1 Essas coisas chegaram aos ouvidos de Jabim, rei de Hazor. E ele mandou mensageiros aos seguintes reis: a Jobabe, rei de Madom; aos reis de Sinrom e Acsafe; 2 aos reis da região montanhosa, ao norte; aos do vale do Jordão, ao sul do lago da Galileia; e aos da planície e do litoral, perto de Dor. 3 Também enviou mensageiros aos cananeus dos dois lados do rio Jordão, aos amorreus, aos heteus, aos perizeus, aos jebuseus da região montanhosa e aos heveus, que viviam ao pé do monte Hermom, na terra de Mispa. 4 Eles foram com todos os seus soldados — um exército com tantos homens quantos são os grãos de areia da praia do mar. Tinham também muitos cavalos e carros de guerra. 5 Todos esses reis juntaram os seus soldados e acamparam perto do riacho de Merom, para lutar contra o povo de Israel.
6 O Senhor Deus disse a Josué:
— Não fique com medo deles. Amanhã, a esta mesma hora, eu matarei toda essa gente para Israel. Você aleijará os cavalos deles e queimará os seus carros.
7 Assim Josué e todos os seus soldados atacaram de surpresa perto do riacho de Merom, 8 e o Senhor Deus deu a vitória aos israelitas. Eles atacaram os inimigos e os perseguiram até a grande Sidom e Misrefote-Maim e até o vale de Mispa, a leste. Continuaram a lutar até matarem todos os inimigos. 9 Josué fez como o Senhor havia mandado: aleijou os cavalos deles e queimou os seus carros de guerra.
10 Então Josué voltou, tomou a cidade de Hazor e matou o seu rei. Nesse tempo Hazor era o mais poderoso de todos esses reinos. 11 Os israelitas mataram todos os moradores, e a cidade foi queimada. 12 Josué tomou todas essas cidades e os seus reis. Matou todos, conforme a ordem de Moisés, servo do Senhor. 13 Mas os israelitas não queimaram nenhuma das cidades construídas sobre ruínas , a não ser Hazor, que Josué incendiou. 14 Os israelitas ficaram com todos os objetos de valor e com o gado dessas cidades. Mas todas as pessoas foram mortas; não ficou ninguém vivo. 15 O Senhor tinha dado essas ordens ao seu servo Moisés; Moisés as deu a Josué, e Josué obedeceu. Ele fez tudo o que o Senhor havia mandado Moisés fazer.
16 Josué tomou toda aquela terra, isto é, a região montanhosa de Judá, toda a região sul, toda a terra de Gosém, as planícies de Judá, o vale do Jordão e também a região montanhosa e as planícies do litoral de Israel. 17 Essa região ia desde o monte Halaque, perto de Seir, até Baal-Gade, no vale do Líbano, ao pé do monte Hermom. Josué matou todos os reis desses lugares 18 nas guerras que fez por longo tempo contra eles. 19 Nenhuma dessas cidades fez acordos de paz com Israel, a não ser Gibeão, onde moravam alguns heveus. As outras cidades foram tomadas na guerra. 20 O Senhor Deus fez com que os moradores dessas cidades teimassem em lutar contra o povo de Israel, para que, assim, fossem completamente destruídos e mortos sem dó nem piedade. O Senhor havia ordenado isso a Moisés.
21 Nessa ocasião Josué foi e acabou com os gigantes anaquins que viviam nas montanhas: em Hebrom, Debir, Anabe e em toda a região montanhosa de Judá e de Israel. Josué acabou completamente com eles e destruiu as suas cidades. 22 Nenhum dos anaquins ficou na terra de Israel. Somente alguns continuaram a viver nas cidades de Gaza, Gate e Asdode. 23 Como o Senhor havia ordenado a Moisés, Josué tomou a terra e a deu aos israelitas para ser propriedade deles. Ele dividiu a terra e deu uma parte a cada tribo.
E assim a guerra acabou.
1 Amikor meghallotta ezt Jábín, Hácór királya, üzenetet küldött Jóbábhoz, Mádón királyához, Simrón királyához, Aksáf királyához,
2 és azokhoz a királyokhoz, akik az északi hegyvidéken laktak, meg a Kinnerettől délre levő síkságon, Sefélá-alföldön, meg a Dór mellett levő nyugati dombvonulaton;
3 a keleten és nyugaton lakó kánaániakhoz, az emóriakhoz, a hettitákhoz, a perizziekhez és jebúsziakhoz a hegyvidékre és a Hermón alatt lakó hivviekhez Micpá földjére.
4 Ezek kivonultak egész táborukkal. Annyi volt a nép, mint a tenger partján a homok; ló és harci kocsi is igen sok volt.
5 Mindezek a királyok egyesültek, és amikor megérkeztek, közösen ütöttek tábort a Méróm vizénél, hogy harcoljanak Izráel ellen.
6 Akkor ezt mondta az ÚR Józsuénak: Ne félj tőlük, mert holnap ilyenkor Izráelnek adom mindnyájukat halálra sebezve. Vágd át lovaik inát, és gyújtsd fel harci kocsijaikat!
7 Józsué hirtelen rájuk tört egész hadseregével a Méróm vizénél, és megtámadta őket.
8 Az ÚR pedig Izráel kezébe adta őket. Megverték, és üldözték őket Szídón-Rabbáig és Miszrefót-Májimig, és a Micpe-völgyig kelet felé. Megverték őket, senkit sem hagytak elmenekülni.
9 Úgy tett velük Józsué, ahogyan meghagyta neki az ÚR: Lovaik inát átvágatta, harci kocsijaikat pedig fölgyújtotta.
10 Akkor visszafordult Józsué, elfoglalta Hácórt, királyát pedig megölte karddal. Mindezeknek a királyságoknak Hácór volt azelőtt a fővárosa.
11 Kardélre hányta, kiirtotta a benne levő élőlényeket mind, nem maradt meg egyetlen élő sem; Hácórt pedig fölperzselte.
12 Ezeknek a királyoknak minden városát elfoglalta Józsué királyaikkal együtt, és kardélre hányta, kiirtotta őket, ahogyan Mózes, az ÚR szolgája parancsolta neki.
13 De a halmokon álló városokat nem perzselte föl Izráel, egyedül csak Hácórt perzselte fel Józsué.
14 Ezeknek a városoknak minden zsákmánya és állata Izráel fiainak zsákmánya lett. Csak az embereket hányták kardélre, amíg mindenkit ki nem pusztítottak. Nem hagytak meg egy lelket sem.
15 Ahogyan az ÚR megparancsolta szolgájának, Mózesnek, úgy parancsolta meg Mózes Józsuénak, és úgy cselekedett Józsué. Semmiben sem tért el attól, amit az ÚR Mózesnek parancsolt.
16 Így foglalta el Józsué azt az egész országot: A hegyvidéket, az egész Délvidéket és Gósen egész földjét, a Sefélá-alföldet és a síkságot, Izráel hegyvidékét és alföldjét,
17 a Kopaszhegytől, amely Széír irányában emelkedik, Baal-Gádig, mely a Libánon völgyében a Hermón-hegy lábánál fekszik. Összes királyukat elfogta, levágta, megölte.
18 Hosszú ideig viselt háborút Józsué ezek ellen a királyok ellen.
19 Egyetlen város sem köthetett békét Izráel fiaival, csak a Gibeónban lakó hivviek. Mindent harcban foglaltak el.
20 Mert az ÚR megkeményítette a szívüket, hogy harcoljanak Izráel ellen. Ezért Izráel kiirtotta őket, nem volt irgalom számukra, hanem kipusztították őket, ahogyan az ÚR parancsolta Mózesnek.
21 Abban az időben elment Józsué, és kipusztította az anákokat a hegyvidékről, Hebrónból, Debirből, Anábból, Júda egész hegységéből és Izráel egész hegységéből. Városaikkal együtt kiirtotta őket Józsué.
22 Nem maradtak anákok Izráel fiainak földjén, csak Gázában, Gátban és Asdódban maradtak meg.
23 Így foglalta el Józsué az egész országot, egészen úgy, ahogyan az ÚR megígérte Mózesnek. Józsué pedig átadta azt Izráelnek, hogy birtokolják, mindegyik törzs a maga részét. És béke lett az országban a háború után.