Oséias 11

Isten hűséges szeretete

1 Még gyermek volt Izráel,

amikor megszerettem,

Egyiptomból hívtam ki fiamat.*2Móz 4,22;5Móz 7,8;Mt 2,15

2 Minél jobban hívtam őket,

annál jobban távolodtak tőlem:

a Baaloknak áldoztak,

és a bálványoknak tömjéneztek.*2Krón 28,2–3;33,3

3 Pedig én tanítottam járni Efraimot,

kézen fogtam őket,

de ők nem tudták,

hogy én viseltem gondjukat.

4 Emberi kötelekkel vontam őket,

a szeretet kötelékével.

Úgy bántam velük,

mint mikor valaki

arcához emeli gyermekét:

jóságosan enni adtam nekik.*Ézs 45,4

5 Vissza fog térni Egyiptomba,

vagy Asszíria lesz a királya,

mert nem akarnak megtérni.

6 Fegyver pusztít városaiban,

véget vet a fecsegésnek,

és megemészti őket terveik miatt.

7 Népem megrögzötten elfordul tőlem.

Hívják őt a Felségeshez,

de senki sem mozdul.

8 Hogyan adnálak oda, Efraim,

hogyan szolgáltatnálak ki, Izráel?

Hogyan adnálak oda, mint Admát,

hogyan bánnék veled úgy, mint Cebóimmal?

Megindult a szívem,

egészen elfogott a szánalom.*5Móz 29,22;Jer 31,20

9 Nem izzó haragom szerint bánok vele,

nem döntöm újból romlásba Efraimot,

mert Isten vagyok én, nem ember.

Szent vagyok köztetek,

nem indulatosan jövök.*4Móz 23,19;Ézs 55,8;JSir 3,31–33;Hós 14,5

10 Az Urat fogják követni,

mert oroszlánként ordít majd,

és ha ordít, remegve jönnek

fiai nyugat felől.*Ézs 5,29–30;31,4;Jer 25,30

11 Remegve jönnek Egyiptomból,

mint a madár,

és az asszír földről,

mint a galamb.

Letelepítem majd őket házaikba

– így szól az Úr.