1 Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
2 Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
3 És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
4 Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az õ markába? Kicsoda kötötte a vizet az õ köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
5 Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
6 Ne tégy az õ beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
7 Kettõt kérek tõled; ne tartsd meg én tõlem, mielõtt meghalnék.
8 A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tõlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendõ eledellel.
9 Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
10 Ne rágalmazd a szolgát az õ uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bûnhõdnöd ne kelljen.
11 [Van oly] nemzetség, a ki az õ atyját átkozza, és az õ anyját nem áldja.
12 [Van] nemzetség, a ki a maga szemei elõtt tiszta, pedig az õ rútságából ki nem tisztíttatott.
13 [Van] kevély szemû nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
14 [Van] olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földrõl, és az emberek közül a szûkölködõket.
15 A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
16 A sír és a meddõ asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tûz nem mondja: elég!
17 A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
18 E három megfoghatatlan elõttem, és e négy dolgot nem tudom:
19 A keselyûnek útát az égben, a kígyónak útát a kõsziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
20 Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
21 Három [dolog] alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
22 A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
23 A gyûlölt asszony alatt, ha [mégis] férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az õ asszonyának.
24 E négy apró állata [van] a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
25 A hangyák erõtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
26 A marmoták nem hatalmas nép, mégis kõsziklán csinálják az õ házokat;
27 Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
28 A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
29 Három állat van, a mely szépen jár, sõt négy, a mely jól jár.
30 Az oroszlán, a hõs a vadak között, mely el nem fut senki elõl;
31 A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
32 Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
33 Mert [miképen] a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az õ orrát, vért hoz ki: [úgy] a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.
1 Vortoj de Agur, filo de Jake. Profeta parolo de tiu viro al Itiel, al Itiel kaj Ukal.
2 Mi estas la plej malklera homo, Kaj homan prudenton mi ne posedas.
3 Kaj mi ne lernis saĝon, Kaj pri la Sanktulo mi ne havas ekkonon.
4 Kiu leviĝis en la ĉielon, kaj malleviĝis? Kiu kolektis la venton en siajn mankavojn? Kiu ligis la akvon en la veston? Kiu aranĝis ĉiujn limojn de la tero? Kia estas lia nomo? kaj kia estas la nomo de lia filo? Ĉu vi scias?
5 Ĉiu diro de Dio estas pura; Li estas ŝildo por tiuj, kiuj Lin fidas.
6 Ne aldonu al Liaj vortoj, Por ke Li ne punu vin, kaj por ke vi ne aperu mensoganto.
7 Du aferojn mi petis de Vi; Ne rifuzu al mi, antaŭ ol mi mortos:
8 Falsaĵon kaj mensogaĵon forigu de mi; Malriĉecon kaj riĉecon ne donu al mi; Nutru min per tiom da pano, kiom mi bezonas.
9 Ĉar alie mi eble trosatiĝus kaj neus, kaj dirus:Kiu estas la Eternulo? Aŭ eble mi malriĉiĝus kaj ŝtelus, Kaj malbonuzus la nomon de mia Dio.
10 Ne kalumniu sklavon antaŭ lia sinjoro, Por ke li ne malbenu vin kaj vi ne fariĝu kulpulo.
11 Estas generacio, kiu malbenas sian patron Kaj ne benas sian patrinon;
12 Generacio, kiu estas pura en siaj okuloj Kaj tamen ne laviĝis de siaj malpuraĵoj;
13 Generacio, kiu tiel alte tenas siajn okulojn Kaj tiel levas siajn palpebrojn;
14 Generacio, kies dentoj estas glavoj kaj kies makzeloj estas tranĉiloj, Por formanĝi la malriĉulojn de la tero kaj la mizerulojn inter la homoj.
15 Hirudo havas du filinojn, kiuj krias:Donu, donu; Ili tri neniam satiĝas. Kvar objektoj ne diras:Sufiĉe:
16 Ŝeol; senfrukta ventro; la tero ne satiĝas de akvo; kaj la fajro ne diras:Sufiĉe.
17 Okulon, kiu mokas la patron Kaj malŝatas obeadon al la patrino, Elpikos korvoj ĉe la rivero kaj formanĝos aglidoj.
18 Tri aferoj estas nekompreneblaj por mi, Kaj kvaran mi ne scias:
19 La vojon de aglo en la aero; La vojon de serpento sur roko; La vojon de ŝipo meze de la maro; Kaj la vojon de viro ĉe virgulino.
20 Tia estas la vojo de virino adultanta: Ŝi manĝas, viŝas la buŝon, Kaj diras:Mi faris nenian pekon.
21 Sub tri objektoj tremas la tero, Kaj kvar ĝi ne povas porti:
22 Sklavon, kiam li fariĝis reĝo; Malsaĝulon, kiam li tro satiĝis de pano;
23 Malamatan virinon, kiam ŝi edziniĝis, Kaj sklavinon, kiam ŝi elpelis sian sinjorinon.
24 Kvar estas malgranduloj sur la tero, Kaj tamen ili estas tre saĝaj:
25 La formikoj, popolo ne forta, Tamen ili en somero pretigas al si manĝaĵon;
26 La hirakoj, popolo senforta, Tamen ili faras siajn domojn en la roko;
27 La akridoj ne havas reĝon, Kaj tamen ili ĉiuj eliras en vicoj;
28 La lacerto kroĉiĝas per siaj manoj, Tamen ĝi estas en reĝaj palacoj.
29 Ekzistas tri, kiuj bone iras, Kaj kvar, kiuj marŝas bele:
30 La leono, plej forta el la bestoj, Cedas al neniu;
31 Cervo kun bonaj lumboj; virkapro; Kaj reĝo, kiun neniu povas kontraŭstari.
32 Se vi agis malsaĝe pro via fiereco, Kaj se vi intencis malbonon, Tiam metu la manon sur la buŝon.
33 Ĉar batado de lakto produktas buteron, Ekbato de nazo aperigas sangon, Kaj incitado de kolero kaŭzas malpacon.