1 Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélbõl, és monda:

2 Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!

3 Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy?

4 És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgõ hangon szólasz- é, mint õ?

5 Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsõséggel és fenséggel!

6 Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss meg minden kevélyt és alázd meg õket!

7 Láss meg minden kevélyt és törd meg õket, és a gonoszokat az õ helyükön tipord le!

8 Rejtsd el õket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:

9 Akkor én is dicsõítlek, hogy megtartott téged a te jobbkezed!

10 Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fûvel él, mint az ökör!

11 Nézd csak az erejét az õ ágyékában, és az õ erõsségét hasának izmaiban!

12 Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.

13 Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.

14 Az Isten alkotásainak remeke ez, az õ teremtõje adta meg néki fegyverét.

15 Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mezõ minden vadja ott játszadozik.

16 Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.

17 Befedezi õt a lótuszfák árnyéka, [és] körülveszik õt a folyami fûzfák.

18 Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.

19 Megfoghatják-é õt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tõrökkel?!

20

21

22

23

24

1 Moreover the LORD answered Job, and said, 2 Shall he that contendeth with the Almighty instruct him? he that reproveth God, let him answer it.

3 Then Job answered the LORD, and said, 4 Behold, I am vile; what shall I answer thee? I will lay mine hand upon my mouth. 5 Once have I spoken; but I will not answer: yea, twice; but I will proceed no further.

6 Then answered the LORD unto Job out of the whirlwind, and said, 7 Gird up thy loins now like a man: I will demand of thee, and declare thou unto me. 8 Wilt thou also disannul my judgment? wilt thou condemn me, that thou mayest be righteous? 9 Hast thou an arm like God? or canst thou thunder with a voice like him? 10 Deck thyself now with majesty and excellency; and array thyself with glory and beauty. 11 Cast abroad the rage of thy wrath: and behold every one that is proud, and abase him. 12 Look on every one that is proud, and bring him low; and tread down the wicked in their place. 13 Hide them in the dust together; and bind their faces in secret. 14 Then will I also confess unto thee that thine own right hand can save thee.

15 Behold now behemoth, which I made with thee; he eateth grass as an ox. 16 Lo now, his strength is in his loins, and his force is in the navel of his belly. 17 He moveth his tail like a cedar: the sinews of his stones are wrapped together. 18 His bones are as strong pieces of brass; his bones are like bars of iron. 19 He is the chief of the ways of God: he that made him can make his sword to approach unto him. 20 Surely the mountains bring him forth food, where all the beasts of the field play. 21 He lieth under the shady trees, in the covert of the reed, and fens. 22 The shady trees cover him with their shadow; the willows of the brook compass him about. 23 Behold, he drinketh up a river, and hasteth not: he trusteth that he can draw up Jordan into his mouth. 24 He taketh it with his eyes: his nose pierceth through snares.