1 Ouvi esta palavra,

vós, vacas de Basã,

que estais no monte de Samaria,

que oprimis aos pobres,

que esmagais os necessitados,

que dizeis a vossos senhores:

Dai cá, e bebamos.

2 Jurou o Senhor Deus,

pela sua santidade,

que dias estão para vir

sobre vós,

em que vos levarão

com ganchos

e a vossos descendentes

com anzóis de pesca.

3 E saireis pelas brechas,

uma após outra,

e sereis lançadas para Harmom,

disse o Senhor.

4 Vinde a Betel, e transgredi;

a Gilgal, e multiplicai

as transgressões;

e cada manhã trazei

os vossos sacrifícios,

e os vossos dízimos

de três em três dias.

5 E oferecei o sacrifício de louvores

do que é levedado,

e apregoai as ofertas voluntárias,

publicai-as;

porque disso gostais,

ó filhos de Israel,

disse o Senhor Deus.

6 Por isso também vos dei

limpeza de dentes

em todas as vossas cidades,

e falta de pão

em todos os vossos lugares;

contudo não vos convertestes

a mim,

disse o Senhor.

7 Além disso, retive de vós a chuva

quando ainda faltavam três meses

para a ceifa;

e fiz que chovesse

sobre uma cidade,

e não chovesse sobre a outra cidade;

sobre um campo choveu,

mas o outro, sobre o qual

não choveu, secou-se.

8 E andaram errantes duas

ou três cidades,

indo a outra cidade

para beberem água,

mas não se saciaram;

contudo não vos convertestes

a mim,

disse o Senhor.

9 Feri-vos com queimadura,

e com ferrugem;

a multidão das vossas hortas,

e das vossas vinhas,

e das vossas figueiras,

e das vossas oliveiras,

comeu a locusta;

contudo não vos convertestes

a mim,

disse o Senhor.

10 Enviei a peste contra vós,

à maneira do Egito;

os vossos jovens matei à espada,

e os vossos cavalos

deixei levar presos,

e o mau cheiro dos vossos arraiais

fiz subir às vossas narinas;

contudo não vos convertestes

a mim,

disse o Senhor.

11 Subverti a alguns dentre vós,

como Deus subverteu

a Sodoma e Gomorra,

e vós fostes como um tição

arrebatado do incêndio;

contudo não vos convertestes

a mim,

disse o Senhor.

12 Portanto, assim te farei,

ó Israel!

E porque isso te farei,

prepara-te, ó Israel,

para te encontrares

com o teu Deus.

13 Porque eis aqui o que forma

os montes, e cria o vento,

e declara ao homem

qual seja o seu pensamento,

o que faz da manhã trevas,

e pisa os altos da terra;

o Senhor, o Deus dos Exércitos,

é o seu nome.

1 Halljátok meg e beszédet Básánnak ünői, a kik Samaria hegyén vagytok; a kik nyomorgatjátok a szegényeket, megrontjátok az ügyefogyottakat, a kik azt mondják az ő uroknak: Hozd elő, hadd igyunk! 2 Megesküdt az Úr Isten az ő szentségére, hogy ímé napok következnek reátok, a mikor szigonyokkal visznek el titeket, és a ti maradékotokat halászó horgokkal. 3 És a réseken mentek ki, mindenikőtök egyenest; és a Hermónba vettettek, ezt mondja az Úr. 4 Menjetek Béth-Elbe és vétkezzetek, szaporítsátok a vétkeket Gilgálban. Vigyétek fel reggelente áldozataitokat, és harmad-naponként tizedeiteket. 5 Kovászosból gyújtsatok hálaáldozatot; ajánljatok önkéntes áldozatokat, híreszteljétek; mert így szeretitek, Izráel fiai, azt mondja az Úr Isten. 6 De én is bocsátottam rátok fogak tisztaságát minden városaitokban és kenyérszükséget minden helységeitekben, és még sem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr. 7 De én is megvontam tőletek az esőt, három hónappal az aratás előtt, és esőt adtam egy városra, más városra pedig nem adtam esőt. Az egyik rész esőt kapott, az a rész pedig, a melyre nem esett eső, megszáradott. 8 És két-három város tántorgott egy-egy városba, vizet inni, de meg nem elégíttettek; és még sem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr. 9 Megvertelek titeket szárazsággal és ragyával; kerteiteknek, szőlőiteknek, fügefáitoknak és olajfáitoknak nagy részét megette a sáska; és még sem tértetek vissza én hozzám, ezt mondja az Úr. 10 Döghalált bocsátottam rátok, mint Égyiptomra; fegyverrel öltem ifjaitokat, fogságra vitettem lovaitokat; és táborotok bűzét egész orrotokig emeltem, és még sem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr. 11 Felforgattam közületek többeket, a mint felforgatta Isten Sodomát és Gomorát, és olyanokká lettetek, mint a tűzből kikapott üszök; és még sem tértetek vissza hozzám, ezt mondja az Úr. 12 Azért hát ekképen cselekeszem veled Izráel! Minthogy pedig ekképen cselekeszem veled, készülj Istened elé, oh Izráel! 13 Mert ímé, a ki hegyeket alkotott és a szelet teremtette, és a ki megjelenti az embernek az ő gondolatját, a ki a hajnalt sötétséggé változtatja és a föld magaslatain lépdel: az Úr ő, a Seregeknek Istene az ő neve.