1 Jesus disse aos seus discípulos:
— Sempre vão acontecer coisas que fazem com que as pessoas caiam em pecado, mas ai do culpado! 2 Seria melhor para essa pessoa que ela fosse jogada no mar com uma grande pedra de moinho amarrada no pescoço do que fazer com que um destes pequeninos peque. 3 Tenham cuidado! Se o seu irmão pecar, repreenda-o; se ele se arrepender, perdoe. 4 Se pecar contra você sete vezes num dia e cada vez vier e disser: "Me arrependo", então perdoe.
5 Os apóstolos pediram ao Senhor:
— Aumente a nossa fé.
6 E ele respondeu:
— Se a fé que vocês têm fosse do tamanho de uma semente de mostarda, vocês poderiam dizer a esta figueira brava: "Arranque-se pelas raízes e vá se plantar no mar!" E ela obedeceria.
7 Jesus disse:
— Façam de conta que um de vocês tem um empregado que trabalha na lavoura ou cuida das ovelhas. Quando ele volta do campo, será que você vai dizer: "Venha depressa e sente-se à mesa"? 8 Claro que não! Pelo contrário, você dirá: "Prepare o jantar para mim, ponha o avental e me sirva enquanto eu como e bebo. Depois você pode comer e beber." 9 Por acaso o empregado merece agradecimento porque obedeceu às suas ordens? 10 Assim deve ser com vocês. Depois de fazerem tudo o que foi mandado, digam: "Somos empregados que não valem nada porque fizemos somente o nosso dever."
11 Jesus continuava viajando para Jerusalém e passou entre as regiões da Samaria e da Galileia. 12 Quando estava entrando num povoado, dez leprosos foram se encontrar com ele. Eles pararam de longe 13 e gritaram:
— Jesus, Mestre, tenha pena de nós!
14 Jesus os viu e disse:
— Vão e peçam aos sacerdotes que examinem vocês.
Quando iam pelo caminho, eles foram curados. 15 E, quando um deles, que era samaritano, viu que estava curado, voltou louvando a Deus em voz alta. 16 Ajoelhou-se aos pés de Jesus e lhe agradeceu. 17 Jesus disse:
— Os homens que foram curados eram dez. Onde estão os outros nove? 18 Por que somente este estrangeiro voltou para louvar a Deus?
19 E Jesus disse a ele:
— Levante-se e vá. Você está curado porque teve fé.
20 Alguns fariseus perguntaram a Jesus quando ia chegar o Reino de Deus. Ele respondeu:
— Quando o Reino de Deus chegar, não será uma coisa que se possa ver. 21 Ninguém vai dizer: "Vejam! Está aqui" ou "Está ali". Porque o Reino de Deus está dentro de vocês.
22 Então ele disse aos discípulos:
— Chegará o tempo em que vocês vão querer ver um dos dias em que o Filho do Homem já tiver chegado, mas não verão. 23 Alguns vão dizer a vocês: "Olhem aqui" ou "Olhem ali"; porém não saiam para procurá-lo. 24 Porque, assim como o relâmpago brilha de uma ponta do céu até a outra, assim será no dia em que o Filho do Homem vier. 25 Mas primeiro ele precisa sofrer e ser rejeitado pelo povo de hoje. 26 Como foi no tempo de Noé, assim também será nos dias de antes da vinda do Filho do Homem. 27 Todos comiam e bebiam, e os homens e as mulheres casavam, até o dia em que Noé entrou na barca. Depois veio o dilúvio e matou todos. 28 A mesma coisa aconteceu no tempo de Ló. Todos comiam e bebiam, compravam e vendiam, plantavam e construíam. 29 No dia em que Ló saiu de Sodoma, choveu do céu fogo e enxofre e matou todos. 30 Assim será o dia em que o Filho do Homem aparecer. 31 Aí quem estiver em cima da sua casa, no terraço, desça, e fuja logo, e não perca tempo entrando na casa para pegar as suas coisas. E quem estiver no campo não volte para casa. 32 Lembrem da mulher de Ló. 33 A pessoa que procura os seus próprios interesses nunca terá a vida verdadeira; mas quem esquece a si mesmo terá a vida verdadeira. 34 Naquela noite duas pessoas estarão dormindo numa mesma cama. Eu afirmo a vocês que uma será levada, e a outra, deixada. 35 Duas mulheres estarão moendo trigo juntas: uma será levada, e a outra, deixada. 36 [Naquele dia, dois homens estarão trabalhando na fazenda: um será levado, e o outro, deixado.]
37 Então os discípulos perguntaram:
— Senhor, onde vai ser isso?
Ele respondeu:
— Onde estiver o corpo de um morto, aí se ajuntarão os urubus.
1 Azután így szólt tanítványaihoz: "Lehetetlen, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, aki által esnek.
2 Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik, mintsem egyet is megbotránkoztasson a kicsinyek közül.
3 Vigyázzatok magatokra!" Ha vétkezik ellened atyádfia, figyelmeztesd, és ha megbánja, bocsáss meg neki.
4 És ha naponta hétszer vétkezik ellened, és hétszer tér vissza hozzád ezt mondva: Megbántam - bocsáss meg neki."
5 Az apostolok így szóltak az Úrhoz: "Növeld a hitünket!"
6 Az Úr ezt válaszolta: "Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és így szólnátok ehhez a vadfügefához: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben - az engedelmeskedne nektek."
7 "Ki az közületek, aki ezt mondja szolgájának, amikor az szántás és legeltetés után megjön a mezőről: Jöjj ide hamar, és ülj az asztalhoz!
8 Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts nekem valami vacsorára valót, övezd fel magadat, és szolgálj fel nekem, míg eszem és iszom, te majd azután egyél és igyál!?
9 Vajon megköszöni-e annak a szolgának, hogy teljesítette, amit parancsolt neki?
10 Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt."
11 Amikor útban volt Jeruzsálem felé, Samária és Galilea között haladt át.
12 Amint beért egy faluba, szembejött vele tíz leprás férfi, akik távol megálltak,
13 és kiáltozva kérték: "Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!"
14 Amikor meglátta őket, így szólt hozzájuk: "Menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak." És amíg odaértek, megtisztultak.
15 Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent.
16 Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. Ez pedig samáriai volt.
17 Jézus ekkor így szólt: "Vajon nem tízen tisztultak-e meg? Hol van a többi kilenc?
18 Nem akadt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?"
19 És ezt mondta az Úr: "Kelj fel, menj el, hited megtartott téged."
20 Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, így válaszolt nekik: "Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember jelekből következtethetne rá.
21 Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! - Mert az Isten országa közöttetek van!"
22 A tanítványoknak pedig ezt mondta: "Jönnek majd napok, amikor szeretnétek akár egyetlen egyet is látni az Emberfiának napjai közül, de nem láttok.
23 Ha ezt mondják majd nektek: Íme, ott, vagy íme, itt van, ne menjetek oda, és ne fussatok utána!
24 Mert ahogyan a villám cikázik, és az ég aljától az ég aljáig egyszerre villan fel és fénylik, úgy jön el az Emberfia is az ő napján.
25 Előbb azonban még sokat kell neki szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől.
26 És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is:
27 ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az özönvíz, és elpusztított mindenkit.
28 Éppen úgy lesz, mint ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek;
29 de amely napon Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és elpusztított mindenkit.
30 Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik.
31 Aki azon a napon a háztetőn lesz, a holmija pedig a házban, ne jöjjön le, hogy elvigye, és aki a mezőn lesz, az se forduljon vissza.
32 Emlékezzetek Lót feleségére!
33 Aki meg akarja tartani az életét, elveszti, aki pedig elveszti, megtartja azt.
34 Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik.
35 Két asszony őröl ugyanott, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik.
36 (Ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.)"
37 Azok pedig ezt kérdezték tőle: "Hol, Uram?" Ő pedig így felelt: "Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk is."