1 Porque, eis que naqueles dias, e naquele tempo, em que removerei o cativeiro de Judá e de Jerusalém, 2 Congregarei todas as nações, e as farei descer ao vale de Jeosafá; e ali com elas entrarei em juízo, por causa do meu povo, e da minha herança, Israel, a quem elas espalharam entre as nações e repartiram a minha terra. 3 E lançaram sortes sobre o meu povo, e deram um menino por uma meretriz, e venderam uma menina por vinho, para beberem. 4 E também que tendes vós comigo, Tiro e Sidom, e todas as regiões da Filístia? É tal o pago que vós me dais? Pois se me pagais assim, bem depressa vos farei tornar a vossa paga sobre a vossa cabeça. 5 Visto como levastes a minha prata e o meu ouro, e as minhas coisas desejáveis e formosas pusestes nos vossos templos. 6 E vendestes os filhos de Judá e os filhos de Jerusalém aos filhos dos gregos, para os apartar para longe dos seus termos. 7 Eis que eu os suscitarei do lugar para onde os vendestes, e farei tornar a vossa paga sobre a vossa própria cabeça. 8 E venderei vossos filhos e vossas filhas na mão dos filhos de Judá, que os venderão aos sabeus, a um povo distante, porque o Senhor o disse.

9 Proclamai isto entre os gentios;

preparai a guerra,

suscitai os fortes;

cheguem-se, subam

todos os homens de guerra.

10 Forjai espadas

das vossas enxadas,

e lanças das vossas foices;

diga o fraco: Eu sou forte.

11 Ajuntai-vos, e vinde,

todos os gentios em redor,

e congregai-vos.

Ó Senhor, faze descer ali

os teus fortes;

12 Suscitem-se os gentios,

e subam ao vale de Jeosafá;

pois ali me assentarei

para julgar todos os gentios

em redor.

13 Lançai a foice,

porque já está madura a seara;

vinde, descei,

porque o lagar está cheio,

e os vasos dos lagares

transbordam,

porque a sua malícia

é grande.

14 Multidões, multidões

no vale da decisão;

porque o dia do Senhor

está perto,

no vale da decisão.

15 O sol e a lua se enegrecerão,

e as estrelas retirarão

o seu resplendor.

16 E o Senhor bramará de Sião,

e de Jerusalém fará ouvir

a sua voz;

e os céus e a terra tremerão,

mas o Senhor será o refúgio

do seu povo,

e a fortaleza dos filhos de Israel.

17 E vós sabereis

que eu sou o Senhor

vosso Deus,

que habito em Sião,

o meu santo monte;

e Jerusalém será santa;

estranhos não passarão

mais por ela.

18 E há de ser que, naquele dia,

os montes destilarão mosto,

e os outeiros manarão leite,

e todos os rios de Judá

estarão cheios de águas;

e sairá uma fonte,

da casa do Senhor,

e regará o vale de Sitim.

19 O Egito se fará uma desolação,

e Edom se fará

um deserto assolado,

por causa da violência que fizeram

aos filhos de Judá,

em cuja terra derramaram

sangue inocente.

20 Mas Judá será habitada

para sempre,

e Jerusalém

de geração em geração.

21 E purificarei o sangue

dos que eu não tinha purificado;

porque o Senhor

habitará em Sião.

1 Mert ímé, azokon a napokon és abban az időben, a mikor meghozom Júda és Jeruzsálem fogságát: 2 Egybegyűjtöm akkor mind a pogányokat, és levezetem őket a Josafát völgyébe, és perbe szállok ott velök, az én népemért és örökségemért, az Izráelért, a melyet szétszórtak a pogányok közé, és megosztoztak az én földemen; 3 Népemre pedig sorsot vetettek; a fiút szajháért adták oda, a leányt pedig borért cserélték el, hogy ihassanak. 4 Sőt néktek is mi közötök velem, Tírus, Sidon és Filiszteának egész környéke?! Vajjon bosszút állani jöttök-é reám? Ha bosszút akarnátok rajtam állani, nagy hirtelen fejetekre fordítom vissza bosszútokat! 5 Mivelhogy elraboltátok ezüstömet és aranyomat, és legszebb kincsemet templomaitokba vittétek; 6 És a Júda fiait és Jeruzsálem fiait eladtátok a Jávánok fiainak, hogy messze vessétek őket határaiktól: 7 Ímé, kiindítom őket a helyből, a hova eladtátok őket, és fejetekre fordítom vissza bosszútokat. 8 És adom a ti fiaitokat és leányaitokat a Júda fiainak kezébe; azok pedig eladják őket a Sabeusoknak, a messze lakó népnek; mert ezt végezte az Úr.

9 Hirdessétek ezt a pogányok között; készüljetek harczra; indítsátok fel a hősöket. Járuljanak elé, jőjjenek fel mindnyájan a hadakozó férfiak! 10 Kovácsoljátok szántóvasaitokat kardokká, kaszáitokat dárdákká; mondja a beteg is: Hős vagyok! 11 Siessetek és jőjjetek el ti népek mindenfelől, és seregeljetek egybe! Ide vezesd Uram a te hőseidet! 12 Serkenjenek fel és jőjjenek fel a népek a Josafát völgyébe; mert ott ülök törvényt, hogy megítéljek minden népeket. 13 Ereszszétek néki a sarlót, mert megérett az aratni való! Jertek el, tapossatok, mert tetézve a kád, ömlenek a sajtók! Mert megsokasult az ő gonoszságuk! 14 Tömegek, tömegek! az ítélet völgyében! Mert közel van az Úrnak napja az ítélet völgyében! 15 A nap és hold elsötétednek; a csillagok bevonják fényöket; 16 Az Úr pedig megharsan a Sionról és megzendül Jeruzsálemből, és megrendülnek az egek és a föld; de az Úr az ő népének oltalma és az Izráel fiainak erőssége! 17 És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki a Sionon lakozom, az én szent hegyemen. És szentté lészen Jeruzsálem, és idegenek nem vonulnak át többé rajta. 18 És majd azon a napon a hegyek musttal csepegnek és a halmok tejjel folynak, és a Júda minden medre bő vízzel ömledez, és forrás fakad az Úrnak házából, és megöntözi a Sittimnek völgyét. 19 Égyiptom pusztasággá lészen, Edom pedig kietlen sivataggá; a Júda fiain való erőszakosságért, mert ártatlan vért ontottak azoknak földén. 20 De a Júda örökké megmarad; Jeruzsálem is nemzetségről nemzetségre. 21 És kitisztítom vérökből, a melyből még ki nem tisztítottam, és a Sion lesz az Úr lakóhelye!