1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megõrizze a te elméd;
2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendõs életet, és békességet hoznak néked bõven.
3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei elõtt.
5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédbõl; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
6 Minden te útaidban megismered õt; akkor õ igazgatja a te útaidat.
7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
8 Egészség lesz [ez] a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjébõl.
10 Eképen megtelnek a te csûreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az õ dorgálását.
12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az õ fiát, a kit kedvel.
13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörûségeid nem hasonlíthatók hozzá.
16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
17 Az õ útai gyönyörûséges útak, és minden ösvényei: békesség.
18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erõsítette az eget értelemmel.
20 Az õ tudománya által fakadtak ki a mélységbõl [a vizek,] és a felhõk csepegnek harmatot,
21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtõl, õrizd meg az igaz [bölcseséget,] és a meggondolást!
22 És lesznek [ezek] élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörûséges lesz a te álmod.
25 Ne félj a hirtelen való félelemtõl, és a gonoszok pusztításától, ha eljõ;
26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megõrzi a te lábadat a fogságtól.
27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, [a mit kér.]
29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott õ együtt ül bátorságosan te veled.
30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
31 Ne irígykedjél az erõszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az õ titka.
33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
34 Ha kik csúfolók, õ megcsúfolja [azokat;] a szelídeknek pedig ád kedvességet.
35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
1 Mia filo! ne forgesu mian instruon, Kaj via koro konservu miajn ordonojn.
2 Ĉar ili akirigos al vi longan vivon, Jarojn de vivo kaj paco.
3 Favoro kaj vero vin ne forlasu; Alligu ilin al via kolo, Skribu ilin sur la tabeloj de via koro.
4 Kaj vi trovos favoron kaj bonan opinion Ĉe Dio kaj homoj.
5 Fidu la Eternulon per via tuta koro, Kaj ne fidu vian prudenton.
6 Konsciu Lin en ĉiuj viaj vojoj, Kaj Li ĝustigos vian iradon.
7 Ne opiniu vin saĝa; Timu la Eternulon, kaj deturnu vin de malbono.
8 Ĉi tio estos saniga por via korpo, Kaj bona nutro por viaj ostoj.
9 Faru honoron al la Eternulo el via havo Kaj el la unuavenaĵo de ĉiuj viaj rikoltoj:
10 Tiam viaj grenejoj tute pleniĝos, Kaj viaj vinpremejoj superbordigos moston.
11 La instruon de la Eternulo, ho mia filo, ne malŝatu; Kaj ne deturnu vin, kiam Li faras al vi punon;
12 Ĉar kiun la Eternulo amas, tiun Li punkorektas, Kiel patro la filon, en kiu li havas plezuron.
13 Feliĉa estas la homo, kiu trovis saĝon, Kaj la homo, kiu akiris prudenton;
14 Ĉar estas pli bone ĝin aĉeti, ol aĉeti arĝenton, Kaj ĝia rikoltaĵo estas pli bona, ol pura oro.
15 Ĝi estas pli kara, ol juveloj; Kaj nenio, kion vi povus deziri, povas esti komparata kun ĝi.
16 Longa vivo estas en ĝia dekstra mano; Riĉo kaj gloro estas en ĝia maldekstra mano.
17 Ĝiaj vojoj estas vojoj agrablaj, Kaj ĉiuj ĝiaj vojetoj estas paco.
18 Ĝi estas arbo de vivo por tiuj, kiuj ĝin ekkaptis; Kaj feliĉaj estas tiuj, kiuj ĝin posedas.
19 La Eternulo per saĝo fondis la teron; Per prudento Li aranĝis la ĉielon.
20 Per Lia ĉionsciado disiĝis abismoj; Kaj la nuboj elverŝas roson.
21 Mia filo! ili ne foriru de viaj okuloj; Konservu klarecon de la kapo kaj prudenton:
22 Ili estos vivo por via animo, Kaj ornamo por via kolo.
23 Tiam vi iros sendanĝere vian vojon, Kaj via piedo ne falpuŝiĝos.
24 Kiam vi kuŝiĝos dormi, vi ne timos; Kaj kiam vi kuŝos, via dormo estos agrabla.
25 Ne timu subitan teruron, Nek pereigon, kiu povus veni de malbonuloj;
26 Ĉar la Eternulo estos via helpo, Kaj gardos vian piedon kontraŭ reto.
27 Ne rifuzu bonon al la bezonantoj, Se via mano havas la forton por fari.
28 Kiam vi havas ĉe vi, ne diru al via proksimulo: Iru kaj revenu, kaj morgaŭ mi donos.
29 Ne pripensu malbonon kontraŭ via proksimulo, Kiam li kun konfido loĝas ĉe vi.
30 Ne malpacu kun iu senkaŭze, Se li ne faris al vi malbonon.
31 Ne enviu rabemulon, Kaj elektu neniun el liaj vojoj;
32 Ĉar la perversulojn la Eternulo abomenas, Kaj Sian intencon Li malkaŝas al la piuloj.
33 Malbeno de la Eternulo estas en la domo de malbonulo, Kaj la loĝejon de piuloj Li benas.
34 La mokantojn Li mokas, Kaj al la humiluloj Li donas favoron.
35 Honoron heredas saĝuloj; Sed malsaĝuloj forportas honton.