1 Ouvi esta palavra que o Senhor fala contra vós, filhos de Israel, contra toda a família que fiz subir da terra do Egito, dizendo:

2 De todas as famílias da terra

só a vós vos tenho conhecido;

portanto eu vos punirei

por todas as vossas iniquidades.

3 Porventura andarão dois juntos,

se não estiverem de acordo?

4 Rugirá o leão no bosque,

sem que tenha presa?

Levantará o leãozinho

no seu covil a sua voz,

se nada tiver apanhado?

5 Cairá a ave no laço em terra,

se não houver armadilha para ela?

Levantar-se-á da terra o laço,

sem que tenha apanhado

alguma coisa?

6 Tocar-se-á a trombeta na cidade,

e o povo não estremecerá?

Sucederá algum mal na cidade,

sem que o Senhor

o tenha feito?

7 Certamente o Senhor Deus

não fará coisa alguma,

sem ter revelado o seu segredo

aos seus servos, os profetas.

8 Rugiu o leão,

quem não temerá?

Falou o Senhor Deus,

quem não profetizará?

9 Fazei ouvir isso

nos palácios de Asdode,

e nos palácios

da terra do Egito, e dizei:

Ajuntai-vos sobre os montes

de Samaria,

e vede que grandes alvoroços

há no meio dela,

e como são oprimidos

dentro dela.

10 Porque não sabem fazer

o que é reto,

diz o Senhor,

aqueles que entesouram

nos seus palácios

a violência e a destruição.

11 Portanto, o Senhor Deus diz assim:

O inimigo virá,

e cercará a terra,

derrubará a tua fortaleza,

e os teus palácios

serão saqueados.

12 Assim diz o Senhor: Como o pastor livra da boca do leão as duas pernas, ou um pedaço da orelha, assim serão livrados os filhos de Israel que habitam em Samaria, no canto da cama, e em Damasco, num leito.

13 Ouvi, e protestai

contra a casa de Jacó,

diz o Senhor Deus,

o Deus dos Exércitos;

14 Pois no dia em que eu punir

as transgressões de Israel,

também castigarei

os altares de Betel;

e as pontas do altar

serão cortadas,

e cairão por terra.

15 E ferirei a casa de inverno

juntamente com a casa de verão;

e as casas de marfim perecerão,

e as grandes casas terão fim,

diz o Senhor.

1 Halljátok meg e beszédet, melyet az Úr szól ti felőletek, Izráel fiai; mindama nemzetség felől, a melyet felhoztam Égyiptom földéről, ezt mondván: 2 Csak titeket választottalak magamnak e földnek minden nemzetségei közül; azért büntetlek meg titeket minden gonoszságtokért. 3 Vajjon járnak-é ketten együtt, ha nem egyeztek meg egymással? 4 Ordít-é az oroszlán az erdőben, ha nincs mit ragadoznia? Hallatja-é hangját barlangjából a kölyök-oroszlán, ha semmit nem fogott?! 5 Tőrbe esik-é a madár a földön, ha nincs tőr vetve néki? Felpattan-é a tőr a földről, ha fogni nem fogott? 6 Ha megharsan a kürt a városban, nem riad-é meg a nép? Vajjon lehet-é baj a városban, a mit nem az Úr szerezne? 7 Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak. 8 Ordít az oroszlán: ki ne rettegne? Az én Uram, az Úr szólt: ki ne prófétálna? 9 Adjatok hírt Asdód palotáiban és az Égyiptom földében való palotákban, és így szóljatok: Gyűljetek össze Samariának hegyein, és lássátok meg benne a sok háborgást, és az elnyomottakat az ő keblében. 10 Mert nem tudnak igazán cselekedni, azt mondja az Úr, ők, a kik halomra gyűjtik az erőszakosságot és zsarolást az ő palotáikban. 11 Annakokáért ezt mondja az Úr Isten: Ellenség jön és körülveszi e földet; ledönti hatalmadat és feldúlatnak a te palotáid. 12 Ezt mondja az Úr: A mint a pásztor az oroszlán szájából csak a két lábszárt menti meg, vagy a fül hegyét; akképen menekülnek meg Izráel fiai, a kik Samariában pamlag szegletében ülnek és a nyugágynak selymén. 13 Halljátok meg és adjátok tudtára a Jákób házának, azt mondja az Úr Isten, a Seregek Istene, 14 Hogy a mely napon megbüntetem Izráelt az ő vétkeiért, Béth-El oltáraiért is büntetek, és letöretnek az oltár szarvai, és a földre omlanak. 15 És ledöntöm a téli házat a nyári házzal együtt, és elpusztulnak az elefántcsont-házak is, megsemmisülnek a nagy házak, ezt mondja az Úr.