1 Ainsi fut achevé tout l'ouvrage que Salomon fit pour la maison de l'Éternel. Puis Salomon fit apporter ce que David, son père, avait consacré: l'argent, l'or et tous les ustensiles; et il les mit dans les trésors de la maison de Dieu.

2 Alors Salomon assembla à Jérusalem les anciens d'Israël, et tous les chefs des tribus, les principaux des pères des enfants d'Israël, pour transporter de la ville de David, qui est Sion, l'arche de l'alliance de l'Éternel.

3 Et tous les hommes d'Israël se réunirent auprès du roi pour la fête; c'était le septième mois.

4 Tous les anciens d'Israël vinrent, et les Lévites portèrent l'arche.

5 Ils transportèrent l'arche, le tabernacle d'assignation, et tous les ustensiles sacrés qui étaient dans le tabernacle; les sacrificateurs et les Lévites les transportèrent.

6 Or le roi Salomon et toute l'assemblée d'Israël réunie auprès de lui étaient devant l'arche, sacrifiant du menu et du gros bétail, en si grand nombre qu'on ne le pouvait ni compter ni nombrer.

7 Et les sacrificateurs portèrent l'arche de l'alliance de l'Éternel à sa place, dans le sanctuaire de la maison, dans le lieu très-saint, sous les ailes des chérubins.

8 Les chérubins étendaient les ailes sur l'endroit où devait être l'arche; et les chérubins couvraient l'arche et ses barres par-dessus.

9 Les barres avaient une longueur telle que leurs extrémités se voyaient en avant de l'arche, sur le devant du sanctuaire; mais elles ne se voyaient point du dehors. Et l'arche a été là jusqu'à ce jour.

10 Il n'y avait dans l'arche que les deux tables que Moïse y avait mises en Horeb, quand l'Éternel traita alliance avec les enfants d'Israël, à leur sortie d'Égypte.

11 Or il arriva, comme les sacrificateurs sortaient du lieu saint (car tous les sacrificateurs présents s'étaient sanctifiés, sans observer l'ordre des classes;

12 Et tous les Lévites qui étaient chantres, Asaph, Héman, Jéduthun, leurs fils et leurs frères, vêtus de fin lin, avec des cymbales, des lyres et des harpes, se tenaient à l'orient de l'autel; et il y avait avec eux cent vingt sacrificateurs, qui sonnaient des trompettes),

13 Lorsque, comme un seul homme, ceux qui sonnaient des trompettes et ceux qui chantaient firent entendre leur voix d'un même accord, pour célébrer et pour louer l'Éternel, et qu'ils firent retentir le son des trompettes, des cymbales et d'autres instruments de musique, et qu'ils célébrèrent l'Éternel, en disant: Car il est bon, car sa miséricorde demeure à toujours! il arriva que la maison de l'Éternel fut remplie d'une nuée;

14 Et les sacrificateurs ne purent s'y tenir pour faire le service, à cause de la nuée; car la gloire de l'Éternel remplissait la maison de Dieu.

1 És elvégezteték az egész mû, a melyet Salamon király csinála az Úr házához. És bevivé Salamon Dávidtól, az õ atyjától, [Istennek] szenteltetett jószágot, az ezüstöt, aranyat és az összes edényeket, és helyhezteté azokat az Isten házának kincsei közé.

2 Akkor Salamon összegyûjté az Izráel véneit és a nemzetségek összes fejedelmeit és az Izráel háznépének fejedelmeit Jeruzsálembe, hogy felvigyék az Úr szövetségének ládáját a Dávid városából, a mely a Sion.

3 És felgyûlének Izráelnek minden férfiai a királyhoz, a hetedik hónak ünnepén.

4 Mikor pedig eljöttek volna mindnyájan az Izráel vénei: felvevék a Léviták a ládát.

5 És felvivék a ládát, a gyülekezet sátorát és minden szent edényeket, a melyek a sátorban valának; felvivék azokat a papok [és] Léviták.

6 Salamon király pedig és az Izráel egész gyülekezete, a mely õ hozzá gyûlt, [megy vala] a láda elõtt, áldozván juhokkal és ökrökkel, a melyek meg sem számláltathatnának, sem meg nem irattathatnának sokaságuk miatt.

7 És bevivék a papok az Úr szövetségének ládáját az õ helyére, az [Isten] házának belsõ részébe, a szentek-szentjébe, a Kérubok szárnyai alá.

8 A Kérubok pedig szárnyaikat kiterjesztik vala a láda felett, és befedezik vala a Kérubok a ládát és annak rúdjait felülrõl.

9 Azután kijebb vonták annak rúdjait, úgy hogy a rudaknak végei láthatók valának a ládán kivül, a legbelsõ rész felõl, de kivülrõl nem voltak láthatók. És ott volt mind e mai napig.

10 Nem volt egyéb a ládában, hanem csak Mózes két táblája, melyeket õ a Hóreb [hegyén] tett vala [abba,] a mikor az Úr szövetséget kötött Izráel fiaival, mikor kijövének Égyiptomból.

11 Lõn pedig, mikor a papok kijöttek a szent helybõl, (mert a papok mindnyájan, a kik ott valának, magokat megszentelték vala és akkor nem kellett megtartaniok az õ sorrendjöket,

12 Annakokáért az énekes Léviták mind, a mennyien valának, Asáf, Hémán, Jedutun, az õ fiaik és testvéreik fehér ruhákban, czimbalmokkal, lantokkal és cziterákkal állanak vala napkelet felõl az oltárnál és õ velök százhúsz kürtölõ pap;

13 Mert a kürtölõknek és éneklõknek tisztök vala egyenlõképen zengeni az Úrnak dícséretére és tiszteletére.) És mikor nagy felszóval énekelnének kürtökkel, czimbalmokkal és [mindenféle] zengõ szerszámokkal, dícsérvén az Urat, hogy õ igen jó és örökkévaló az õ irgalmassága: akkor a ház, az Úrnak háza megtelék köddel,

14 Annyira, hogy meg sem állhattak a papok az õ szolgálatjukban a köd miatt, mert az Úr dicsõsége töltötte vala be az Istennek házát.