Isaías 65

1 "I am inquired of by those who didn’t ask.

I am found by those who didn’t seek me.

I said, ‘See me, see me,’ to a nation that was not called by my name.

2 I have spread out my hands all day to a rebellious people,

who walk in a way that is not good,

after their own thoughts;

3 a people who provoke me to my face continually,

sacrificing in gardens,

and burning incense on bricks;

4 who sit among the graves,

and spend nights in secret places;

who eat pig’s meat,

and broth of abominable things is in their vessels;

5 who say, ‘Stay by yourself,

don’t come near to me,

for I am holier than you.’

These are smoke in my nose,

a fire that burns all day.

6 "Behold, it is written before me:

I will not keep silence,

but will repay,

yes, I will repay into their bosom

7 your own iniquities and the iniquities of your fathers together", says Yahweh,

"who have burned incense on the mountains,

and blasphemed me on the hills.

Therefore I will first measure their work into their bosom."

8 Yahweh says,

"As the new wine is found in the cluster,

and one says, ‘Don’t destroy it, for a blessing is in it:’

so I will do for my servants’ sake,

that I may not destroy them all.

9 I will bring offspring out of Jacob,

and out of Judah an inheritor of my mountains.

My chosen will inherit it,

and my servants will dwell there.

10 Sharon will be a fold of flocks,

and the valley of Achor a place for herds to lie down in,

for my people who have sought me.

11 "But you who forsake Yahweh,

who forget my holy mountain,

who prepare a table for Fortune,

and who fill up mixed wine to Destiny;

12 I will destine you to the sword,

and you will all bow down to the slaughter;

because when I called, you didn’t answer.

When I spoke, you didn’t listen;

but you did that which was evil in my eyes,

and chose that in which I didn’t delight."

13 Therefore the Lord Yahweh says,

"Behold, my servants will eat,

but you will be hungry;

behold, my servants will drink,

but you will be thirsty.

Behold, my servants will rejoice,

but you will be disappointed.

14 Behold, my servants will sing for joy of heart,

but you will cry for sorrow of heart,

and will wail for anguish of spirit.

15 You will leave your name for a curse to my chosen,

and the Lord Yahweh will kill you.

He will call his servants by another name,

16 so that he who blesses himself in the earth will bless himself in the God of truth;

and he who swears in the earth will swear by the God of truth;

because the former troubles are forgotten,

and because they are hidden from my eyes.

17 "For, behold, I create new heavens and a new earth;

and the former things will not be remembered,

nor come into mind.

18 But be glad and rejoice forever in that which I create;

for, behold, I create Jerusalem to be a delight,

and her people a joy.

19 I will rejoice in Jerusalem,

and delight in my people;

and the voice of weeping and the voice of crying

will be heard in her no more.

20 "No more will there be an infant who only lives a few days,

nor an old man who has not filled his days;

for the child will die one hundred years old,

and the sinner being one hundred years old will be accursed.

21 They will build houses and inhabit them.

They will plant vineyards and eat their fruit.

22 They will not build and another inhabit.

They will not plant and another eat;

for the days of my people will be like the days of a tree,

and my chosen will long enjoy the work of their hands.

23 They will not labor in vain

nor give birth for calamity;

for they are the offspring of Yahweh’s blessed

and their descendants with them.

24 It will happen that before they call, I will answer;

and while they are yet speaking, I will hear.

25 The wolf and the lamb will feed together.

The lion will eat straw like the ox.

Dust will be the serpent’s food.

They will not hurt nor destroy in all my holy mountain,"

says Yahweh.

Az Úr felelete: a pogányoknak és Izráel maradékának felvétetése

1 Megkeresni hagytam magamat azoktól, a kik nem is kérdeztenek; megtaláltattam magamat azokkal, a kik nem is kerestenek. Ezt mondám: Ímhol vagyok, ímhol vagyok, a népnek, a mely nem nevemről neveztetett. 2 Kiterjesztém kezeimet egész napon a pártos nép után, a mely nem jó úton járt gondolatainak nyomán; 3 A nép után, mely ingerel engem szemtől szembe, szünetlenül, kertekben áldozik, és téglákon szerez jóillatot, 4 Mely a sírokhoz ül, és a barlangokban hál, a disznóhúst eszi, és fertelmes leves van tálaiban, 5 Mely ezt mondja: Maradj otthon, ne jőjj hozzám, mert szent vagyok néked; e nép füst az orromban és szüntelen égő tűz. 6 Ímé, feliratott előttem: nem hallgatok, csak ha előbb megfizetek, megfizetek keblökben: 7 Vétkeitekért és atyáitok vétkeiért mind együtt, szól az Úr, a kik hegyeken tettek jóillatot és halmokon csúfoltak engemet meg, és visszamérem először jutalmokat keblökre. 8 Így szól az Úr: Mint a mikor mustot lelnek a fürtben, ezt mondják: ne veszesd el, mert áldás van benne, ekként cselekszem szolgáimért, és nem vesztek mindent el! 9 És nevelek Jákóbból magot, és Júdából, a ki hegyeimnek örököse legyen, és bírják azt választottaim, és szolgáim lakjanak ott! 10 És lesz Sáron nyájak legelőjévé, és Ákhor völgye barmok fekvőhelyévé népem számára, a mely engem keresett.

Az elpártolt nép büntetése

11 Ti pedig, a kik az Urat elhagyátok, a kik szent hegyemről elfeledkezétek, ti, kik Gádnak asztalt készítetek, és Meninek italáldozatot töltötök, 12 Titeket én a kard alá számlállak, és mindnyájan leborultok megöletésre: mert hívtalak és nem feleltetek, szóltam és nem hallottátok: a gonoszt cselekedtétek szemeim előtt, és a mit nem szerettem, azt választottátok. 13 Azért így szól az Úr Isten: Ímé, szolgáim esznek, ti pedig éheztek, ímé, szolgáim isznak, ti pedig szomjúhoztok, ímé, szolgáim örvendnek, de ti megszégyenültök! 14 Ímé, szolgáim vígadnak szívök boldogságában, és ti kiáltani fogtok szívetek fájdalmában, és megtört lélekkel jajgatni fogtok; 15 És átok gyanánt hagyjátok itt neveteket az én választottaimnak, és megöl titeket az Úr Isten, és szolgáit más névvel nevezi, 16 Hogy a ki magát áldja e földön, áldja magát az igaz Istenben, és a ki esküszik e földön, esküdjék az igaz Istenre, mert elfeledvék a régi nyomorúságok, és mert elrejtvék szemeim elől.

Új ég és új föld

17 Mert ímé, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem emlittetnek, még csak észbe sem jutnak; 18 Hanem örüljetek és örvendjetek azoknak mindörökké, a melyeket én teremtek; mert ímé, Jeruzsálemet vígassággá teremtem, és az ő népét örömmé. 19 És vígadok Jeruzsálem fölött, és örvendek népem fölött, és nem hallatik többé abban siralomnak és kiáltásnak szava! 20 Nem lesz ott többé csupán néhány napot ért gyermek, sem vén ember, a ki napjait be nem töltötte volna, mert az ifjú száz esztendős korában hal meg és a bűnös száz esztendős korában átkoztatik meg. 21 Házakat építnek és bennök lakoznak, és szőlőket plántálnak és eszik azok gyümölcsét. 22 Nem úgy építnek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt, mert mint a fáké, oly hosszú lesz népem élete, és kezeik munkáját elhasználják választottaim. 23 Nem fáradnak hiába, nem nemzenek a korai halálnak, mivel az Úr áldottainak magva ők, és ivadékaik velök megmaradnak. 24 És mielőtt kiáltanának, én felelek, ők még beszélnek, és én már meghallgattam. 25 A farkas és bárány együtt legelnek, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik, és a kígyónak por lesz az ő kenyere. Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén; így szól az Úr.