1 O Senhor Deus deu a Moisés 2 as seguintes leis para o povo de Israel:

Quando uma pessoa que foi separada para o serviço do Senhor Deus quiser ficar livre do seu compromisso, ela pagará um preço certo, 3 de acordo com a tabela oficial.

Os homens de vinte a sessenta anos de idade pagarão cinquenta barras de prata , 4 e as mulheres da mesma idade pagarão trinta. 5 Os jovens de cinco a vinte anos de idade pagarão vinte barras de prata, e as jovens pagarão dez. 6 Os meninos de um mês a cinco anos pagarão cinco barras de prata, e as meninas pagarão três. 7 Os homens de sessenta anos para cima pagarão quinze barras de prata, e as mulheres pagarão dez. 8 Se a pessoa for pobre e não puder pagar a quantia marcada, ela irá falar com o sacerdote, e ele cobrará o que a pessoa puder pagar.

9 Quando alguém promete a Deus, o Senhor, um animal que pode ser oferecido em sacrifício, esse animal é considerado sagrado 10 e não poderá ser trocado por outro, seja melhor ou pior. Mas, se houver troca, então os dois animais pertencem ao Senhor.

11 Se o animal for impuro, isto é, um dos animais que o Senhor não aceita, então o dono o levará ao sacerdote 12 para que ele veja quanto vale. O sacerdote dará o preço de acordo com a condição do animal. 13 Se o dono quiser tornar a comprar o animal, ele pagará o preço, mais um quinto.

14 Quando alguém dedicar a sua casa a Deus, o Senhor, o sacerdote fará a avaliação da casa de acordo com a sua condição e dará o preço. 15 Se o dono quiser tornar a comprar a casa, pagará o preço, mais um quinto.

16 Se alguém oferecer para o serviço de Deus, o Senhor, uma parte dos terrenos que recebeu do pai, o sacerdote fará a avaliação do terreno de acordo com a quantidade de sementes necessária para semeá-lo, na base de cinquenta barras de prata por cem quilos de cevada. 17 Se ele dedicar o terreno a Deus no Ano da Libertação, o terreno valerá o preço máximo; 18 mas, se for depois do Ano da Libertação, o sacerdote calculará o seu valor, tendo como base os anos que ainda faltarem para o seguinte Ano da Libertação, e assim o preço será mais baixo. 19 Se o dono do terreno quiser tornar a comprá-lo, ele pagará o preço calculado, mais um quinto. 20 Mas, se não quiser tornar a comprá-lo ou se outra pessoa o comprar, ele perderá o direito de tornar a comprá-lo. 21 No Ano da Libertação, quando o terreno ficar livre, ele será oferecido para o serviço de Deus, o Senhor; é um terreno sagrado que pertence aos sacerdotes.

22 Se alguém oferecer para o serviço de Deus, o Senhor, um terreno que comprou, 23 o sacerdote calculará o valor do terreno, tendo como base os anos que ainda faltarem para o Ano da Libertação. Nesse mesmo dia o homem pagará o preço total e oferecerá o dinheiro para o serviço do Senhor. 24 No seguinte Ano da Libertação o terreno voltará a pertencer ao seu dono, isto é, ao homem que o recebeu como herança.

25 Todos os preços serão calculados de acordo com a tabela oficial; a barra padrão, o siclo, vale vinte geras.

26 A primeira cria das vacas, ovelhas ou cabras pertence a Deus, o Senhor. Portanto, ninguém poderá oferecê-la ao Senhor, pois já pertence a ele. 27 Mas a primeira cria de um animal impuro poderá ser comprada de novo; deverá ser pago o preço da tabela, mais um quinto. Se não for comprada de novo, a cria poderá ser vendida pelo preço da tabela.

28 Ninguém poderá vender ou tornar a comprar uma coisa, seja pessoa, animal ou terreno, que tiver sido dedicada para ser usada somente no serviço de Deus, o Senhor . É uma coisa sagrada e pertence completamente ao Senhor. 29 Nem mesmo uma pessoa que tenha sido dedicada assim poderá ser comprada de novo; ela será morta.

30 A décima parte das colheitas, tanto dos cereais como das frutas, pertence a Deus, o Senhor, e será dada a ele. 31 Se o dono quiser tornar a comprar alguma porção dessa décima parte, pagará o preço marcado, mais um quinto.

32 De cada dez animais domésticos um pertence a Deus, o Senhor. Quando o dono contar o seu gado e as suas ovelhas e cabras, cada décimo animal pertencerá ao Senhor, 33 qualquer que seja a condição do animal. O dono não poderá trocar um animal por outro. Mas, se houver troca, então os dois animais pertencem ao Senhor e não poderão ser comprados de novo.

34 Foram esses os mandamentos que o Senhor Deus deu a Moisés, no monte Sinai, para o povo de Israel.

1 Azután így beszélt Mózeshez az ÚR:

2 Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha valaki különleges fogadalmat tesz, föl kell becsülni az ÚRnak szánt személyeket.

3 Ha férfit kell fölbecsülni, húszévestől hatvanévesig ötven ezüstsekelre becsüld, a szent sekel szerint.

4 Ha pedig asszony az, akkor harminc sekelre becsüld.

5 Ha ötévestől húszévesig való, a fiút húsz sekelre becsüld, a leányt tíz sekelre.

6 Ha egyhónapostól ötévesig való, akkor a fiút öt ezüstsekelre becsüld, a leányt pedig három ezüstsekelre becsüld.

7 Ha hatvanéves, vagy annál idősebb, akkor a férfit tizenöt sekelre becsüld, az asszonyt pedig tíz sekelre.

8 Ha azonban szegényebb, mint amennyire becsülted, akkor állítsák a pap elé, és a pap becsülje meg őt. Aszerint becsülje meg a pap, amilyen módja van a fogadalmat tevőnek.

9 Ha olyan állatról van szó, amilyet áldozatul szoktak bemutatni az ÚRnak, minden olyan, amilyet az ÚRnak szoktak adni, szent.

10 Ne adjanak helyette mást, ne cseréljék ki, se a jót rosszabbra, se a rosszat jobbra, mert ha mégis kicserélnék az állatot egy másik állatra, akkor az is, meg a csereállat is szent lesz.

11 Ha pedig valamilyen tisztátalan állatról van szó, amilyet nem szoktak áldozatul bemutatni az ÚRnak, akkor állítsák oda az állatot a pap elé.

12 Becsülje meg azt a pap, hogy jó-e vagy rossz-e, és ahogyan a pap megbecsülte, úgy legyen.

13 De ha mindenképpen meg akarja azt váltani, akkor tegye hozzá a becsértékének még egy ötödét.

14 Ha valaki a házát szenteli oda szent ajándékul az ÚRnak, akkor a pap becsülje meg, hogy jó-e vagy rossz-e, és a pap által megállapított becsértéket kell számítani.

15 Ha pedig az, aki odaszentelte, meg akarja váltani a házát, akkor tegye hozzá a becsértékének még egy ötödét, és úgy maradjon az övé.

16 Ha valaki ősi birtokából szentel oda valamit az ÚRnak, akkor a vetőmagja szerint kell megbecsülni&#59; egy hómer árpa vetőmag ötven ezüstsekelt ér.

17 Ha az örömünnep évétől fogva szenteli oda valaki a mezejét, akkor a teljes becsértéket kell számítani.

18 De ha az örömünnep után szenteli oda valaki a mezejét, akkor számítsa ki a pap a következő örömünnepig még hátra levő évek számának megfelelő pénzt, és azt vonják le a becsértékből.

19 De ha mindenképpen meg akarja váltani a mezejét az, aki odaszentelte, akkor tegye hozzá becsárának még egy ötödét, és úgy maradjon az övé.

20 Ha pedig nem váltja meg a mezőt, hanem eladja azt a mezőt más valakinek, akkor nem váltható meg többé.

21 Ha az örömünnepen felszabadul a mező, legyen az ÚR szent tulajdona, mint esküvel odaszentelt mező: a pap birtoka legyen.

22 Ha pedig valaki vásárolt mezőt szentel oda az ÚRnak, amely nem ősi birtoka,

23 akkor számítsa ki a pap a becsérték összegét az örömünnep évéig, és a becsértéket még azon a napon oda kell adni az ÚRnak szent ajándékul.

24 Az örömünnep évében visszaszáll a mező arra, akitől vették, akinek ősi birtoka volt az a föld.

25 Mindent a szent sekel szerint becsüljetek fel! Húsz géra ez a pénzegység.

26 Az állat elsőszülöttjét nem kell senkinek sem odaszentelni, mert az mint elsőszülött úgyis az ÚRé, akár szarvasmarha, akár juh, az ÚRé az.

27 Ha azonban áldozatra alkalmatlan az az állat, akkor meg kell váltani becsértéke szerint, hozzáadva még annak egy ötödét. Ha pedig nem váltják meg, akkor adják el becsára szerint.

28 De amit esküvel szentelt valaki tulajdonából az ÚRnak, akár ember, akár állat, akár ősi birtok az, azt nem adhatja el, és nem válthatja meg. Minden esküvel odaszentelt dolog igen szent tulajdona az ÚRnak.

29 Nem lehet megváltani az olyan embert, aki átok miatt került az esküvel odaszenteltek közé, annak meg kell halnia.

30 A föld minden tizede az ÚRé, a földnek a szemes terméséből és a fa gyümölcséből&#59; az ÚR szent tulajdona az.

31 De ha valaki mindenképpen meg akar valamit váltani a tizedéből, tegye még hozzá egyötödét.

32 A marháknak és juhoknak a tizede is, minden tizedik, amely átmegy a pásztorbot alatt, az ÚR szent tulajdona legyen.

33 Nem szabad válogatni a jó és a rossz között, sem kicserélni azt. Ha valaki mégis kicseréli, akkor az is, meg a csereállat is szent lesz, nem váltható meg.

34 Ezek azok a parancsolatok, amelyeket az ÚR parancsolt Mózes által Izráel fiainak a Sínai-hegyen.