Malaquias 1

 
1 The burden of the word of the LORD to Israel by Malachi. Az Úr igéjének terhe Izráel ellen, Malakiás által.
2 I have loved you, saith the LORD. Yet ye say, In what hast thou loved us? Was not Esau Jacob's brother? saith the LORD: yet I loved Jacob, Szerettelek titeket, azt mondja az Úr, és azt mondjátok: Miben szerettél minket? Avagy nem atyjafia vala-é Ézsau Jákóbnak? azt mondja az Úr: Jákóbot pedig szerettem;
3 And I hated Esau, and laid his mountains and his heritage waste for the dragons of the wilderness. Ézsaut ellenben gyûlöltem, és az õ hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig pusztai sakálokévá.
4 ver mapa Whereas Edom saith, We are impoverished, but we will return and build the desolate places; thus saith the LORD of hosts, They shall build, but I will throw down; and they shall call them, The border of wickedness, and, The people against whom the LORD hath indignation for ever. Ha azt mondja Edom: Elpusztultunk; de térjünk meg és építsük fel a romladékokat: ezt mondja a Seregeknek Ura: Õk építenek, de én elrontom, és elnevezik õket istentelenség határának és oly népnek, a melyre örökké haragszik az Úr.
5 And your eyes shall see, and ye shall say, The LORD will be magnified from the border of Israel. És látják ezt a ti szemeitek, és magatok is mondjátok: Nagy az Úr az Izráel határa felett.
6 A son honoreth his father, and a servant his master: if then I am a father, where is my honor? and if I am a master, where is my fear? saith the LORD of hosts to you, O priests, that despise my name. And ye say, In what have we despised thy name? A fiú tiszteli atyját, a szolga is az õ urát. És ha én atya vagyok: hol az én tisztességem? És ha én úr vagyok, hol az én félelmem? azt mondja a Seregeknek Ura néktek, ti papok, a kik útáljátok az én nevemet, és [ezt] mondjátok: Mivel útáljuk a te nevedet?
7 Ye offer polluted bread upon my altar? and ye say, In what have we polluted thee? In that ye say, The table of the LORD is contemptible. Megfertéztetett kenyeret hoztok oltáromra, és azt mondjátok: Mivel fertéztetünk meg téged? Azzal, mikor azt gondoljátok, hogy az Úrnak asztala megvetni való.
8 And if ye offer the blind for sacrifice, is it not evil? and if ye offer the lame and sick, is it not evil? offer it now to thy governor; will he be pleased with thee, or accept thy person? saith the LORD of hosts. Hogyha vakot hoztok áldozatul: Nem bûn-é [az?] vagy ha sántát hoztok és bénát: nem bûn-é [az?] Vidd csak azt a te fejedelmednek: vajjon kedvvel fogad-é, avagy reád tekint-é? azt mondja a Seregeknek Ura.
9 And now, I pray you, beseech God that he will be gracious to us: this hath been by your means: will he regard your person? saith the LORD of hosts. Most azért engeszteljétek meg az Istennek orczáját, hogy könyörüljön rajtunk. Általatok van ez, elnézheti-é ezt néktek? azt mondja a Seregeknek Ura.
10 Who is there even among you that would shut the doors for nought? neither do ye kindle fire on my altar for naught. I have no pleasure in you, saith the LORD of hosts, neither will I accept an offering at your hand. Vajha valaki közületek bezárná az ajtót, hiába ne tüzelnétek az én oltáromon! Nem telik kedvem bennetek, azt mondja a Seregeknek Ura; az ételáldozatot sem kedvelem a ti kezetekbõl!
11 For from the rising of the sun even to the setting of the same, my name shall be great among the Gentiles; and in every place incense shall be offered to my name, and a pure offering: for my name shall be great among the heathen, saith the LORD of hosts. Hiszen napkelettõl fogva napnyugotig nagy az én nevem a pogányok között, és minden helyen tömjénnel áldoznak az én nevemnek és tiszta ételáldozattal! Bizony nagy az én nevem a pogányok között! azt mondja a Seregeknek Ura.
12 But ye have profaned it, in that ye say, The table of the LORD is polluted; and the fruit of it, even his provision, is contemptible. Ti pedig meggyalázzátok azt, mikor azt mondjátok: Az Úrnak asztala megvetni való, és annak jövedelme, eledele útálatos.
13 Ye said also, Behold, what a weariness is it! and ye have snuffed at it, saith the LORD of hosts; and ye brought that which was torn, and the lame, and the sick; thus ye brought an offering: should I accept this from your hand? saith the LORD. És azt mondjátok: Ímé, mily fáradság! és ráfújtok, azt mondja a Seregeknek Ura; pedig a rablottat hozzátok, meg a sántát és betegest; ételáldozatot is hoztok, [de] hát kedves-é az a ti kezetekbõl? azt mondja az Úr.
14 But cursed be the deceiver, who hath in his flock a male, and voweth, and sacrificeth to the Lord a corrupt thing: for I am a great King, saith the LORD of hosts, and my name is dreadful among the heathen. Átkozott pedig az álnok! Van ugyan a nyájában hím, és fogadást is tesz: mégis hitványnyal áldozik az Úrnak. Pedig nagy király vagyok én, azt mondja a Seregeknek Ura, és félelmetes az én nevem a pogányok között!