the place where they had put him.

7 But go, tell his disciples and Peter, he goes before you into Galilee; there shall ye see him, as he said to you.

8 And they went out, and fled from the sepulchre. And trembling and excessive amazement possessed them, and they said nothing to any one, for they were afraid.

9 Now when he had risen very early, the first {day} of the week, he appeared first to Mary of Magdala, out of whom he had cast seven demons.

10 *She* went and brought word to those that had been with him, {who were} grieving and weeping.

11 And when these heard that he was alive and had been seen of her, they disbelieved {it}.

12 And after these things he was manifested in another form to two of them as they walked, going into the country;

13 and *they* went and brought word to the rest; neither did they believe them.

14 Afterwards as they lay at table he was manifested to the eleven, and reproached {them with} their unbelief and hardness of heart, because they had not believed those who had seen him risen.

15 And he said to them, Go into all the world, and preach the glad tidings to all the creation.

16 He that believes and is baptised shall be saved, and he that disbelieves shall be condemned.

17 And these signs shall follow those that have believed: in my name they shall cast out demons; they shall speak with new tongues;

18 they shall take up serpents; and if they should drink any deadly thing it shall not injure them; they shall lay hands upon the infirm, and they shall be well.

19 The Lord therefore, after he had spoken to them, was taken up into heaven, and sat at the right hand of God.

20 And they, going forth, preached everywhere, the Lord working with {them}, and confirming the word by the signs following upon {it}.